Miért jó, ha visszabeszél a gyerek? 3 ok, ami miatt hagyd, hogy néha feleseljen

A kis- és nagy kamaszokkal egyáltalán nem könnyű az élet, szülő legyen a talpán, aki türelemmel, és acélidegekkel vészeli át ezt az időszakot. 

Akár a dackorszakról van szó, akár a kamaszkorról, mindkét életszakasznak megvannak a maga szépségei és nehézségei. A dackorszakban a kicsik önálló akarattal kezdenek rendelkezni, feszegetik saját határaikat, és hangos ellenállást tanúsítanak, ha valami nem úgy van, ahogy azt ők szeretnék. Mivel nem tudják még szabályozni érzelmeiket és dühkitörésüket, toporzékolással, sírással adják a szülők tudtára nemtetszésüket. Kamaszkorban - a szellemi, pszichés és fizikai, hormonális változások miatt - ugyanúgy fellázadnak a szülői világ- és értékszemlélettel szemben, mint kis korukban, ám ezt már sokkal cifrább stílusban teszik. 

Ezért hagyd néha, hogy visszabeszéljen a gyerek

A visszabeszélés nem minden esetben jelent feleselést, és nem minden esetben kell azonnal rendre inteni a gyereket. A válaszreakciói ugyanis olyan készségeket fejleszt benne, amelyekből te és ő is profitálhat a későbbiekben. Persze, ha válasza szemtelen és tiszteletlen, ha flegmán vagy bántóan beszél a szülőkkel, az ilyenfajta viselkedésnek gyorsan meglesz a következménye. Az önálló véleményalkotás során a gyereknek meg kell tanítani azt, hogy a véleményét kulturáltan is megfogalmazza. 

Megtanul érvelni

Az érveléseink a vita keretei között, dialógus formában zajlanak le. Amennyiben a szülő hagyja a gyereket érvelni a saját igaza mellett, azzal nem csak magabiztosságot ad a kezébe, és azt a képességet, hogy kiálljon magáért, de megtanulja kifejezni azt, hogy hogyan tárgyaljon egyet nem értés esetén, hogy abból a végén egy konszenzuson alapuló, mindkét fél számára előnyös döntés szülessen. A szülő a válaszai mentén gondolhatja át és változtathatja meg álláspontját, amennyiben helyesnek ítéli meg a gyerek mondandóját.

Megérti, mit miért tesz a szülő

A kulturált vitatkozás és logikus érvelés nemcsak a gyerkőc kommunikációját és érvrendszerét fejleszti, de a szülőt is ráébresztheti gyengeségeire, arra, hogy talán nem neki van egy adott kérdésben igaza. Ilyenkor a szülőnek képesnek kell lennie bocsánatot kérnie, vagy azt mondania: valóban, igazad van, eddig ez eszembe sem jutott. Ezek a hibák megtanítanak arra, hogy nem szégyen megváltoztatni a döntéseket. Ez fordítva is igaz, ha a gyerek megérti a szülői érvelés során, mit miért tesz, több szempontból is átgondolhatja a dolgokat, és közös megoldáson agyalhat az ajtócsapkodás és káromkodás helyett. 

Megtanulja szabályozni az érzelmeit

A gyerek viselkedése nagyban függ a szülői attitűdtől, így ha ő változtat a hozzáállásán vagy a kommunikáció stílusán, a gyerek viselkedése és kommunikációja is megváltozhat. Nem érdemes látszólag értelmetlen szócsatákba bonyolódni, hiszen ha a gyerek azt látja, hogy felidegesíti a szülőt, és vitázik vele, egyre csak rosszabb lesz a helyzet. Az a gyerek, aki indulatos veszekedések és dühvel fűszerezett visszavágások közepette nő fel, maga sem fog máshogy kommunikálni. Higgadt érveléssel nagyobb eséllyel érti meg a gyermek az ok-okozati viszonyokat, megtanulja csapatban megoldani a problémát, és a megoldásra fókuszál ahelyett, hogy az érzelmei irányítanák. 

Hogyan beszélgessünk egy kamasszal, hogy megnyíljon?

 Teveliné Horváth Melinda iskolapszichológussal járjuk körbe, miért olyan ellenségesek ebben az időszakban a kamaszok, és a szülők mit tehetnek, hogy a tinik bármilyen probléma esetén bizalommal forduljanak feléjük.

Borító- és ajánlóképek: Getty Images Hungary

• gyereknevelés
• felesel
• pozitívum
• Gyerek