Minden 3. magyar baba így születik, pedig nagyon súlyos következménye lehet – Ez a döntés tragédiába torkollhat

2020 és 2025 között a szülések egyharmadát beindították, gyakran például csak azért, mert elmúlt a kiírt dátum. Májustól ezért az „Alternatal Alapítvány a háborítatlan szülésért, születésért” kezdeményezésére országos kampányt indít a Független Bábák Szövetségével, hogy hiteles információkkal segítse az anyák döntését és párbeszédet kezdeményezzen a szakmával. 

Minden harmadik szülést indítanak Magyarországon

“Azt tudtam, hogy indítani fogják, de nem lettem a mikéntjéről beavatva. Éjjeli rutinvizsgálat során elkezdték a ballont felhelyezni, bármiféle tájékoztatás nélkül. Másnap prosztaglandin tablettával és egy szándékos burokrepesztéssel elindult egyből a vajúdásom. Még a tolófájások előtt kinyomták a hasamból a babámat” – egy történet a sokból a nemrégiben indult szulesinditas.hu oldalról.

Magyarországon 2020–2025 között a szülések közel egyharmadát indították be. A szülésindítás gyakori, esetenként életmentő orvosi beavatkozás, amelyet ideális esetben csak akkor alkalmaznak, ha a magzat további hordása nagyobb kockázattal járna, mint a szülés megindítása. A mérlegelésre azért van szükség, mert a szülés megindításának is sok kockázata van és komoly szövődményei lehetnek mind az újszülöttre, mind az anyára nézve.

A szülésindítás nem veszélytelen

A szülés mesterséges sürgetése (oxitocin, prosztaglandinok) gyakran beláthatatlan következményekkel jár: a túl erős méhösszehúzódások között a méhlepénynek nincs ideje regenerálódni. Ez a folyamat kritikus oxigénhiányt okozhat a magzatnál, ami maradandó szervi károsodáshoz vagy akár végzetes kimenetelű mekónium-aspirációs szindrómához vezethet.

A beavatkozások kockázata az anyára is kiterjed. A természetellenesen erős méhtevékenység méhrepedést, idő előtti lepényleválást és súlyos gátsérüléseket idézhet elő. A túlhajszolt méhizomzat a szülés után gyakran képtelen az összehúzódásra, ami életveszélyes vérzést (atónia) okozhat. A mesterségesen felfokozott, elviselhetetlen fájdalom pedig nemcsak fizikai trauma: megfosztja az anyát és az újszülöttet az első órák méltó megélésétől, ennek életre szóló összes, tudományosan bizonyított előnyétől is.

Anyák és szakemberek fognak össze

Ezekre hívja fel a figyelmet a több mint 40 hazai szülés körüli szakemberrel, többek között az Ablak a világra szülészeti adatbázis megalkotójával, Pleván Tímeával induló kampány. Bábák, dúlák, perinatális szaktanácsadók, szülésznők, hordozási tanácsadók, neonatológusok, szülész-nőgyógyászok, fejlesztő pedagógusok, nemzetközi szakértők  és más szülés körüli segítők fogtak össze szülésindításon átesett anyákkal azért, hogy tudatosítsák a szülésindítás előnyeit és hátrányait, valamint kockázatait. 

Figyelemreméltó ugyanis, hogy azokban az országokban, ahol a szülésindítások aránya 20% alatt marad, általában nem rosszabbak a csecsemőhalandósági mutatók, ami arra utal, hogy a rutinból végzett indítások egy része elkerülhető lenne.

Szükség van a szülészeti rendszer reformjára

„A kezdeményezés reményeink szerint elindít egy olyan mértékű, építő szemléletformálást, ami a hazai szülészeti rendszerben komoly változásokat idéz elő: a szülészeti szokások, a szülészeti protokoll megváltoztatásával megszűnne az a rendszer, hogy egyénileg mérlegelt egészségügyi indok nélkül csak azért indítanak meg egy szülést, mert elmúlt a kiírt dátum” – mondta dr. Geréb Ágnes szülész-nőgyógyász, független bába.

A szülésindítás honlap az eddigi legnagyobb magyar nyelvű tudástár lesz a témában, ahol tudományos és ismeretterjesztő cikkek, esettanulmányok, külföldi szakmai anyagok, riportok, videós tartalmak és személyes szüléstörténetek kapnak majd helyet. 

Kép: Getty Images

Állítsd be a Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Femina!

• szülésindítás
• szülés
• méh
• méhlepény
• kampány
• Gyerek