Így teheted tönkre a gyerekedet egy életre

A kisbaba a fizikai ellátáson túl rengeteg érzelmi támogatást is igényel, a mama pedig - éppen a megfelelési kényszer miatt - könnyen hibázhat, esetleg megfogad olyan tanácsokat is, melyek fölött már finoman szólva eljárt az idő.

Mindez pedig a szülő legjobb szándéka ellenére is súlyos károkat okozhat a kicsi személyiségfejlődésében. Tudd meg, melyek a leggyakoribb hibák!

Belenyugvás az elválasztásba

Ha a baba a vártnál korábban jön a világra, vagy olyan betegsége van, mely speciális ellátást igényel, szükség lehet arra, hogy az orvosok beavatkozzanak a természet rendjébe, és az újszülöttet inkubátorban helyezzék el.

Lehet, hogy a kicsit más kórházba szállítják, de, ha azonos helyen vannak is édesanyjával, az üveg-plexi-fém rendszer bizonyos fokig elválasztja őket - így pedig az első három-négy hét, ami meghatározó a későbbi anya-gyermek kapcsolat szempontjából, esetükben elveszik.

Ebben az időszakban - az újszülött rendszeres testi érintésének hatására - alakul ki ugyanis a mamában az anyai ösztön, ami segíti őt abban, hogy megértse a csecsemő nyelvét. Ha ez nem történik meg, a kicsiben marad egyfajta lenyomat, miszerint jelzései nem egyértelműek, ami akár felnőttként is megnehezítheti számára a kommunikációt.

Ezt megelőzendő legyél minél többet babáddal már az inkubátorban töltött idő alatt, még akkor is, ha nem sikerül azonnal megtalálnod a kapcsolódási pontot a kis idegennel. Egyetlen alkalmat se mulassz el, hogy megérintsd, illetve, ha lehetséges, felvedd és megszoptasd.

Beszélj hozzá, énekelj neki, és tedd lehetővé, hogy arcod, hangod, érintésed bevésődjön az érzékeibe. Ha mindez a kórházban nem megoldható, még otthon sem késő. Amikor csak tudod, tartsd a kezedben, fektesd a melledre, hogy érezze az illatodat, a melegségedet, a szívdobogásodat. Így lassacskán kialakul közöttetek a kötődés.

Sok kórházban az egészséges babát is elválasztják a mamától, és csak háromóránként - az etetések erejéig - találkozhatnak, ami roppant praktikus az intézet szemszögéből nézve, a kicsiben viszont számos szakember szerint valódi őstörést okoz. Ha lehet, rooming-in rendszerű szülészeten hozd világra gyermekedet, hogy egy pillanatra se kelljen megválnotok egymástól ebben a kritikus időszakban.

- Ne vedd fel, mert elrontod!

Máig tartja magát az a jócskán túlhaladott nézet, miszerint a babát nem kell felvenni, ha sír, mivel ettől - ahogy az idősebb generációkhoz tartozók fogalmaznak - elromlik. Valójában a csecsemő legfontosabb kapcsolatteremtési lehetősége a sírás. A repertoárja meglehetősen széles: más és más hangon jelzi, ha éhes, tele lett a pelus, fáj a hasa, vagy egyszerűen csak egy kis cirimirire vágyik - a kezdő anyukának bizony nem könnyű dekódolni a kis bőgőmasina különböző hangeffektusait.

Így megeshet, hogy, ha a kicsi fizikai szükségleteit kielégítette, és az még mindig reklamál, édesanyjára, anyósára vagy a szomszédasszonyra hallgatva hagyja, hogy a baba sírjon - hiszen a fent említett fogadatlan prókátorok maguk is felneveltek így egy-két-három gyereket, és azoknak sincs semmi bajuk.

Ez látszólag talán így is van, a helyzet azonban bonyolultabb. Az az anyuka, aki hagyja hosszú percekig, netán órákig sírni a picit, akarata ellenére azt tudatja vele: hiába ordítasz, nem kapsz segítséget. A pici pedig tényleg elcsöndesedik, de az önbizalma - nem elég ügyes, hiszen nem jól jelzett - és a felnőttekbe vetett bizalma - ami azon alapul, hogy mindig számíthat rájuk - sérül, mindez pedig a jövőre nézve súlyos személyiségfejlődési zavarokat és lelki problémákat okozhat. Nyugodtan vedd fel tehát babádat akkor is, ha nyilvánvalóan nincs semmilyen fizikai szintű gondja - ne félj, az első hat hónapban még nem tudod elkényeztetni.

Továbbgyűrűző feszültség

A kis jövevény érkezése boldogsággal tölti el az édesanyát, ehhez azonban feszültség társul. Nem csoda, hiszen a mama nem mindig tud egyértelmű válaszokat adni a kicsi úgymond kéréseire - egyelőre tanulják egymást. A csecsemő emiatt nyugtalanná és bizonytalanná válik, ami még inkább feszültté teszi az anyukát, a baba pedig egyre sírósabb, nyűgösebb lesz. A kettőjük közötti kapcsolat egyre romlik, aminek következtében a gyerkőc fejlődése zavarttá válik, ráadásul a különböző betegségeket is könnyebben elkapja majd.

Ne ess kétségbe, ha nem mindig érted, babád mit akar közölni veled. Hagyatkozz az ösztöneidre, ha pedig így sem sikerül megfejtened egy-egy megnyilvánulását, ne tégy szemrehányást magadnak. Ha nem görcsölsz, napról napra többet tudsz meg a kicsiről, és hamarosan a legkisebb rezdülését is érteni fogod. Addig is kezdeményezd a vele való kapcsolatot - gyakran és kedvesen, lágy hangon beszélgess vele, simogasd meg, vagyis kommunikáld felé, hogy fontos számodra a létezése, és nem csupán szülői kötelességedet teljesíted.

Cikkünk dr. Kovács Ágnes A doktor néni könyve című műve alapján készült, mely az Officina Kiadó gondozásában jelent meg.

• baba
• anya
• csecsemő
• első év
• gyerekek lelki bajai
• Gyerek