4 mérgező mondat, amit sose mondj a fiadnak anyaként - Lélekmétely szavak, melyek sok családban elhangzanak

Fáradt hétköznap estéken gyakran megesik, hogy csak úgy odavetünk egy-egy félmondatot a másiknak, olyasmit mondunk, melynek a következményeivel nem számolunk igazán. Gyerekek esetében az ilyen mondatok - különösen, ha ismétlődnek - veszélyesek lehetnek.

„Ne sírj már!”

Remélhetőleg a klasszikus „A fiúk nem sírnak!” intelmet, mellyel az érzelmek elfojtására szólítjuk fel a fiúkat, már kevesen használják napjainkban. De ennél kevésbé egyértelmű mondatokra is jobb ügyelni. Ha a gyerek elesik, megüti magát, valami bántja, természetes reakció a sírás. Az is, hogy a anyaként azt szeretnénk, ha minél előbb véget érne. Ezt azonban nem a „Nyugodj meg!” vagy a „Ne sírj már!” felszólításokkal érdemes elérni. Sokkal hasznosabb egy ölelés, ami egészen addig tart, amíg a sírás. A „Ne sírj már!”-ral lebecsülöd az érzéseit, miközben abban kellene segítened, hogy azonosítsa és megértse az érzelmeit. Érdemesebb ilyenkor egyszerűen annyit mondani, hogy „Ijesztő volt az esés”, vagy „Ez most fáj, de hamarosan el fog múlni.” És persze megkérdezheted, hogy kér-e gyógypuszit vagy ragtapaszt.

„Olyan kövér vagyok!”

Ha az anya elégedetlen az alakjával, és gyakran nagy sóhajtozások, illetve „Olyan kövér vagyok” mondatok kíséretében áll a mérlegre, az gyerekre is hatással van. Minden kisfiú számára az anyukája az első női minta, akit hosszú évekig tökéletesnek lát. Ha azt tapasztalja, hogy az általa szépnek - sőt legszebbnek - látott anyukája becsmérli saját magát, az összezavarja. Lányok esetében negatív hatással lesz a saját testképe alakulására, a fiúknál pedig a nőkkel kapcsolatos elképzeléseket, elvárásokat zavarhatja össze. Ha anyaként rendszeresen negatív megjegyzéseket teszel túlsúlyodra, azzal azt üzened a fiadnak, hogy a lányok némi súlytöbblettel nem értékesek. A testsúllyal kapcsolatos aggodalmakat tehát érdemes megtartanod magadnak, illetve amennyiben nem tudsz kibékülni a pluszkilókkal, tenni ellene.

„Maradj nyugton!”

Egy óvodás vagy alsó tagozatos gyereknek - különösen a fiúknak - általában jóval több mozgásra van szüksége annál, mint amennyire a mindennapokban lehetősége van. Különösen az őszi-téli estéken jellemző, hogy a rövid nappalok miatt a család mindinkább beszorul a négy fal közé. Ilyenkor gyakran elhangzik, a „Maradj nyugton!”, „Ne hintázz a széken!” és társai. Az ilyen jellegű állandó fegyelmezéssel azonban azt üzened neki, hogy valami baj van vele, nincs rendben, hogy nem tud megülni a fenekén. Érdemes lenne átgondolni az ezzel kapcsolatos elvárásokat, és esetleg valamilyen óvoda, iskola utáni sportot, mozgásos programot kitalálni neki, mellyel levezetheti a fölös energiákat. Korábbi cikkünkben sorra vettünk néhány olyan mozgásformát, mely összpontosításra tanít és lemozgatja őket.

„Ezt nem engedhetjük meg magunknak”

Minden családban vannak olyan dolgok, melyekre nem futja a költségvetésből. Ha a gyerekkel mész vásárolni, bizonyára mindig van ötlete, hogy mit kellene megvenni. Ez kezdetben lehet csoki, gumicukor, gumikígyó, villogós cipő, a későbbiekben egy márkás farmer, télikabát, tablet, és a sort persze egészen hosszan lehetne folytatni. Ilyenkor sokan a klasszikus „Ezt nem engedhetjük meg magunknak” mondattal zárják rövidre a kialakulófélben lévő vitát. Ezzel a mondattal azonban azt üzened a gyereknek, hogy a pénzügyeidet nem te irányítod, ami ijesztő lehet a gyerek számára. Helyette inkább mondd ezt: „Ezt most nem vesszük meg, mert fontosabb dolgokra gyűjtjük a pénzt.” Ha ezzel nem sikerül lebeszélned a dologról, akkor egy remek alkalmat kaptatok arra, hogy beszélgessetek a családi költségvetésről és a pénzkezelésről. Természetesen a korának megfelelő módon.

Ezt ne mondd a kamasznak a pénzről!

Pénzügyekben természetesen legnagyobb sikereket példamutatással érhetsz el, de nagyon fontos az is, hogy mit mondasz a kamasznak. Vannak például olyan mondatok, melyeket jobb kerülni.

(Képek: Getty Images Hungary)

• mérgező mondatok
• gyereknevelés
• pszichológia
• Gyerek