„Nem tud senki jobb vezető lenni, mint amilyen ember”: Kováts Adéllal Winkler Nóra beszélget - Egy nő, több történet

Kováts Adél Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznőt számos színházi darabban, mozi- és tévéfilmben, sorozatban láthattuk már, emellett ő Julianna Marguiles magyar hangja, de többször szinkronizálta Julianne Moore-t, Rene Russót és Monica Belluccit is. 1993-ban lett a Radnóti Miklós Színház tagja, amelynek 2016 februárjától az igazgatója is. 

Túl van az első öt éven, 2021 februárjától újabb öt évig igazgathatja a teátrumot, amit nem könnyű időszakban vezet. A 2021/2022-es évadnyitón azt mondta, bíznak abban, hogy még ebben az évben befejeződik a Paulay Ede utcai építkezés, ami miatt a Radnóti színpadja már negyedik éve szinte lefeleződött, és reméli, hogy ezt az évadot a nézőtéren ülők előtt játszhatják végig, nem úgy, mint a pandémia idején. 

Nehezebb-e nőként igazgatni egy színházat a férfiak uralta világban? - erről is beszélt Winkler Nórának a Femina "Egy nő, több történet" című videósorozatában, melynek teljes adását itt nézheted meg.

Kováts Adél, a Radnóti Színház igazgatónője 

Színházat vezetni színésznőként úgy, hogy belülről kerültem a hierarchia tetejére, mindezt nőként egy férfi vezető után, rejtett magában kihívásokat.

- De ezt tudtam is! Nagyon szép feladat az összes nehézségével együtt: egy sikeres színház a Radnóti, meg tudott újulni, jók az előadások és a csapat, ugyanakkor a mérleg másik serpenyőjébe bőven kerül, amit ezért fel kell áldoznom - árulta el az 59 éves színésznő és színházigazgató. 

A színházigazgatás szerinte egy soha véget nem érő tevékenység, ő még nem feküdt úgy le, hogy minden telefont elintézett, vagy ne maradt volna nyitott kérdés aznapra, és ebben néha sérül a magánélete, a családi élete is. Színházat igazgatni olyan, mint egy kis- és középvállalkozást vezetni, ugyanakkor a családi élet tervezése és szervezése során anyaként megszerzett tapasztalatait is kamatoztatni tudja.  

- Egy anyának kiterjedt a figyelme, és biztos, hogy már csak az időbeosztás miatt is strukturáltabbak vagyunk. Sokszor kell döntenünk, megszoktuk, hogy tőlünk függ valaki. Ezek a készségek átültethetők. Azt is írtam az első pályázatomban, hogy a színházigazgatást a gyerekneveléshez hasonlítanám: tudnod kell, mikor kell engedni-meghúzni, mikor kell háttérbe húzódni, vagy éppen jobban odafigyelni. 

A szakmai rátermettség mellett ugyanolyan fontos, milyen ember a vezető, így például az, hogy mennyire empatikus.

Nem tud senki jobb vezető lenni, mint amilyen ember!

Abban nem hiszek, hogy valaki női vagy férfi vezető, szerintem valaki vagy jó vezető, vagy nem. Az biztos, hogy arányaiban a női színházi vezető - és ezalatt kőszínházat értek -, borzasztó kevés. Ez egy férfi szakma, amiben külföldön azért mások az arányok. Színésznőként, nem kívülről ebbe a pozícióba kerülve nekem is és a kollégáimnak is újra kellett értelmezni ezt a felállást, hiszen tőlem függ a másik szerepe, a fizetése. Megvan a tisztelet, de a távolságtartás is - véli Kováts Adél. 

- Nagyon jó, hogy amikor színpadon állunk, akkor együtt vagyunk a homokozóban, lehet dobálni egymást homokkal, mert mindenki egyenrangú. Az a teljesen más egy civil vezetőhöz képest, hogy én állok legfelül, ugyanakkor a színház egy teljesen demokratikus hely is, a kollégáimnak és nekem is el kell fogadnom, hogy egyenrangúak vagyunk. Természetesen az a jó, ha nem szorul csikorgó kavics közénk a gépezetbe, de ha probléma adódik, akkor arról beszélni kell, muszáj konfrontálódni, nem szabad felvinni a színpadra.   

• sztár
• kováts adél
• színésznő
• színház
• femina énidő
• femina videó
• egy nő több történet
• Hazai sztár