Mikor veszélyes a babára nézve a vércsoport-összeférhetetlenség?

A családtervezésnél talán kevés nőnek jut eszébe, hogy vércsoportja befolyásolhatja leendő terhességét. Ha ugyanis az anya Rh-negatív, az apa pedig Rh-pozitív, a magzat Rh-pozitív is lehet.

Az ilyenkor fellépő Rh-összeférhetetlenség pedig a közhiedelem szerint bizonyos veszélyekkel jár a babára nézve. Tudd meg, hogy van-e okod aggodalomra, illetve, hogy milyen módokon kezeli manapság az orvostudomány az ilyenkor felmerülő problémát.

A fő vércsoportok

Az orvostudomány több évszázados fejlődése során néhány sikeres és számos sikertelen vérátömlesztés okainak vizsgálata vezetett el a vércsoportok felismeréséig és az alapvető tulajdonságok rendszerezéséig, vizsgálhatóságáig.

Egy osztrák tudós, Karl Landsteiner kiderítette, hogy az A-vércsoportúak vérsavójában béta-ellenanyag van, mely a B típusú vérsejteket kicsapja, idegen szóval agglutinálja. A B-vércsoportúak vérsavójában pedig alfa-ellenanyag van, mely az A-vérsejteket csapja ki. Az kicsapódás után a vörösvértestek feloldódnak.

A 0-s vércsoportúak savójában alfa- és béta-ellenanyag is van, míg az AB-vércsoportú ember vérsavójában nincs agglutin.

Az Rh-faktor

Amikor már széles körben alkalmazták a vérátömlesztést, azt is fel kellett ismerni, hogy néhány esetben, elsősorban azon betegeknél, akik többszöri vérátömlesztésre szorultak, a fő csoportbeli egyezés ellenére mégis sajátos szövődmények alakultak ki. A betegek kis százaléka az idegen vér után rosszul lett, vérvizelés lépett fel nála, besárgult, néhány nap múlva pedig leállt a veseműködése.

Az orvosi gyakorlat más területén is tapasztaltak akkor még megmagyarázhatatlan dolgokat. Többször előfordult, hogy az egészséges szülőknek a második, harmadik gyereke a születést követő második-harmadik napon súlyos sárgaságot kapott, és sokáig vérszegény volt.

A magyarázatot megint csak Landsteiner és munkatársai találták meg. Megállapították, hogy, ha a Rhesus-majom vérét nyúlba fecskendezik be, akkor abban olyan fehérjék - ellenanyagok - termelődnek, melyek a majom vörösvértesteit összecsapják. Ugyancsak rájöttek arra, hogy minél többször adnak be a nyúlnak majomvért, a keletkező ellenanyagok mennyisége ugrásszerűen növekszik még akkor is, ha a megismételt véradás csak hónapok múlva történik meg. Ezt követően megállapították, hogy az emberek vörösvértesteinek 85%-át ez az ellenanyag ugyancsak kicsapja.

Bebizonyították, hogy az emberi vörösvértestek felszínén nem csupán az előzőekben ismertetett ABO-tulajdonságok egyike van jelen, hanem mellettük egy másik is, amit a Rhesus-majom nevéből Rh-faktornak neveztek el. Kiderült, hogy azok a betegek, akiknek a vörösvérsejtjei felszínén ez a tulajdonság nem található meg, azaz Rh-negatívak, idegennek tekintik azokat a vörösvértesteket, melyek felszínén ez megvan, azaz Rh-pozitívak.

Az emberi szervezet ugyanúgy reagál, mint a nyúl szervezete: az Rh-negatív személy ellenanyagot termel a pozitív sejtekkel szemben, és az ismételt vérátömlesztéseknél ez az ellenanyag elpusztítja a bevitt idegen, Rh-pozitív vörösvérsejteket.

Terhesség esetén

A gyakorlatban az Rh-összeférhetetlenség a legtöbbször a terhesség folyamán okoz gondot. Mint minden vércsoport-tulajdonság, az Rh-faktor is öröklődik.

Ha egy Rh-negatív nő Rh-pozitív magzatot hord, úgy Rh-összeférhetetlenség jön létre.
Az első terhességnél nincs gond, mert az Rh-pozitív magzati vér csak a szüléskor kerül be az Rh-negatív anya keringési rendszerébe, mely ezt követően az Rh-pozitív sejtekkel szemben ellenanyagot termel.

A második terhességnél, illetve szülésnél az okozza a problémát, hogy az első szülést követően termelt kész ellenanyag, mely az anyában van, átjut a magzatba. Ha a második magzat is Rh-pozitív, akkor a szülést követően az újszülött besárgul, ödémás és vérszegény lehet. A sárgaság átitatja az agy törzsdúcoknak nevezett fontos központjait, emiatt mozgáskárosodott és értelmi fogyatékos lehet az utód.

Szerencsére mindennek nem kell bekövetkeznie, ha a frissen szült Rh-negatív anyáknak, akik Rh-pozitív újszülöttnek adnak életet, 72 órán belül Anti-D gammaglobulin oltást adnak, mely leköti a magzatból származó Rh-pozitív vörösvértesteket. Így ezek az anyát nem immunizálják, tehát nem termel ellenük ellenanyagot a szervezete, ami a következő magzatot veszélyeztethetné.

Vércsoport-összeférhetetlenség az ABO-s vércsoportrendszeren belül is lehetséges: ilyenkor az anya 0-s, a magzat pedig A-vércsoportú. A magzat és az újszülött vércsoport-összeférhetetlenségi megbetegedése hasonló mechanizmusokkal történik, mint az előzőekben ismertetett Rh-csoportnál, de itt komolyabb magzati vizenyő sohasem alakul ki, és súlyos sárgaság is csak ritkán lép fel.

• terhesség
• vér
• magzat
• vércsoport
• Gyerek