Középsőgyerek-szindróma: mire kell figyelni, hogy ne sérüljön a lelke?

Noha sokan vállalnak manapság egy vagy két gyermeket, háromgyerekes családok is vannak szép számmal. A család bővülésének azonban nemcsak az örömteli vagy anyagi vonzatait kell végiggondolni, amikor a harmadik kicsi is úton van.

Megszületésével ugyanis középső gyerek is születik, akire ettől a pillanattól fokozott figyelmet érdemes fordítani, elkerülendő az úgynevezett középsőgyerek-szindrómát, melyről Rét Ágnes, a Szülő 2.0 bloggere írta le gondolatait. Az alábbiakban ezeket olvashatod.

A középsőgyerek-szindrómáról

Tanulmányok kimutatták, hogy a középső gyerekek gyakran kevésbé állnak közel a szüleikhez. És ez érthető is. Soha nem voltak az egyetlen gyerek kategóriában, mint a legidősebb gyerekek, viszont kiestek a babastátuszból, amikor megszületett a kistestvérük. Általában rövidebb ideig lehetnek babák, és kevesebb szülői figyelmet kapnak. Gyakran valóban előfordul, hogy a középső gyerekek kevésbé állnak közel a szüleikhez, mivel kevesebb személyes idő jut a szoros gyerek-szülő kapcsolat kiépítésére.

A középső gyerekek identitásválsággal is küzdenek amiatt, mert nem rendelkeznek konkrét szereppel a családban. Gyakran látják, hogy az idősebb testvér több kiváltságot és elismerést kap a teljesítményéért. A fiatalabb viszont nagyobb figyelmet és kevesebb kötelezettséget. Közben ők meg azon törik a fejüket, hogy vajon mit kellene tenniük, hogy különleges figyelmet kapjanak.

A kisebb szülői odafigyelésnek és az identitászavarnak a kombinációjaként a középső gyerek úgy éli meg, hogy kevésbé értékes, éppen ezért állandóan fel akarja hívni magára a figyelmet. Sajnálatos módon ez gyakran bosszantja a szülőket, és rémülten felteszik a kezüket, ahelyett, hogy megértenék, hogy ez a viselkedés egy kiáltás a szorosabb kapcsolatért.

Érdekes, hogy amikor a középső gyerek az egyetlen fiú vagy egyetlen lány a három gyerek közül, akkor nincs szó középsőgyerek-szindrómáról. Úgy tűnik, hogy az egyedülálló helyzetük, minthogy nincs másik ugyanolyan nemű gyerek a családban, egyedülálló érzést biztosít, míg ha lenne ugyanolyan nemű, akkor ez a különleges státusz nem létezne.

Mit tehetsz a középsőgyerek-szindróma kialakulásának megakadályozására?

Tegyél meg mindent azért, hogy a középső gyerekeddel meg tudd erősíteni a kapcsolatotokat! Lehet, hogy már szuperközeli a kapcsolatotok. De ha nem, vagy ha úgy látod, hogy a gyereked szenved, akkor gondolkozz el azon, lehet, hogy csak egyszerűen szorosabb szülői kapcsolatra vágyik. Győződj meg róla, hogy akkor is elismered az érzéseit, ha nem értesz vele egyet. Például lehet, hogy a középső gyereked nem ért azzal egyet, hogy a legfiatalabb különleges bánásmódban részesül, és ezt szóvá teszi neked. De tudnia kell, hogy te megértetted, amit mond. Törekedj arra, hogy figyelj rá, tudasd vele, milyen értékes számodra, és legyél biztos benne, hogy tudja, te pontosan olyannak szereted, amilyen. Mindenekfelett értékeld a vele, kettesben töltött időt! Amikor a gyerekek a csontjaikban érzik, hogy szeretjük őket, akkor értékesnek is tartják magukat.

Győződj meg róla, hogy a középső gyereked úgy érzi, hogy a családhoz tartozik, és a család fontos, nélkülözhetetlen része. Minden gyereknek szüksége van arra, hogy úgy érezze, ő a család egyik nélkülözhetetlen része. A középső gyerekek olyan helyzetben vannak, hogy ez a szükséglet kevésbé valószínű, hogy kielégíthető. Minden gyerek megérdemli, hogy feltétel nélkül szeressék, csak úgy, önmagáért, anélkül, hogy bármit kellene ezért tennie. Mindemellett minden gyerek hordoz magában egy egyedülálló tehetséget, különlegességet.

"Szeretem, ahogy énekelsz!", "Szeretem nézni, ahogy focizol!", "Észrevettem, hogy mindig foglalkozol a kutyával" - ilyen egyszerű mondatokkal is növelhetjük a megbecsülés érzését.

Végül, adjunk minden gyereknek lehetőséget arra, hogy hozzájáruljon a család mindennapi teendőihez, így fogja érezni, hogy fontos szerep hárul rá a családban. Például értékeled azt a házimunkát, amit a gyerek elvégez, értékeled a rá ruházott felelősséget, ami egyedülálló és kivételes hozzájárulás az egész család részére.

Bátorítsd a középső gyerekedet minden hobbijában, különösen, ha olyanba fog, amit a legidősebb nem csinál. A középsőknek is érezniük kell, hogy tökéletesek. Nehéz versenyezni egy idősebb gyerekkel, ezért előnyös, ha van olyan terület, ami csak az övé.

Tanítsd meg a gyerekedet kiállni saját magáért. Például lépjen ki a helyzetből, amikor a nagyobbik erőszakoskodik vele. Gyakran előfordul, hogy játszás közben kompromittálódnak, és aztán bosszúsnak érzik magukat. Amikor a gyerekeid elkezdenek civakodni, ösztönözd őket, hogy mondják ki hangosan, hogy mit akarnak, mik az igényeik, még mielőtt belemennének a verekedésbe.

Győződj meg róla, hogy a középsődnek vannak olyan kapcsolatai, ahol ő a vezéregyéniség. Olyan kapcsolat, ahol nem mindig ő hátrál meg. A középső gyerekeknek szükségük van családon kívül olyan kapcsolatok létesítésére, ahol próbálgathatják az erejüket. Ezek a gyerekek gyakran szívesebben játszanak barátokkal, mint a testvéreikkel. Ez abszolút rendben van, de tekintsetek a barátaira úgy, mintha a családotok része lenne, legalább annyit legyenek nálatok, mint a barátja családjánál.

Amikor a középső gyereked panaszkodik, hallgasd meg, és legyél empatikus. Ugyanakkor mutass rá arra, hogy ő is, ugyanúgy, mint a testvérei, mindenből a legjobbat kapja, nem kell harcolnia a kiváltságokért, mint a nagytestvérének, akinek törnie kell az utat, és lazítania kell a szabályokon. Ígérd meg neki, hogy amikor a legidősebb befejezi a középiskolát, és esetleg elmegy kollégiumba, ő lesz a legnagyobb gyerek a családban.

Olvass még tőlük!

Ha tetszett az írás, keresd fel a Szülő 2.0 blogot, és olvass további írásokat! A következőket is ajánljuk figyelmedbe.

• Tényleg jó a jókislányoknak?
• A házimunka nem opció
• Bízni az ösztönökben, bízni a gyerekben

• testvér
• család
• szülő
• Gyerek