A hiperaktivitás jelei és kezelése

A hiperaktív jelzőt olyan fiatal gyerekekre használják, akik túl aktívak, impulzívak, hiányzik a koncentrációjuk, vagy nehezen kezelhetőek. De a legtöbb csemetére normálisan is igaz, hogy virgonc, és le sem lehet állítani, illetve akkor is lehet nehezen kezelhető, ha nem hiperaktív. Éppen ezért nehéz a szülőknek, és néha az egészségügyi szakembereknek is eldönteni, hogy vajon a gyermek a hiperaktivitás jeleit mutatja-e, ami korai kezelést igényel, vagy csak normális viselkedési problémái vannak.

Aktív vagy hiperaktív?

Nagyon fontos, hogy ne bélyegezd hiperaktívnak gyermeked, ha csak normálisan aktív. Nem valószínű, hogy hiperaktív az a poronty, aki csak izgága, vagy tele van energiával, és néha engedetlen, lázadozó vagy haszontalan.

Viselkedése nem számít rendellenesnek akkor sem, ha nyughatatlan, és rendszerint magára próbálja vonni figyelmedet, amikor hosszasan beszélgetsz egy ismerőssel, vagy gyakran képtelen egy helyben megülni a fenekén.

A legtöbb gyermek időnként agresszív, hisztizik, vagy dührohamot kap, és az is természetes, hogy éppen akkor válik nagyon aktívvá, amikor eljön a lefekvés ideje, vagy új helyre kerül. Az unalom garantáltan felhúzza még a legnyugodtabb apróságot is, ami nem feltétlenül a hiperaktivitás jele. Egy zajos vagy gátlástalan gyermek tehát nem azonos a hiperaktívval, mint ahogy az sem, aki reggel hatkor teli energiával pattan ki az ágyból.

A hiperaktivitás jelei

Bár nehéz különbséget tenni a normálistól kissé eltérő és a hiperaktív viselkedés között, azért van néhány jellemző eltérés. Ha gyermekednél a szokásos csecsemőkori gondok, a sírás, a kólika, az etetési és alvási nehézségek két éves kora után még több mint fél évig fennállnak, akkor lehet, hogy hiperaktív.

Ha emellett úgy veszed észre, hogy viselkedése kiszámíthatatlan, és gyakran előfordul, hogy agresszívan földhöz vág egy tárgyat, amit néhány perccel azelőtt még lenyűgözve figyelt, illetve a kisebb problémákat is túlreagálja, és nehéz megnyugtatni, intő jel lehet. A hiperaktív gyerkőc természetesen egy percnél tovább nem tud megmaradni a helyén, azonban úgy szaladgál folyamatosan, hogy közben semmire nem koncentrál igazán.

Ebből fakad, hogy gyakran ügyetlen, vagy hajlamos a balesetekre, ugyanakkor folyton veszélyes helyzetekbe keveredik, a félelem legcsekélyebb jele nélkül. Gyakran jellemző tünet lehet az is, hogy későn tanul meg beszélni, vagy folyamatosan jár a szája, minden ok nélkül. A viselkedési problémák mellett azonban egészségügyi bajok is utalhatnak hiperaktivitásra: a fül- és mellkasi fertőzés, az asztma, az ekcéma és a hasfájás az átlaghoz képest sűrűbben fordul elő a problémás gyerekeknél.

Miért lesz hiperaktív a gyerek?

Sok elmélet született arra vonatkozóan, hogy mi váltja ki a hiperaktivitást, de még nem sikerült határozott, világos okot találni.
Elképzelhető, hogy a problémában a gének is közrejátszanak, a mai napig azonban még nem sikerült egyetlen felelős gént sem azonosítani. Mindenesetre tény, hogy a hiperaktivitás sokkal gyakoribb a kisfiúknál, mint a kislányoknál, és furcsa egybeesés, hogy a nehezen kezelhető gyerkőcök zöme szőke és kék szemű.

A legtöbb hiperaktív kisgyerek mamájánál kimutatható szénanátha, asztma, ekcéma vagy migrén, de a terhesség során elszenvedett allergia és stressz mellett a szülés során adódó komplikációk is hozzájárulhatnak a szindróma kialakulásához. