Sokkoló jelentés a magyar óvodásokról: el sem hinnéd, mennyi időt töltenek a képernyő előtt
Olyan szakadék tátong a szakértői ajánlások és a magyar valóság között, ami mellett nem lehet elmenni szó nélkül.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Top olvasott cikkek
-
01 -
02 -
03 -
04 -
05
Bár tízből kilenc magyar óvodás használ valamilyen digitális eszközt, a szülők döntő többsége komoly aggodalommal figyeli a jelenséget. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) megbízásából készült kutatás rámutat: a szülők 71 százaléka szerint a képernyőidő inkább negatív hatással van a gyermekek fejlődésére. A mindennapokban mégis nehéz gátat szabni a tartalomfogyasztásnak, amit jól mutat, hogy a szülők bevallása szerint a digitális eszközt használó gyerekek 83 százaléka küzd leválási nehézségekkel.
A képernyőidő hatása az óvodásokra
Az NMHH megbízásából készített, 1875 szülő megkérdezésén alapuló kutatás eddig sosem látott részletességgel térképezte fel a 3–6 éves korosztály digitális szokásait. Az eredmények arra az ellentmondásra hívják fel a figyelmet, hogy bár a szülők tisztában vannak a veszélyekkel, a gyakorlatban mégis sokszor tehetetlenek.
A nemzetközi ajánlások, köztük az Egészségügyi Világszervezet (WHO) irányelvei szerint a 2–5 éves korosztály napi képernyőideje nem haladhatja meg az egy órát. A Bethesda Gyermekkórház által kiadott, hazai gyermekorvosok és szakmai szervezetek által is támogatott szakmai charta szerint hároméves kor alatt egyáltalán nem ajánlott a képernyőhasználat és óvodáskorban is legfeljebb harminc perc képernyő előtt töltött idő javasolt. Ehhez képest a hazai óvodások heti átlagosan 7,7 órát töltenek digitális eszközök előtt. A helyzet hétvégén válik igazán kritikussá: egy átlagos hétvégi napon a gyerekek fele már egy-két órát vagy még annál is több időt nézik a képernyőket.
A kutatás rávilágít arra, hogy a szülők szerint a túlzott eszközhasználat kézzelfogható viselkedési problémákat okoz. A leggyakrabban tapasztalt negatív következmények között szerepel az agresszív viselkedés és az ingerlékenység, a figyelemzavar és a koncentrációs problémák, valamint a mozgáshiány és az alvászavar. A mindennapi konfliktusok egyik legfőbb forrása a képernyőtől való elszakadás: az óvodáskorúak még nem képesek hatékonyan szabályozni saját impulzusaikat, így a megkérdezett szülők 83 százaléka tapasztalta már, hogy gyermeke nehezen hagyja abba a digitális eszközök használatát. A gyerekek boldogságáról az Index is írt cikket.
Az illatok terápiás ereje
Már megvásárolható a Femina első könyve:
A láthatatlan gyógyító
Molnár Éva kötete egy különleges utazásra hív az illatok gyógyító világába — az ókori füstölőktől egészen a modern olfaktív terápiáig.
Hogyan hatnak ránk az illatok? Miért kapcsolódik össze ennyire mélyen az emlékezet, a lélek és a szaglás? És hogyan segíthetnek az illatok a testi-lelki harmónia megtalálásában?
Promóció
A szülői bűntudat és a kényszerhelyzetek is élesen megmutatkoznak az adatokban. Tízből négy szülővel előfordult már, hogy kellemetlenül érezte magát gyermeke digitáliseszköz-használata miatt. Ezt sokszor az a felismerés táplálja, hogy az eszközt figyelemelterelésre vagy nyugtatásra használják: a digitális eszközökkel rendelkező óvodások harmadánál már többször előfordult, hogy a szülő csak a kütyü segítségével tudta megnyugtatni a gyermeket.
Ezen nagymintás hazai kutatás eredményeit is tartalmazó, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, valamint az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem „Óvodások és a média” című kiadványa olyan hiánypótló szakmai munka, amely a legfiatalabb korosztály digitális eszközhasználatának jellegzetességeit, kockázatait és társadalmi vonatkozásait vizsgálja.
A másfél évesek fele napi szinten néz képernyőt: döbbenetes magyar kutatás látott napvilágot
Mindez hozzájárul a későbbi pszichés nehézségek kialakulásához.
ElolvasomFotók: Getty Images
