Autizmushoz hasonló viselkedést okozhat a gyereknél a túl sok képernyőidő: a nagyival történő videócset is káros lehet
Szakemberek szerint az agynak egyáltalán nincs szüksége képernyőnézésre az első két-három év folyamán.
A mai szülőknek nem mindig akad segítségük a gyereknevelés területén, és bár sokan tudják, hogy a televízió nem éppen ideális oktató- vagy nevelőeszköz, de vannak helyzetek, amikor nem tehetnek mást, és a digitális bébiszittert hívják segítségül a gyerkőc ideiglenes lefoglalására.
Egy-két mese elé beültetni a kicsiket sok esetben kínál kellő megoldást az otthon dolgozó szülőnek, de amilyen kényelmes, olyan veszélyeket is rejthet magában a sok képernyőidő a túl fiatal gyermek számára.
A túl sok képernyőidő hatása
Nem véletlenül mondják azt a szakemberek, hogy az agynak egyáltalán nincs szüksége képernyőnézésre az első két év folyamán, hiszen a gyerekek ilyenkor még nem igazán értik, amit látnak, a gyorsan mozgó képek és vibráló színek kötik le figyelmüket, ami miatt túlterhelődik az idegrendszerük, sokkal feszültebbek, fáradtabbak, ingerlékenyebbek lehetnek.
A Philadelphiai Drexel Egyetem Orvostudományi Karának a Pediatrics folyóiratban megjelent tanulmánya szerint a túl korai képernyőzés, ezzel párhuzamosan a szülő és gyermek közös játékra fordított minőségi idejének csökkentése az autizmus spektrum zavar - ASD - hasonló tüneteinek kialakulásához vezethet.
Karen F. Heffler és csapata megközelítőleg kétezer 12-18 hónapos gyermek képernyőnézési szokásait vizsgálta a szülők beszámolója alapján. A kutatások kimutatták, hogy a másfél év alatti gyermekek képernyőfogyasztási tevékenysége 4 százalékkal nagyobb eséllyel járult hozzá az ASD-hez hasonló tünetek kialakulásához, mint azoknál, akik idősebb korban kezdtek el tévét nézni. Ezeknél a gyerekeknél figyelemzavar, indulatkezelési problémák, valamint iskolai teljesítményromlás és autisztikus vonásokra hasonlító viselkedés, kommunikációs és viselkedésbeli zavar (például hiperaktiviás) jelent meg.
A változókorról tabuk nélkül - Hogyan küzdj meg az életközepi válsággal nőként?
Iványi Orsolya, a menopauzaedukáció egyik legnagyobb hazai szószólója, tabuk nélkül beszél a változókor testi-lelki kihívásairól, és arról, hogyan élhetjük meg ezt az időszakot, mint új kezdetet. A Femina Klub novemberi előadásán hasznos tanácsokat kaphatsz az életközepi krízisek kezelésére, és megtudhatod, hogyan értelmezhetjük újra önmagunkat, karrierünket és kapcsolatrendszerünket.
További részletek: feminaklub.hu/
Használd az „IVANYI” kuponkódot, és 20% kedvezménnyel vásárolhatod meg a jegyed!
Jegyek kizárólag online érhetőek el, korlátozott számban.
Időpont: 2024. november 27. 18 óra
Helyszín: MOM Kulturális Központ
Promóció
A Centers for Disease Control and Prevention - Betegségellenőrzési és Megelőzési Központ, CDC - szerint 54 gyermekből egy ASD-ben szenved, ez az állapot négyszer gyakrabban fordul elő fiúknál, mint lányoknál. Korábbi tanulmányok arról számoltak be, hogy az autizmus általános kockázatának körülbelül 50-80%-a genetikai eredetű, a nem genetikai faktorokat azonban kevésbé ismerik. PhD David S. Bennet vezető kutató, a Drexel Egyetem professzora szerint fontos a szülőket felvilágosítani azért, hogy minimálisra csökkentsék a képernyőfogyasztást, főként ilyen pici korban, hiszen az ASD-tünetek kockázatát a túl korai, valamint a túl hosszú képernyő előtt töltött idő is megnövelheti.
Tóth Dániel pszichológus, A Pszichológus Pasi alapítója a 24.hu kérdésére elmondta, hogy az olyan ártalmatlannak tűnő dolog, mint a nagyszülővel való, hosszas videócsetelés is éppoly káros lehet, mint a tévé vagy laptop előtt töltött képernyőidő, hiszen bár a nagyszülővel van már a gyermeknek egyfajta kapcsolata, mégis másfajta kommunikációt igényel, így a napi szintű videóbeszélgetés, főként, ha magára hagyja a szülő a gyermeket, ugyanolyan veszélyes lehet, mint például az online játék.
Mikortól nézhet tévét a gyerek?
A 21. század digitális világában persze nem lehet elvárni a szülőtől, hogy teljes mértékben kiiktassa a gyerkőc életéből a számítógépet vagy a televíziót, ugyanakkor az Egészségügyi Világszervezet - WHO - kétéves kor alatt nem javasolja a képernyős tevékenységet. Nemcsak a beszédfejlődés szempontjából, de azért sem, mivel a gyermek olyan intenzív fény- és hanghatásoknak van kitéve, amelyek nagy terhelést jelentenek az idegrendszerének.
Mivel a televíziók és a mobiltelefonok a mindennapok részét képezik, megszabadulni tőlük nem nagyon lehet, bizonyos szabályok betartásával ugyanakkor minimalizálhatók a károk. Hogy milyen mesét érdemes a gyerkőcnek néznie, korábbi cikkünk nyújt segítséget.
Ismered a régi magyar meséket? Teszteld tudásodat!
Nosztalgiázz velünk, és teszteld tudásod: vajon mennyire emlékszel a régi magyar mesékből és rajzfilmekből?
(Képek: Getty Images Hungary.)