Ezek a jelek tanulási zavarra utalnak

A tanulási nehézséget, illetve zavart a leggyakrabban az iskola első éveiben veszik észre, amikor a gyermek írni, olvasni és számolni tanul. A tanulási zavart diszlexiának, diszgráfiának, illetve diszkalkuliának nevezik, attól függően, hogy elsősorban az olvasás, az írás vagy a számolás területén jelentkezik-e.

Ekkor még csak veszélyeztetettségről beszélhetünk, ugyanis ebben a korban még nagyon sok minden befolyásolja a fejlődést, és ha megfelelő fejlesztő környezetet alakítasz ki a gyermek számára, akkor a zavar ekkor még megelőzhető. Az írás-olvasás-számolás azonban a tanulásnak csak bizonyos, szűkebb értelemben vett területe, hiszen már sokkal korábban, csecsemőkorban is rengeteg dolgot elsajátítanak a gyerekek.

Részképesség-gyengeségek

A részképességek gyenge fejlettségi szintje már nagyon korán, szinte csecsemőkortól kezdve észrevehető a lassú mozgásfejlődésben, a kíváncsiság hiányában, a figyelmetlenségben, az érdeklődésének kiegyenlítettségében vagy kizárólagosságában.

Óvodáskorban ezek a jelek még pontosabban meghatározhatók: részképesség-gyengeségről akkor beszélhetünk egy óvodás gyermeknél, ha az összes részképesség fejlettségi szintjéhez képest egy-két részképesség-terület gyengébb fejlettségi szintet mutat.

Így előfordulhat a következő részterületek gyenge fejlettsége: testséma - saját test érzékelése - és téri tájékozódás; látási figyelem, észlelés, emlékezet és szerialitás, azaz a sorrendiség felidézése; hallási figyelem, észlelés, emlékezet és szerialitás.

Mindezek természetesen befolyásolják a gyermek mozgásfejlettségének, beszéd- és nyelvi képességeinek, illetve matematikai képességeinek fejlettségi szintjét is.

Az óvodáskorú gyermekek hatalmas fejlődési lehetőséget és rugalmasságot tanúsítanak. Ezt kihasználva már nagyon korán meg lehet kezdeni a tanuláshoz szükséges részképességek fejlődésének támogatását - itt még nem fejlesztésről beszélünk - azáltal, hogy megfelelő fejlesztő környezetet biztosítasz számára. Ilyen a gyermekközpontú napirend kialakítása, a gyermekközeli, játékos tevékenységek tervezése a kisgyermek életkori sajátosságainak figyelembevételével, illetve olyan fejlesztő játékok, eszközök, tevékenységek, melyek a részképességek egyenletes fejlődését biztosítják.

Ha tehetséges

A tehetséges és egyben tanulási zavaros gyermekek felismerése gyakran azért ütközik nehézségbe, mert az egyiknek vagy a másiknak az erőssége elfedheti a másik jelenlétét, így ezeknél a gyerekeknél gyakran nem derül ki, hogy tehetségesek, mert elsősorban a tanulási zavarukat veszik észre és figyelembe, illetve csak azzal foglalkoznak.

Előfordul azonban az is, hogy a gyermek különleges, például sporttehetségét észreveszik, és annak fejlődésébe sok időt, energiát fektetnek, miközben nem veszik észre, hogy a gyermeknek annyira gyenge a vizuális figyelme és észlelése, hogy az iskolában valószínűleg diszlexiás tüneteket mutat - hacsak nem kezdenek el idejekorán foglalkozni a felzárkóztatással is.

Nincs egyetemes recept a tanulási zavaros, de tehetséges gyermekek számára. Nem is lehet, hiszen képességstruktúrájuk annyira egyedi, hogy nehezen skatulyázhatók be egy kötött és szigorúan, rugalmatlanul megtervezett nevelési-oktatási programba.

Rengeteg tényezőt kell az ő esetükben figyelembe venni, de elsősorban az erősségeket és a gyenge képességeket. Sőt, túlnyomórészt az befolyásolja a gyermek jövőjét, hogy maga az intézmény milyen tehetségtámogató programot tud felkínálni, illetve, hogy a szülő mennyire hajlandó, mennyire tudja támogatni a felzárkóztatást és a tehetség kibontakoztatását.

• tanulás
• iskola
• kezdődik az iskola
• gyerek
• Iskolakezdés