„A néző azt az előadást szereti, amelyik erős történetet mesél el” - Interjú a József Attila Színház zenei vezetőjével

A cikket a József Attila Színház támogatta.

A József Attila Színházban nagyon fontosnak tartják, hogy a színvonalas, szórakoztató zenés darabok mellett olyan alkotások is helyet kapjanak, melyek mélyebb drámai tartalommal bírnak.

Ezzel is közelebb szeretnék hozni a zene szeretetét a nézők szívéhez, miközben ismerős élethelyzeteket vonultatnak fel a színpadon. Kéménczy Antallal, a színház zenei vezetőjével beszélgettünk zenéről, az alkotás öröméről, a József Attila Színház zenés darabjainak születéséről és arról, miért szerelmes a munkájába.

A József Attila Színház zenés darabjai

- A Zeneakadémián zongora- és egyházzene szakon végzett, majd a Debreceni Egyetem orgonaművész szakán summa cum laude minősítéssel diplomázott. Mikor fogalmazódott meg önben az, hogy ezzel szeretne foglalkozni? 

- Viszonylag későn kezdtem el a zongoratanulmányaimat, általános iskola harmadik osztályában iratkoztam be zeneiskolába. Nem szülői nyomásra, hiszen a családomban nem voltak zenészek, így én lettem az első, aki a zenével komolyabban foglalkozhatott. Zenei általános iskolába jártam Gödöllőn, nekünk sokkal több énekóránk volt, ezáltal a zene szeretete végigkísérte a gyermekkoromat.

- Édesanyám is sokat vitt operába, koncertekre, illetve nagyon sok bakelitlemezünk volt otthon, amit nagy élvezettel hallgattunk. Szokták mondani, hogy aki azzal foglalkozhat, amit nagyon szeret csinálni, az nem munkaként tekint a feladataira, hanem a hobbijának él. Ebben a szerencsés helyzetben érezem magam én is.

- Milyen út vezetett a József Attila Színház zenei vezetői pozíciójáig?

- Hosszú. Zeneakadémiai éveim alatt már kaptam lehetőséget a színházi zenélésre, így hamar megismerhettem ezt a csodálatos világot. A mai napig úgy tekintek erre az összművészeti feladatra, mint a kamarazenélésre. Ahogy például egy zongorás trióban együtt lélegzünk, együtt mozgunk, együtt formáljuk a muzsikát zenész partnereimmel, ugyanolyan átéléssel és figyelemmel vagyok színművész kollégáim felé; próbálom egy pillantásból, egy gesztusból megfejteni, hogy az adott pillanatban hogyan tudjuk úgy interpretálni a színdarabban elhangzó zenéket, hogy az valóban katarzisélményt adhasson a nézőknek.

- Mivel ezt a típusú munkát tizenévesen elkezdhettem a Pintér Béla és Társulatában, rengeteg tapasztalatot gyűjtöttem. Az elmúlt húsz évben több tucat darab zenei vezetője, karmestere, később zeneszerzője voltam az ország különböző pontjain. Számtalan színházi szakemberrel dolgozhattam együtt, de legfőképpen tanulhattam tőlük. Ezek után hatalmas megtiszteltetés volt számomra, hogy erre a felelős pozícióra a József Attila Színház vezetői engem kértek fel.

- Milyen főbb szempontok alapján alakul a színház zenei műsorpolitikája? 

- Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a színvonalas szórakoztató zenés darabok mellett olyan alkotások is helyet kapjanak, melyek mélyebb drámai tartalommal bírnak. Hargitai Iván művészeti vezetőt szeretném idézni - akivel egyébként már több közös produkciónk is volt Székesfehérváron -, hogy

a néző azt az előadást szereti a legjobban, amelyik erős történetet mesél el.

- Ahol azonosulhatunk a színművészek által eljátszott szereplőkkel, vagy éppen a megformált karakter elleni nemtetszésünket fejezhetjük ki; amiben átélhetünk különböző élethelyzeteket, ami előadás utáni beszélgetésre, továbbgondolásra, kiértékelésre késztet.

