Imádtuk szagolgatni az új könyvek illatát: mi ezt szerettük legjobban az iskolakezdésben

Ilyenkor, szeptemberben, bár általában sajnálják is a nyár végét, izgalommal élik meg az első napokat és heteket az iskolában a diákok. Az osztálytársak viszontlátása, az új holmik, a változások, az új tanárok és az újonnan bevezetett tárgyak mind pezsgővé teszik ezt az időszakot.

Nosztalgiáztunk kicsit, és felidéztük, szerkesztőségünkben ki mit szeretett legjobban diákként az iskolakezdés idején.

Adri:

- Én az új cuccokat szerettem, és azt, hogy újra találkoztam a többiekkel. Szerettem még, hogy eggyel felsőbb osztályos lettem, jó érzés volt ráírni a tanszerekre, meg az is menő volt, amikor az évnyitón a sorakozónál már a felsőbb évfolyam helyére álltunk. Mindig kíváncsi voltam az elsősökre és az új arcokra, az pedig külön izgi volt, ha a mi osztályunkba jött új diák.

Ági:

- Apukámmal minden augusztus végén elmentünk kiválasztani a következő évi papírokat és vignettákat. Ez egyáltalán nem volt egyszerű feladat, nagy felelősség nehezedett rám, mert utána egész évben abban pompáztak a könyveim és a füzeteim. Szerettem berendezni az új tolltartókat is. 

Amikor nagyobb lettem, már nemcsak apukámra hárult a könyvek bekötésének terhe, én is részt vettem benne, de persze nem voltam annyira ügyes.

Dóri:

- Az illatos, színes tollkészletemet. Plusz volt egy háromemeletes, zöld, tarzanos tolltartóm, az még ma is megvan, annyira imádtam.

Gabi:

- Minden évben valamilyen gondosan megválasztott csomagolópapírral és füzetmatricával borítottam be a füzeteimet - eleinte segítséggel, később egyedül. Nagyon szerettem végignézni a kész, makulátlan füzeteken, és az első órákon először írni az első lapjukra. Szerettem az új könyvek illatát és tapintását is.

Lilla:

- Imádtam bekötni a tankönyveket, füzeteket, sosem hagytam, hogy anyukám csinálja, a tesómét is mindig megcsináltam, annyira odáig voltam a szép papírokért. Szerettem suli után hazafelé sétálni az osztálytársakkal a szép őszi napokon, amíg még jó idő volt, mindig elmentünk gesztenyét szedni a közeli parkba. Szerettem az őszi technika- és rajzórákat is, amikor termésekkel, színes falevelekkel dolgoztunk. 

Lili:

- Nagyon szerettem, hogy válogatni lehetett, melyik tantárgyra milyen borítójú füzetet szeretnék - amit nem szerettem, arra mindig egy kicsit csúnyábbat választottam, mint a kedvenceimre. Szerettem, hogy meg lehetett beszélni, ki mit csinált a nyáron, és lehetett a másikra licitálni, hogy ki bírta tovább a Balatonban. Elképesztően izgi volt, hogy ki mellé sorsolnak ki az ülésrendben - aztán jöhetett a pletykálás, hogy már megint ugyanaz a padtársad. Szerettem, hogy már napokkal az első tanítási nap előtt kitaláltam, milyen ruhát vegyek fel, és, amikor reggel felkeltem, alig vártam, hogy belebújhassak. Mint legidősebb testvér, nagyon menő voltam, hogy én már magasabb osztályba járok, mint a tesóim - az én osztálytermem már az emeleten volt. Első nap mindig jó volt a menü a menzán, de utólag mindig kiderült, hogy csak beetetés - azért csinálták, hogy minél többen akarjanak bent ebédelni. Az első nap még minden tollam és ceruzám vadi új volt, a tolltartóból viszont évről évre előkerültek az előző félévből benne hagyott cetlik és levelezések. Mindig vártuk, hogy kapunk-e új tanárt, és, amint kiderült, hogy igen, egyből ment a susmus, hogy ki mit hallott róla a felsőévesektől. Vicces volt, hogy valakin még ott virítottak a lemoshatós csillámtetkók, a nyári hajszínezők, vagy csak simán hámlott az orruk.

Melinda:

- Én azt szerettem a legjobban, hogy végre kipróbálhattam az új füzeteimet, tollaimat. Alsóban a kedvencem az volt, amikor az illatosított - csokis és virágos aromájú - füzeteimbe írhattam először. De az új könyvekbe is imádtam mindig belenézegetni, hogy megtudjam, miről fogunk majd tanulni abban az évben.

Szilvi:

- Én lényegében a barátok miatt szerettem a szeptembert, mert egy csomó osztálytársammal nem jártunk össze nyáron, és ilyenkor mindig jó volt újra találkozni, és meghallgatni egymás sztorijait. Az első hónapban, amíg még tartott az újdonság varázsa, jó volt minden nap találkozni a többiekkel, aztán beindult a hajtás.

Viol:

- Én a legjobban azt szerettem, amikor új bekötő papírt és vignettát lehetett választani a könyveknek, füzeteknek.

Zita:

- Én szerettem kihegyezni az új ceruzákat, és megvenni anyával a legcukibb, hercegnőmintás füzeteket, meg kiválasztani, melyik hercegnős vignetta melyik füzetre kerüljön - az a hercegnő, akit kevésbé szerettem, olyan tárgyakhoz ment, amiket nem szerettem, a kedvenceim meg a kedvenc tárgyakhoz.

• iskola
• iskolakezdés
• nosztalgia
• Gyerek