Iskolaérett már a 6 éves gyerek? Az alkalmasság jelei a szakember szerint

Bizonyára sok szülő számára nehéz a kérdés, hogy mikor lenne ideális gyermeke számára az iskolakezdés, menjen-e szeptembertől tanintézménybe, vagy fejlődés szempontjából jobb, ha még egy évig az óvodában marad. 

A 2020. január 1-jén hatályba lépett kormányrendelet eltörölte azt a korábban már jól bejáratott gyakorlatot, hogy a szülő az óvodapedagógussal és óvodával együttesen döntse el, hogy iskolaérett-e a nagycsoportos gyerek. A mostani rendelet szerint azoknak a szülőknek, akik szeretnék, hogy gyermekük még egy évig óvodában maradhasson, az Oktatási Hivatalnál kell kérvényezniük, megindokolva, és mellékelve minden kapcsolódó dokumentumot, orvosi szakértői véleményt.

Hogyan döntheti el a szülő, hogy gyermeke iskolaérett?

Az alábbiakban Gróf Roberta fejlesztőpedagógus és közoktatási vezető írását közöljük, és sorra vesszük, mi kulcsfontosságú az iskolaérettség szempontjából.

Sokan úgy gondolják, hogy csak az intelligencia, az okosság számít. Ám sokféle terület együttműködése szükséges ahhoz, hogy egy gyermek felkészült legyen az iskola elkezdésére. Az iskolaérettség alatt ezért inkább egyfajta alkalmasságot értünk. 

Például, hogy a gyerek képes lesz-e megfelelni bizonyos alkalmazkodási követelményeknek:

• Tud-e majd az iskolában meghatározott szabályok szerint viselkedni?
• Képes-e együttműködni a tanítóval?
• Tud nyugodtan ülni, kivárni, amíg rá kerül a sor?
• Képes elválasztani egymástól a játékot és a feladatot?

A következőkben a szakértő kiemel néhány olyan területet, amelyek kulcsfontosságúak az iskolaérettség megítélésének szempontjából.

Testi változások, megfelelő önállóság, együttműködésre való képesség

• A legtöbb gyermek nagyjából 6-7 éves korára, biológiai és pszichológiai tényezők együttes hatására éri el az iskolaérettség szintjét. Ennek egyik legkönnyebben észrevehető jele a testi változás: a kisgyermek testalkata megváltozik, már nem a kis pocakos óvodás. Karjai, lábai is megnyúlnak, elkezdődik a fogváltás is.
• A gyermek egyre jobban érdeklődik a betűk, számok iránt, várakozással tekint az iskolára.
• Nagyon fontos része a sikeres iskolai beilleszkedésnek a megfelelő mértékű önállóság. Ami viszont nemcsak a tanulással kapcsolatos feladatokban nyilvánul meg, hanem az öltözködésben, tisztálkodásban, étkezésben is.
• Minden iskolai szituáció megkívánja az adott helyzet megértését, az együttműködésre való képességet, illetve a szabályokhoz való alkalmazkodást.

Koordináció, dominancia

• Az iskolaérettség időszakára a gyermek megtanul uralkodni mozgásvágyán, azaz hiába nagy a mozgásigénye, nem pattog fel kétpercenként. Mozgáskoordinációja finomodik: ez képessé teszi őt az írástanuláshoz szükséges finommozgás kivitelezésére. A koordinált írómozgásnak összehangolt szemmozgással kell párosulnia, mert csak így lehet bizonyos minták, betűk követését írásában megfelelően teljesíteni (ez a szintén gyakran emlegetett szem-kéz koordináció).
• Az iskolába lépés idejére kialakul az egyik kéz dominanciája. Mindegy, hogy ez a jobb vagy a bal kéz. A lényeg, hogy a gyerek már nem vált kezet, és folytatja a másikkal a rajzolást, ha az első elfárad.

Figyelem, testrészek, tájékozódás

• A szándékos, tartós figyelem a tanulás alapfeltétele! A gyermeknek képesnek kell lennie 10-15 perces koncentrációra, hiszen a könnyen terelődő figyelem nehezíti, sőt akár meg is akadályozza az ismeretszerzést. Jó, ha tudjuk, hogy figyelmi problémákkal küzdő kisgyerekeknél gyakran magatartási, beilleszkedési problémák is megjelennek másodlagos tünetként.

• Fontos, hogy a gyerek még óvodáskorban ismerje meg saját testét, testrészei neveit, jól tájékozódjon a két testfél viszonylatában (melyik a jobb keze, melyik a bal lába, stb.).
• Megfelelő ismeretekkel rendelkezzen saját környezetére vonatkozóan, tudjon tájékozódni az idői fogalmak tekintetében (hét napjai, napszakok, évszakok), értse és használja a térirányokra vonatkozó kifejezéseket (fölé, mögötte, előtte, közötte).

Beszédértés, kommunikáció, kudarctűrő képesség

• Jó, ha a gyermek érthető beszéddel, megfelelő hangképzéssel, tartalmi szempontból is értelmesen tudja kifejezni gondolatait, a magyar nyelv grammatikai szabályainak megfelelően.
• Beszédértése ép, képes legyen a hallott beszéd megfelelő tempójú feldolgozására. A beszédhiba, a hiányos fogalmi rendszer az olvasástanulásnál problémát okozhat, és akadályozhatja a jó iskolai előmenetelt.

• Az iskolai munkában szükséges az érett feladattudat, a kitartás. Itt már nemcsak az a fontos, hogy a gyermek érdeklődjön a feladat iránt, hanem az is, hogy akarja befejezni, végigcsinálni. A teljesítményre, a végeredményre tevődik át a hangsúly a "csinálom" érzés öröméről.
• Sikertelen próbálkozás esetén csak jó kudarctűrő képesség mellett képes újrakezdeni a feladatot, és tudja saját hibáit javítani.

A cikket Gróf Roberta fejlesztőpedagógus, gyógypedagógus engedélyével közöltük, az eredeti írást és további hasznos információkat a grofroberta.hu oldalon találsz.

Mit tesz az iskola a gyerekkel? Gyerekfotók a nap kezdetén és végén

Az első osztályba való lépés igazi kaland, de fel kell készíteni a gyereket a változásokra is, arra, hogy az iskolában merőben más tanulni, mint az óvodában gondtalanul játszani. Az alábbi gyerkőcök lehet, hogy ezekre a változásokra nem voltak felkészülve, és az első ilyen iskolai nap tapasztalata után kiábrándulva, fáradtan, csapzottan tértek haza.

Borító- és ajánlóképek: Getty Images Hungary

• iskola
• iskolakezdés
• iskolaérettség
• jelek
• Gyerek