Állandóan veszekednek a gyerekek? Így kezeld a testvérféltékenységet!

A testvérek közötti féltékenység igen kellemetlen dolog az egész családra nézve, mivel szétzilálja annak egységét, megmérgezi az együtt töltött perceket, és a szülő-gyerek kapcsolatra is negatívan hat.

Leggyakrabban a kistestvér megszületését követően - sőt, már a terhesség alatt - jelentkezik, de előfordulhat például olyankor is, ha a gyerkőcök közül az egyik valamilyen problémával küzd, vagy épp ellenkezőleg, kiemelkedő eredményeket produkál valamiben. No meg persze előfordul az is, hogy a minden tekintetben egyenrangú lurkók egymásnak esnek.

Új családtag érkezése

A kistestvér érkezése leggyakrabban az addig legfiatalabb vagy egyke gyermekeket viseli meg. Kiesnek megkülönböztetett szerepükből, nem tudják feldolgozni, anya és apa miért törődik annyit a babával.

Ez esetben érdemes egyszerre hatnod a kis trónfosztott értelmére és lelkére. Napról napra ismételd el neki, miért van a kistesónak annyi figyelemre szüksége. Meséld el, hogy nem is olyan régen ő is ugyanilyen sírós kisbaba volt, akivel ugyanennyit és ugyanígy kellett foglalkozni.

Emellett fontos, hogy érezze, törődsz vele, és számítasz rá. Ezért bízz rá egyszerű feladatokat a kicsi körül - hozza ide a pelenkát, keressen a babának csörgőt, vagy vidítsa fel a kis bőgőmasinát. Minden apró segítséget köszönj meg, és jutalmazd érte dicsérettel a gyereket, hogy újra és újra lelkesen segédkezzen a kis jövevény körül. Így többet lehet anyuval, miközben észrevétlenül a szívébe zárja a kistesót is.

Semmiképpen nem segít viszont az, ha távol tartod tőle. Ezzel azt a képzetet erősíted benne, hogy a kicsi megközelíthetetlen, rá pedig nincs szükség. Minél több időt tölt felügyelet mellett a testvére mellett, minél több dolgot csináltok együtt, annál hamarabb megérti, illetve megtanulja kezelni az új helyzetet.

A fentieken túl mindennap szakíts legalább egy félórát idősebbik csemetédre, amikor csak egymással foglalkoztok, például játszotok vagy beszélgettek. Ily módon éreztetni tudod vele, ugyanúgy szereted, mint azelőtt, és te is igényled a közös együttlétet.

Megkülönböztetett figyelem

Ha valamelyik gyermekednek megkülönböztetett figyelemre van szüksége, időd nagyobb részét tehetségének ápolására vagy hiányosságainak fejlesztésére fordítod, a másik lurkó - talán nem is minden alap nélkül - mellőzöttnek érezheti magát, haragja pedig önkéntelenül a család ellen fordulhat.

Mind a tehetséggondozás, mind a fejlesztés pluszprogramokkal jár számodra, így megeshet, hogy nem marad elegendő energiád a másik gyerekre, aki kívül esik ezen a körön. Ez nem egyenlő az érdektelenséggel, ám a másik gyerek jogosan érezheti magát hanyagolva.

A legfontosabb, hogy megértesd vele a miérteket. Magyarázd el neki, hogy a testvérnek szüksége van ezekre a foglalkozásokra, de ettől még őt is ugyanúgy szereted. Kísérd figyelemmel tevékenységeit, társas elfoglaltságait, érdeklődj mindennapjai iránt, tartsd számon a számára fontos dolgokat. Egy finom vacsora elkészítése közben is lehet nagyon jókat beszélgetni, ez a fajta spontán törődés pedig minden gyereknek jólesik.

Törekedj rá, hogy minél több időt töltsetek kettesben vagy hármasban. Ilyenkor kerüld a tesóval kapcsolatos problémák vagy sikerek emlegetését, és koncentráljatok a másik gyerekre. Ügyelj arra is, hogy minden csemetéd előadásait vagy megmérettetéseit ugyanakkora odaadással kövesd.

Ha egyszerűen csak ölik egymást

Lehet, hogy egyik gyereked sincs nagyobb odafigyelést igénylő, speciális helyzetben, mégis összeugranak időnként. Valójában ez esetben hatalmi harcokról van szó, melyekbe lehetőleg ne avatkozz be - persze azt se várd meg, amíg vér folyik -, viszont békeidőben fejleszd bennünk a vita- és kompromisszumkészséget, ne direkt módon, hanem viselkedésed révén egyfajta mintát szolgáltatva.

A további rivalizálást megelőzendő pedig soha ne hasonlítsd őket egymáshoz, erősebb és gyengébb pontjaikat a másik testvérétől elválasztva kezeld. Ha pedig valamelyikük olyan kérdésekkel zaklat, hogy: „Ugye, én ügyesebb vagy okosabb vagyok?”, a válaszadás alól való kibújás bocsánatos bűnnek minősül. Mondj valami ilyesmit: „Nehéz lenne megítélni. Neked jól megy a matek, a nővéred pedig szépen szaval.” Ezzel zárd le a beszélgetést, és térj napirendre a dolog fölött.

• féltékenység
• gyereknevelés
• kisgyerek
• gyerekek lelki bajai
• Gyerek