Mellgyulladás, szopási sztrájk, cumizavar: egy anya őszinte vallomása a szoptatás nehézségeiről

Amikor az első gyermekemmel voltam várandós, szentül hittem abban, hogy a szoptatás olyan, mint ahogy azt a világ a maga egyszerűségében és nagyszerűségében láttatni kívánja: hiszen milyen csodálatos az, hogy az anya boldogan, széles mosollyal az arcán táplálja saját testéből újszülöttjét, aki amellett, hogy az anyatej optimális összetevőinek hála a lehető legjobb táplálékot kapja, ez a fajta bensőséges tevékenység az anya-gyerek közötti szorosabb kötelék kialakulásához is vezet.

Pedig a szoptatás a legtöbb esetben nem leányálom. Legalábbis az elején. Bár a szülésből felocsúdva gyönyörű pillanat volt, amikor a babámat azonnal rám rakták, aki pár percesen is már tudta, hogy mit keressen, az elkövetkezendő pár hét inkább rémálom volt, mintsem könnyed és meghitt együttlét.

Mellgyulladás, szopási sztrájk és társai

A friss édesanya testében a hormonális változások hatására megindul az előtej után a tápláló tej termelése, ezt nevezik tejbelövellésnek. Hallottam én is arról, hogy jó, ez kicsit fájdalmasabb, hiszen megduzzad a mell, és feszítő érzést érzel, de nem gondoltam volna, hogy olyannyira fájdalmas tud lenni, hogy minden egyes szívásnál a csillagokat látom majd. Ehhez pedig pár napon belül kisebesedett, berepedezett, vérző mellbimbó társult, amit bőszen kellett kenegetni a speciális krémekkel, amelyek vajmi keveset segítettek, persze.

Nagyon szép, hogy az anya szoptatni akar, és elképzeli, milyen könnyedén és légiesen fog ez menni, majd jön a gyerek, és minden felborul.

Mivel a kisfiam az első két hétben csak ímmel-ámmal szopizott, azaz inkább bealudt a szopizások közepette, és ilyenkor az istenért se tudtam felkelteni, hogy még pár millit beleerőszakoljak, az lett a vége, hogy két hét alatt egy dekát sem hízott, így a védőnőm tanácsára szopi mellett gyógyszertárban beszerezhető műanyag fecskendővel kezdem el etetni. Tej lefej, bele a fecskendőbe, és bele a baba szájába - már amikor sikerült, és nem fordult el ordítva, az ujjamat harapva, hogy ő bizony cicit kér. Minden egyes etetéskor nemcsak a babám ordított, de én is sírtam, mindenesetre két hét fecskendőzés után erőre kapott, onnantól szépen, igény szerint szoptattam. Mígnem eljött az első szopási sztrájk ideje, ezzel együtt pedig a mellgyulladások időszaka.

A babasztrájk megterhelő időszak az anya és baba számára is. Amikor az addig jól szopizó baba egyszerűen elfordul az anyamelltől, és ordításba kezd, amikor meg akarod etetni, vagy ha sikerül is a melledre csatlakoztatni, pár korty után már tépi is ki magát a kezedből. A szopási sztrájknak különböző okai lehetnek, például, ha a pici orra bedugul a nátha miatt, ha fáj a pocija, ami ugye az első két hónapban rendszeres.

A szopisztrájkból nekünk is kijutott, egy hónapig tartott ez az időszak, hogy ismét csak ímmel-ámmal evett, de úgy emlékszem, ahogy jött, úgy el is múlt. Mivel azonban a sztrájk alatt kevesebbet evettt, mint amennyi tejem volt, óhatatlanul is elzáródott a tejcsatornám, és fájdalmas csomók jelentek meg a mellemben olyannyira, hogy már a gyakori szoptatás, a meleg vizes zuhany és a masszírozás sem segített. Emlékszem, alig tudtam valamit aludni azon a pár éjjelen - nem mintha nem keltem fel volna kétóránként az én picimhez -, mindkét mellem be volt durranva, csomós volt, és fájdalom lüktetett benne, felment a lázam, a helyzetemet csak a meleg kötéses borogatás enyhítette valamelyest.

Szerencsére két-három nap múlva a sok meleg zuhanynak, mellmasszázsnak és a gyakori etetésnek hála, sikerült újra fájdalommentesen szoptatni a babámat. A mellgyulladás kezdetben eredményesen kezelhető házi módszerekkel, azonban ha pár napon belül nem múlik a fájdalom, ideje meglátogatni az orvost, aki antibiotikumot ír fel. Ha túl későn megy el az anyuka, tályogképződés alakulhat ki, amihez műtét szükséges.

Mi a helyzet a cumizavarral?

Az én kisfiam sosem kapott cumit, de vannak ismerőseim, akiknek meggyűlt a bajuk a szoptatással, pont a cumi miatt. A cumizavar azt jelenti, amikor az újszülött csecsemő teljesen összezavarodik attól, hogy egyszer mellet, másszor cumit kap. Mivel a cumihoz teljesen más technikára van szükség, mint a mell szopizásához, így hiába teszed a babát a melledre, a zavar következtében már nem tud hatékonyan szívni. Ugyanez a helyzet a cumisüveggel. Akit már a legelején cumisüvegből etetnek, akár anyatejjel, akár tápszerrel, annál nagy valószínűséggel még azelőtt abbamarad a szoptatás, hogy igazán elkezdődhetett volna. Persze ez alól is vannak kivételek, vannak olyan újszülöttek, akik gond nélkül szopiznak és cumiznak felváltva.

A cumizavar elkerülése végett egyébként a szakemberek azt javasolják, hogy cumisüveg helyett kiskanállal ladagoljuk a pótlást legalább a baba egy hónapos koráig, ezután már ritkábban lép fel náluk ez a jelenség. Ennek tudatában sosem adtam a gyerekem szájába cumit. Egy gonddal kevesebb, így legalább nem kellett leszoktatni róla... 

Apák a szülőszobában

Az apák számára az az első valós, fizikai kontaktus újszülött gyermekükkel, amikor először megérinthetik a babát: csoda, hogy ilyen meghatottság ül ki az arcukra? Fantasztikus képeket válogattunk.

Borító-és ajánlóképek: Getty Images Hungary

• szoptatás
• cumi
• szopási sztrájk
• kezelés
• szoptatási nehészségek
• újszülött
• csecsemő
• Gyerek