Ne engedd, hogy kihasználjanak!

- Csak semmi idegeskedés, anyuka! - hallani oly sokszor az orvosi rendelőkben. Való igaz, a stressz és a folytonos idegeskedés senkinek nem tesz jót, ám egy olyan országban nehéz ezt elkerülni, ahol a munkaadók jó része nem örömhírként fogadja alkalmazottjuk teherbe esését, és ahol a felvételi beszélgetés fontos részét képezi, hogy egy nő mikorra tervezi a családalapítást.

Esélyegyenlőség ide, európai uniós normák oda, a kismamák többsége még ma is tart attól, hogy gyermeke megszületése után már nem lesz hová visszamennie dolgozni. Marad tehát a terhesség eltitkolása, amíg csak lehet, vagy a különböző női fortélyok bevetése − pedig minderre nem is lenne szükség, ha tisztában lennének a jogaikkal.

Törvény tiltja a diszkriminációt

Hazánkban a Munka Törvénykönyve tartalmazza mindazokat a jogokat, amelyek megilletnek egy kismamát, és mindazokat a kötelességeket, amelyek minden egyes munkaadóra nézve kötelező jelleggel bírnak. Sajnos ezekkel a kötelezettségekkel és jogokkal sokan nincsenek tisztában, így számtalan kismama akad, aki a terhessége alatt folyton attól retteg, hogy mikor találja meg a felmondólevelet a postaládájában. Hiszen egy olyan nő nem számít túl jó munkaerőnek, akit kímélni kell, és akinek a munkabírása alulmarad a többiekkel szemben, igaz? Márpedig egy terhes nőt is egyenragúnak kell tekinteni, és ezt nemcsak természetben kell érzékeltetni...

Könnyített feladatok, több szabadság, egyenlő bér

Bár sokan nem tudják, a vonatkozó jogszabályok előírják, hogy a munkaadónak olyan körülményeket kell teremtenie várandós alkalmazottja számára, amely annak egészségére nem ártalmas, továbbá olyan munkakörbe helyeznie és annyi szabadnapot biztosítania számára, amilyenre és amennyire szükség van. Ráadásul nincs kibúvó, a törvény részleteiben tartalmazza a kismamák jogait. Hogy melyek is ezek?

Először is minden kismamát megillet az egészséges és biztonságos munkakörülményekhez való jog: a munkaadónak a terhességet igazoló papír bemutatásától számítva rövid időn belül kötelessége felmérnie alkalmazottja munkakörülményeit, és az egészségre esetleg káros hatásokat mérsékelnie. Csökkentenie kell a kötelező munkaórák számát, és alkalmazkodnia a várandós munkavállalóhoz a munkakörülmények tekintetében, például nappali műszakra beosztania alkalmazottját, ha az addig éjszaka dolgozott, ám mindezt kizárólag az alkalmazott egyidejű beleegyezésével.

A kismamának joga van továbbá ahhoz, hogy abban az időpontban vegye igénybe a terhességéhez kapcsolódó orvosi vizsgálatokat − bércsökkentés nélkül −, amikor azokra szükség van, és biztosítani kell számára a törvény által előírt, minimum 24 hetes szülési szabadságot is, melyből négy hetet joga van a szülés tervezett időpontja előtt igénybe venni.

A törvény védi is a terhes nőket

A jogok mellett védelmet is biztosít a törvény a várandós kismamák számára többek között a bérezés és a munkaviszony tekintetében. Tiltja például, hogy a munkaadó a megváltozott munkakörülmények miatt csökkentse alkalmazottja bérét, vagy hogy a terhesség ideje és a szülést követő három hónap, valamint a gyermek gondozására fordított fizetés nélküli szabadság ideje alatt felmondja a kismama munkaviszonyát.

Törvény ide, jogszabályok oda, a tapasztalatok szerint sokan figyelmen kívül hagyják a terheseket megillető jogokat. Ez esetben azonban kétségbeesés helyett érdemes a tettek mezejére lépni, és jogi útra terelni az ügyet, a szakemberek szerint ugyanis az ilyen esetekben − főként a felmondással kapcsolatban − indított munkaügyi perek jó eséllyel adnak igazat az alkalmazottaknak.

• munkahely
• kismama
• jogok
• kedvezmény
• támogatások kismamáknak
• apa és anya
• Gyerek