Tényleg kell a gyereknek a kertes ház? Szülők vallottak az agglomerációba költözésről

Minden szülő a legjobbat szeretné a gyerekének. Ismerős jelenség, hogy a pozitív terhességi tesztet követően a párok kiköltöznek a városból: úgy érzik, a kertes ház, a friss(ebb) levegő, a madárcsicsergés lesz az, ami a gyerek számára nélkülözhetetlen a boldogsághoz. Általában ezekből az anyukákból lesznek az úgynevezett zöldözvegyek.

Azok a családok, akiket nem vitt ki a városból a terhességgel járó hormonális lendület, néhány évvel később - amikor az egyre szaporodó gyerekholmik miatt már semminek nincs helye a lakásban -, kezdik úgy érezni, hogy ideje költözni. Ha pedig már költözés - és van rá lehetőségük -, legyen kertes ház. De vajon tényleg szüksége van rá a gyereknek? A fővárosi, illetve megyeszékhelyi agglomerációba költözés előnyeiről és hátrányairól kérdeztük a szülőket.

Kertes házba költözés a gyerekkel

Zita: nehezebb kapcsolódni

- Budapestről költöztünk ki pár évvel ezelőtt az agglomerációba. Akkor még csak a kertes ház előnyeit láttuk, hogy milyen jó lesz: friss levegő, lehet kertészkedni, nincs nagy forgalom, nem kell osztozni semmin, a szomszédokhoz alkalmazkodni. Ez mind igaz, de azóta azért látjuk a vágyott élet hátrányait is. A gyerekeim például hiányolják, hogy kevés a játszótér a településen - ami van, az kicsi és messze van. Így az óvodai, iskolai szünetekben nem lehet bandázni.

- Be kellett látnom, hogy ez nekem is hiányzik: azelőtt, ha Budapesten kimentünk a parkba, biztosan találkoztunk ismerőssel: én is tudtam beszélgetni, kapcsolódni. Itt egy kicsit el vagyunk szigetelve szociális szempontból: mindenki elvan a saját udvarában, nem barátkoznak, ismerkednek az emberek. Dolgozni kell a barátságokért, nem lehet csak úgy a játszótéren összefutni.

Bence: ki se dugják az orrukat az udvarra

- Egy nyugat-magyarországi megyeszékhely belvárosában éltünk a kisebbik gyerekünk 3 éves koráig. Akkorra nőttük ki a lakást. Én azért még el lettem volna egy pár évet így, de a feleségem nagyon szorgalmazta, hogy költözzünk. Vettünk egy házat a kertvárosban, a belső felújítási munkák eltartottak jó pár hónapig. A kert nem túl nagy, de azért a beköltözést követően, amikor először nyírtam füvet, kicsit elcsodálkoztam, hogy jóval tovább tart, mint hittem. És persze mindig adódnak olyasfajta pluszmunkák, amik egy lakás esetében nem merülnek fel. Alapvetően szeretek itt lakni, nagyobb az életterünk, kényelmesebben elférünk, de a gyerekek miatt pont nem kellett volna kertes ház: ki sem dugják az orrukat az udvarra. Ha újra téma lenne a költözés, fontolóra venném, hogy egyszerűen csak nagyobb lakásba költözzünk.

Éva: szeretek itt lakni

- Pár éve költöztünk ki a fővárosból. Szeretünk itt lakni: jó a levegő, szép a környezet, sok a zöld, tágas a ház, nem egy kis lakásban kell a plafonig pakolni végre. A gyerekeknek itt van külön szobája, lehet dobolni, nincsenek falszomszédok. Lehet akár ittalvós vendégeket is hívni, hiszen elférünk. Ugyanakkor a nagy ház több takarítással jár, és több négyzetméteren nagyobb rumlit is tudnak csinálni. Mivel itt nagyobbak a távolságok, már nem járunk gyalog, biciklivel mindenhová. Pesten mindig bringával mentünk oviba, most sokszor autóba ülünk. Mindez azt eredményezi, hogy elkényelmesedünk, kevesebbet mozgunk, a gyerekeken is látom, hogy lustulnak. Összességében örülök, hogy kiköltöztünk, de be kell látni, hogy nem minden fekete vagy fehér.

(Képek: Getty Images Hungary)

• agglomeráció
• költözés
• családi ház
• család
• Gyerek