- Nagy öröm volt számomra, hogy ebbe a sorba illeszkedve az elmúlt két évadban zenei vezetője lehettem Tasnádi István Szibériai csárdásának, Szabó Magda Régimódi történetének, Kurt Weill-Bertold Brecht Koldusoperájának és Dosztojevszkij A Karamazov testvérek című művének. De ugyanilyen öröm látni, hogy mekkora siker Rejtő Jenő Vesztegzár a Grand Hotelben című regényének színházi adaptációja Darvas Benedek barátom fantasztikus zenéjével vagy éppen a méltán híres Macskafogó színpadi változata - mondom ezt a teljesség igénye nélkül.

- Melyek azok a darabok, amelyekben meghatározó szerepet játszik a zene, és ezek közül melyiket tartja a kedvencének? 

- Mondhatnám, hogy az összes olyan műben, melyben vannak zenei betétek, fontos szerepet játszik a zene. De nem azzal a közhellyel élnék, miszerint amit már nem lehet szóban elmondani, azt énekben folytatjuk. Természetesen ez is igaz lehet, de kifejezetten sok olyan momentum van egy zenei vagy akár egy prózai műben, ahol a zene úgy viszi tovább a cselekményt, vagy éppenséggel úgy erősíti meg a szituációt, hogy az adott hangulatnak, élethelyzetnek a zenei kivetülését hallhatjuk benne, így mélyítve el még jobban a mondanivalót.

- Ugyanez fordítva is igaz, hiszen számtalan olyan zenemű van - itt kifejezetten 19. századi romantika korszakától népszerű programzenékre gondolok -, amiben a zeneszerző pontosan leírja - ez lehet csak egy megfogalmazott cím is -, hogy miről szól az adott instrumentális darab. Természetesen más zenei eszközökkel élnek az operából kinőtt műfajok: az operett és a musical. Itt már megjelennek a szereplők vezérmotívumai, az áriák, duettek vagy recitativoszerű részek, a hangfajok sajátosságai, az eltérő énekes karakterek.

- Mivel elég gazdag színházunk repertoárja, így a különböző műfajok kedvelői mind megtalálhatják a nekik kedves darabjaikat, talán szerénytelenség nélkül mondhatom, hogy igen magas színvonalon.

Az én kedvenc zenés darabom a már említett Szibériai csárdás, mert Kálmán Imre örökzöld slágereit oly módon kellett átdolgoznom, áthangszerelnem, hogy úgy tűnjön, mintha tényleg a szibériai hadifogságban lévő katonák adnák elő.

- Nagyon élvezetes próbafolyamat volt ez számomra, és úgy látom, a végeredmény magáért beszél - és ezen természetesen nem csak a zenei részeket értem.

- Ebben az évadban milyen a prózai és a zenés darabok aránya? Milyen az utóbbiak fogadtatása a nézők részéről?

- Zenés darabokra jobban jönnek a nézők, hangzik el sok interjúban, de ez sem feltétlenül igaz. Számtalan stúdiós és nagyszínpadi prózai mű népszerű nálunk, megcáfolva ezzel az előző állítást. Az mindenesetre fontos, hogy megtaláljuk a jó arányt a zenés és a nem (kifejezetten) zenés színpadi művek között. De sok prózai műben vannak zenés részek, zenei betétek, tehát nehéz meghúzni ezt a határvonalat.

- A kifejezetten zenés darabok, mint például a Made in Hungária vagy éppen a Shakespeare-ről szóló fikciós történet, a nagyon humoros Valami bűzlik természetesen mindig is nagy sikernek örvendtek a többi operettel és musicallel együtt. Ebben az évadban a nagyszínpadon két zenés és egy prózai mű került megrendezésre, a jövő évaddal kapcsolatos terveket pedig hamarosan megtudhatjuk Nemcsák Károly igazgató úrtól az évadbejelentő sajtótájékoztatón. Annyit elárulhatok, hogy nagy erőkkel készülünk a következő zenés bemutatónkra, amiből egy kis ízelítőt is hallhat majd a nagyérdemű május 11-én.

- A Régimódi történetnek és A Karamazov testvéreknek is ön írta a zenéjét. Hogy születik egy alapvetően nem zenés darabhoz dal: miből merít ihletet, milyen szempontokat tart szem előtt a komponáláskor? Hogy befolyásolja az, hogy orgonán is tud játszani?

