„Megpróbálom kihozni ebből a helyzetből is a legjobbat” - interjú Sári Évivel (x)

Sári Évi már most készül a jövőbeli szerepeire, többek közt a nyári Apáca Show-ra.

Apáca Show előadás nyáron
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Nehéz hónapokon van túl Sári Évi, hiszen a járvány miatt rengeteg fellépése és előadása maradt el. A mindig vidám színésznő azonban igyekszik pozitívan állni a hétköznapokhoz. Már most készül a jövőbeli szerepeire, többek közt a nyári Apáca Show-ra, melyben a főszereplőt, Deloris-t játssza a Szegedi Szabadtérin.

Milyenek most a mindennapjaid? 

- A naptáram most úgy néz ki, hogy minden korábbi időpontot át kellett húznom, a jövőben is sok a kérdőjel, senki nem tud biztosat mondani. Szeptemberben, mikor elindult az évad a színházakban, volt egy pár előadásom, de sajnos én is elkaptam a vírust, így azok nagy részét is elbuktam. 

- Most is nagyon hasznosan telnek a napjaim, sokat angolozok, illetve eldöntöttem, hogy mindennap fogok énekelni, mert a hangszalag is olyan, mint a test bármelyik izma, foglalkozni kell vele. Van, mikor a kocsiban kezdek neki, van, amikor otthon, de mindig szánok rá legalább fél órát. Emellett a sport is szerves része a napjaimnak, imádok itthon edzeni. Vettem egy szuper jógaszőnyeget, van egy futógépem is itthon, úgyhogy formában tartom magam. Tényleg igyekszem mindig a jó oldalát nézni a dolgoknak, rengeteg csodálatos darab vár rám, ha végre minden visszatér a megszokott kerékvágásba.

Az egyik ilyen például nyáron, a Szegedi Szabadtérin az Apáca show lesz, ahol a főszereplőt, Deloris van Cartier-t alakítom.

- 2018-ban már volt lehetőségem ebbe a karakterbe bújni, imádtam, hiszen hatalmas kihívás mind szakmailag, mind fizikálisan. Szeged és a Szabadtéri amúgy is különösen közel áll a szívemhez, hiszen 18 évesen, mikor édesanyámmal itt voltunk, arról álmodoztam, hogy egyszer én is ezen a színpadon énekelhetek majd. Biztos vagyok benne, hogy ezt a felemelő érzést jövőre is átélhetem a Dóm téri csillagok alatt. 

A művészvilágot is nagyon rosszul érintette a járvány miatti leállás, hiszen nagyon sok munkától estetek el. Te hogyan élted/éled meg ezt az időszakot?

- Azt vettem észre magamon és a környezetemben élőkön is, hogy különböző szakaszok, hullámvölgyek jellemezték az elmúlt időszakot. Meggyőződésem volt, hogy ez az egész egy, maximum két hónap alatt véget ér, és júniustól minden visszaáll a régi kerékvágásba. Az első 2-3-4 hetet még élveztem is, mert előtte hosszú ideig elég zaklatottak voltak a hétköznapok, és jó érzés volt egy kicsit végre pihenni, olvasni, normálisan kitakarítani. Aztán ez a lelkesedés szépen lassan kezdett alábbhagyni. Ennek ellenére próbáltam másokat is a pozitív gondolkodásra ösztönözni, az Instagramon például csatlakoztam egy kihíváshoz, ahol mindennap megosztottam egy számomra kedves pillanatot, ami kizökkentett ebből a negatív spirálból.

Bár a mostani helyzet valószínű idén az ünnepeket is átformálja, általában hogyan telik nálatok a karácsony?

- Legtöbbször karácsonykor is vannak fellépéseim, de szentestére sosem vállalok munkát, mert úgy érzem, hogy vannak napok, amiken egyszerűen nem szabad dolgozni. Általában ilyenkor leutazom Debrecenbe, és anyukámmal, keresztanyámmal, illetve családi barátokkal töltöm az ünnep egyik napját. Bár szeretem a karácsonyt, nem vagyok az a kimondott „készülődős típus”. Van egy picike műfenyőm, pár szép díszem, amivel ünnepibbé varázsolom a lakást, de nem viszem túlzásba. Nem szoktam mézeskalácsot vagy bejglit sem készíteni, viszont anyukám istenien süt-főz, az nagyon veszélyes tud lenni ilyenkor, mert imádom ezeket az édességeket. Az ajándékozásnál is mindig arra figyelünk, hogy valami aprósággal meglepjük a másikat, de úgyis csak az a fontos, hogy végre együtt lehetünk! 

(Képek forrása: Szegedi Szabadtéri Játékok)

Ezt is szeretjük