Ilyen volt úttörőnek lenni a 70-es, 80-as években: az úttörővasút kalauzai csak jeles tanulók lehettek

Az úttörőtáborok sok-sok ezer gyermek életében fontos szerepet játszottak a szocializmus alatt. Az úttörőség egyet jelentett a mozgalmi dalok tanulásával, énekléssel, strandolással, kirándulásokkal, versenyekkel, a kék és piros nyakkendőkkel, az úttörősíppal és persze a kisdobosok 6 és az úttörők 12 pontjával, amit minden pionír kívülről fújt. 

A rendszerváltás előtt szinte minden általános iskolásnak kötelező volt belépni az úttörőmozgalomba, amit 1946-ban hoztak létre. A 2-4. osztályos tanulók kisdobosok voltak, az ennél idősebbek pedig úttörők, akik az ifivezetőkkel - vezető feladatot vállaló pajtásokkal - és az úttörővezetőkkel - tanárképzésben részt vett vezetőkkel - egységekbe, úgynevezett őrsökbe és rajokba csoportosultak.

Retró fotókon az úttörőség

Az úttörőségben a kommunista ideológiai nevelés is döntő szerepet játszott, de a diáksport, a természetjárás, valamint a technikai nevelés bázisa is volt. Ám az úttörői lét nemcsak ezt adta: sok-sok emléket, jó barátot és életre szóló élményeket.

A Széchenyi-hegyi Gyermekvasút, a volt Úttörővasút első szakaszát 1948-ban nyitották meg, az utazókat vasutas-egyenruhába öltözött úttörők fogadhatták. A kalauzszerepre csak jól tanuló diákokat vettek fel, bármely tantárgyból a hármas osztályzat kizáró ok volt. A fotó 1970-ben készült a Szépjuhászné - régen Ságvári liget - megállónál.

Fotó: Fortepan/Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény

Borító-és ajánlóképek: Fortepan

• úttörőtábor
• úttörőség
• retro nyári képek
• retro
• Gyerek