- Ez utóbbi kérdéssel kezdem, ami nagyon jó felvetés is egyben. A zongorával párhuzamosan gyermekkorom óta orgonálok, 2009 óta a Zuglói Evangélikus Templom orgonaművésze vagyok. Az istentiszteleti liturgiában sok hely van, ahol az orgonistának van improvizálási lehetősége, például a főének előtti korálelőjátékban vagy éppen az úrvacsoravétel alatti meditatív zenében.

- Ez a közel harmincévnyi tapasztalat sokat segített abban, hogy például egy színházi jelenetet elolvasva zenei ötletek fogalmazódjanak meg bennem, amit rendezői kérésre a próbák alatt improvizálok, azután később kidolgozom.

Ihletet mindig a szituációból merítek, és sokszor kérem is a rendezőket, hogy mondjanak jelzőket az adott jelenet zenei megformálásához.

- Ebben a komponálási munkában Pintér Bélát tartom mesteremnek, aki zeneileg is művelt, kiváló drámaíróként, rendezőként tűpontosan meg tudja fogalmazni nekem, hogy mit szeretne hallani, ehhez hozva zenei ötleteket is, és ehhez igazítva az általa megírt librettót is. Bátran állíthatom, hogy a jelenleg is tartó húszévnyi közös munka felvértezett olyan képességekkel, amivel megállom a helyem az ilyen típusú feladatokban. 

- Mint a színház zenei vezetője, mennyire leterhelt ebben a feladatkörben, hogyan tudja összeegyeztetni a családi életét a munkájával négygyermekes apaként?

- Maximalista vagyok, így szeretek felkészülten érkezni a próbákra, ami sok esetben azt jelenti, hogy az egész napos teendők után csak éjszaka tudok ezekkel a felkészülési feladatokkal foglalkozni, mint a zeneírás, hangszerelés, kottagrafika, átdolgozás vagy alapkészítés. Ezt nevezhetjük leterheltségnek, ugyanakkor jóleső leterheltség, amiben benne van az alkotás öröme. Legnagyobb fájdalmamra sok esetben a családdal töltött idő rövidül ezen teendők miatt, ami persze nem jó.

- Hatalmas segítség szerető feleségem emberfeletti megfeszített munkája, amivel egyben tartja a családot az olyan nehéz időszakokban, amit egy színházi próbafolyamat megkíván tőlem. Mondhatom, hogy a legboldogabb természetesen akkor vagyok, amikor a gyermekeimmel tölthetek minőségi időt, és tudunk közös családi programokat szervezni.

Az alkotás öröméről esett szó, de még nagyobb öröm lenne számomra, ha átadni is tudnék gyermekeimnek mindabból, amit én is kaptam.

- A következő évad zenei előkészítésével kapcsolatban milyen elképzelései vannak? Mire számíthatnak a nézők és a színház rajongói?

- Gőzerővel zajlanak a munkák a következő évad bemutatóira, ezek egy része előkészítő fázisban van, egy másik része pedig már a korrepetíciókkal kezdődő többhetes próbafolyamat kezdete, hiszen az egyik szeptemberi zenés bemutatónkkal június közepéig szeretnénk elkészülni. Konkrétumokat az évadbejelentő sajtótájékoztatóig még nem árulhatok el, annyit azonban feltétlenül megosztanék a kedves olvasókkal, hogy gazdag műsorkínálatból választhat ismét a hozzánk látogató néző.

- Végezetül hadd emeljem ki azt, ami megfogalmazódott bennem az elmúlt év alatt itt, a József Attila Színházban zenei vezetőként: kiváló csapat, összetartó közösség, magas színvonal, inspiráló feladatok. Öröm és megtiszteltetés ilyen társulathoz tartoznom! 

Olvasd el a Szulák Andreával készült interjúnkat is!

Szulák Andrea alakítja Kocsma Jennyt a József Attila Színház Koldusopera című darabjában, melyet 2023. február 18-ától láthat a közönség.

Cover-kép:  Kállai-Tóth Anett/ József Attila Színház

• sztár
• józsef attila színház
• interjú
• kéménczy antal
• Hazai sztár