Szabó Magda elképesztő női szerepeket vonultatott fel: a József Attila Színház bemutatja a Régimódi történetet
Szabó Magda Régimódi történet című művét 2022. december 10-től játsszák a József Attila Színházban.

konya-merlin-renata-kep
Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

A cikket a József Attila Színház támogatta. 

Szabó Magda Régimódi történet című műve önéletrajzi ihletésű, felemelő történet a századforduló Magyarországáról. A magyar irodalom egyik legizgalmasabb családregényének számít, amely a huszonegyedik században is megállja a helyét drámaként.

A prózai előadást 1978 márciusában a Madách Színház mutatta be, már ekkor nagy sikernek örvendett a darab. Ezúttal a József Attila Színház tűzte műsorra. A bemutatót 2022. december 10-én tartották olyan színészekkel, mint Kónya Merlin Renáta, Molnár Zsuzsanna, Fehér Anna vagy Nemcsák Károly. A bemutató apropóján a darabban Szabó Magda édesanyját és nagymamáját alakító Kónya Merlin Renáta színésznővel és a rendezővel, Hargitai Ivánnal beszélgethettünk.

Régimódi történet a József Attila Színházban

- Renáta, milyen a kötődésed Szabó Magdához, a műveihez? 

- Szabó Magda egy ikonikus női alak Magyarországon, nagyon szeretem a műveit, mikor elkezdtünk dolgozni a Régimódi történeten, az egyik kolléganőm mesélt róla. Személyesen ismerte Szabó Magdát, és általa még közelebb kerülhettem hozzá, az életéhez. 

- A szereposztás szerint két nagyon fontos karaktert játszol: Gacsáry Emma, Szabó Magda nagyanyja és Jablonczay Lenke, az írónő édesanyja. Mivel indokolta Hargitai Iván, hogy mindkettőt rád osztja?

- Nemcsák Károly igazgató úr és Hargitai Iván főrendező úr mindig társulatban gondolkodnak, hogy jobbnál jobb feladatokat és kihívásokat kapjanak a színészek, így alakítva a repertoárt. Az idei évadban nekem ez az egyik legnagyobb szerepem. Nagyon inspiráló a József Attila Színház legújabb társulatában létezni (15 év után most újra társulattá alakultak - a szerk.), mert közös ügyünk a munka, és együtt fejlődünk.

Fekete Gábor, Fehér Anna és Kónya Merlin Renáta a József Attila Színház színpadán.
Fekete Gábor, Fehér Anna és Kónya Merlin Renáta a József Attila Színház színpadán.
Fotó: József Attila Színház/Kállai Tóth Anett

- Hogyan látod, hogyan mutatod be a színpadon az előbbit, illetve az utóbbit?

- Ivánnal folyamatosan elemezzük a karakterek életútját, még a főpróbahéten is derülnek ki számunkra újdonságok a két nővel kapcsolatban. Izgalmas utazás ez nekem, hogy az első felvonásban játszom egy fiatal lányt, Emmát, akinek az élete rossz döntések miatt gyökeresen megváltozik, és születik egy kislánya, Lenke. Időmúlás lesz a történetben, és már Lenke életét mutatom be, aki viseli a szülei döntéseit.

Minden karakter megformálásánál különböző személyiségjegyeket keresek - ez ebben a munkában sincs másképp. Mondhatnám, hogy könnyebb egy előadásban csak egy szerepet játszani, de ez sem igaz, mert akkor is pontos személyleírást kell megformálni. Itt most a nézőknek lesz inkább érdekes, hogy hogyan láttatjuk a két nő különbözőségét. Nekem kihívást jelent, mert egy darabon belül két életutat kell megformálnom. 

A cikk az ajánló után folytatódik

Állítsa össze karácsonyi bérletét!

Sokszínű programkínálatunkból válogathat, amelyben minden korosztály megtalálja az életkorának és ízlésének megfelelő előadást. Állítsa össze karácsonyi bérletét ízlése szerint, jelentős kedvezménnyel!

 

Promóció

- Melyiket volt nehezebb megformálni?

- Ugyanannyi munka van mind kettőben, mert Emmát is, és Lenkét is át kellett engednem magamon. 

- Sok a darabban az erős női karakter, de együtt kell játszaniuk a többi szereplővel is. Hogyan sikerült ez a csapatmunka?

- Egyesítettük az erőinket.

- A darab részben családtörténet, részben a nők társadalomban betöltött szerepét mutatja be. Milyen mondanivalója van 2022-ben?

- Szabó Magda Régimódi története nem egy fiktív családtörténet, hanem az övé. Szerintem nagyon bátor dolog volt, hogy megírta. Engem személy szerint kislány korom óta érdekel az én családtörténetem. Szerencsés nőnek mondhatom magam, mert édesapám oldaláról ismerhettem a dédnagyapámat, aki megtanított traktort vezetni 12 évesen - ez falun normális dolog. Az édesanyám oldaláról pedig mindkét dédszülőmet ismerhettem, és nagyon sok emlékem van róluk.

Pár évvel ezelőtt tudatosan kezdtem kutatni, hogy én ki is vagyok, kikből is vagyok. Vannak történetek, amiket újra és újra kérem, hogy mesélje el a nagymamám, hogy soha ne felejtsem el. Néha csak évekkel később értem meg, mert túl vagyok olyan dolgokon, amik rávilágítanak.

