Így születtek a babák a '60-as, '70-es években: mi volt más akkoriban a szülészeteken?

Magyarországon a '40-es évek végén és az '50-es évek közepén számos olyan változást vezettek be, ami a születések számának emelkedéséhez vezetett: megtiltották a művi terhességmegszakítást, bevezették a gyermektelenségi adót, illetve erős propagandával ösztönözték a gyerekvállalást. Ezt az időszakot nevezik Ratkó-korszaknak Magyarország első női minisztere, Ratkó Anna után, aki az intézkedések idején egészségügyi miniszter volt, bár nem ő dolgozta ki a koncepciót.

A Ratkó-gyerekek a '60-as, '70-es évekre felnőttek, és családot alapítottak, ám a születésszám mégis visszaesett ebben az időszakban. Erre reagálva a '60-as évek végén bevezették Magyarországon a gyest, a bébibumm második hullámában reménykedve.

Régi képeken az akkori szülészetek

Abban az időszakban leginkább a zsúfoltság volt jellemző a szülészeti osztályokra, hiszen a magas gyermekvállalási arány miatt szinte soha nem volt üres ágy. A maihoz képest fejletlenebb technológiai berendezések mellett a szülés menete is más volt. Mivel az apás szülés az ezredforduló után terjedt el, a kispapák addig a folyóson várakoztak, még csak fel sem merült senkiben, hogy ott legyenek az anya mellett. 

A szülés időtartama is sokat változott: a kutatások szerint a '60-as évek óta több mint két órával lett hosszabb a vajúdás átlagos időtartama, ami több dolognak is köszönhető. A tudósok szerint a mai édesanyák nagyobb termetűek, és többet is felszednek a terhesség alatt, az átlagéletkoruk pedig négy évvel több. 

(Képek forrása: Fortepan)

• szülés
• szülőszoba
• szülész
• 60-as évek
• 70-es évek
• retró fotók
• Gyerek