Szerintem mindenkinek érdemes lenne beszéltetni a gyökereit, mert általuk sok mindent megtudhatunk önmagunkról.

Kónya Merlin Renáta a József Attila Színház színpadán.
Kónya Merlin Renáta a József Attila Színház színpadán.
Fotó: József Attila Színház/Kállai Tóth Anett

- Mi volt az a történetben, ami személy szerint nagyon megérintett?

- Az, hogy milyen kapcsolata van a két nőnek a nagymamához. Emmának Ráhel nagyanyához, és Lenkének Mari nagymamához. Az én nagymamám 84 éves, és nagyon kötődünk egymáshoz. Én vagyok az egyetlen lányunoka, a testvérem és az unokaöcséim fiúk. Nem tesz különbséget köztünk, csak mi több csajos témáról tudunk beszélni. Köszönhető a virtuális világnak és nagyinak, hogy fejlődik a korral, így ezt a távolság ellenére a nap bármelyik szakaszában meg is tesszük. Van hogy éjjel órákon át videóhívásban vagyunk.

- Iván, az évad bemutatásakor már említetted, hogy a Régimódi történetre részben azért is esett a választásod, mert sok jó női szerep van benne, és 15-16 remek szereppel az egész társulatot darabba lehet hívni. Mi az oka még annak, hogy szeretted volna Szabó Magda művét színpadra vinni?

- Nagyon tehetséges drámának tartom, egy jó történetnek, amely élvezetesen, sok humorral és drámai fordulatokkal van megírva, és azért van valami homályos elképzelése róla a nézőnek. Sokan olvasták vagy ismerik Szabó Magda műveit, és azok, akik nem olvasták, úgy gondolhatják, hogy a Régimódi történet valóban egy régimódi történet, tehát egy régies, kicsit poros és konzervatív, zárt közegnek a története. Pedig ez egyáltalán nem igaz, hiszen ez egy vibráló és izgalmas darab.

józsef-attila-színház1
Fotó: József Attila Színház/Kállai Tóth Anett

- Van személyes kötődésed ehhez a műhöz?

- A személyes kötődés csak utólag fontos, az elsődleges talán az, hogy nagyon jót tesz a társulatnak, és jó is volt rendezni. Én debreceni vagyok, tehát azt a cívisváros-közeget, amiről Szabó Magda ír, alapvetően át tudom élni. Sok utcában jártam már kamaszkoromban, amelyet megemlít a műben.

- Mi a fő mondanivalója a Régimódi történetnek, amit mindenképpen át szerettél volna adni?

- Attól, hogy sok nő szerepel benne, hangsúlyozottan sok benne a női történet.

Azonban a nőket nem tudjuk értelmezni a férfiak nélkül, ahogyan fordítva is igaz ez.

Vannak benne szerelmek, férjek és szeretők, ahogyan testvérek és fiúk is. Fontos, hogy a női sorsokat is értelmezzük. Ez egy több mint száz évvel ezelőtti történet az Alföldről, és mégis olyan sok a kapcsolódási pont a nők nehéz helyzetéből fakadóan. Abban az időben még sokkal keményebb férfitársadalom volt, mint manapság, de azért most is folyamatosan beszélünk arról, hogy mennyivel könnyebb a férfiaknak. Ezért gondolom, hogy a nőket ez a színmű nagyon is érdekelheti. Úgy gondolom, hogy a fő színházba járók a nők, ők cipelik el általában a férjüket, és nekünk éppen ezért egy fontos célközönség.

Molnár Zsuzsa Rickl Mária szerepében látható a József Attila Színház színpadán.
Molnár Zsuzsa Rickl Mária szerepében látható a József Attila Színház színpadán.
Fotó: József Attila Színház/Kállai Tóth Anett

- Van kedvenc részed a darabból? 

- Kedvenc részem azért nincsen, mert nagyon sok remek jelenet van benne. Olyan érzékenységgel és drámaírói profizmussal van megírva, hogy gyakorlatilag hemzseg a jóban.

Rengeteg humoros jelenete van annak ellenére, hogy egy nagy életutat mutat be drámai fordulatokkal.

Szabó Magdának elképesztő öniróniája van, és a házi főpróbán a nézők nagyon sokat nevettek és sírtak a művön. Ez egy sokrétű, sokszínű történet. A Rickl Mária karakterét alakító Molnár Zsuzsát kiemelném, mert ő szerintem egy méltatlanul nem ismert színésznő, akinek óriási most a szerepe és feladata. Ebben a szerepben derül ki igazán a tehetsége. A színmű különlegessége még, hogy a darabban felcsendülő fuvolát egy színész fogja megszólaltatni.

Próbáltuk modern módon megidézni ezt a korszakot, amely úgy gondolom, hogy a szemeket is gyönyörködtetni fogja.

Kaland a József Attila Színházban

Márai Sándor Kaland című drámája 1940-ben debütált Budapesten a Nemzeti Színház Kamaraszínházában. Már akkor óriási siker volt, azóta pedig több mint háromszázszor játszották, filmadaptáció is készült belőle. Ezúttal a József Attila Színház tűzte műsorra, a premiert 2022. október 7-én tartják olyan nagyszerű színészekkel, mint Kovalik Ágnes, Quintus Konrád, Lábodi Ádám és Pikali Gerda. A bemutató apropóján a női főszereplőt alakító Kovalik Ágnessel beszélgethettünk. 

Cover-kép: József Attila Színház/ Kállai Tóth Anett

Ezt is szeretjük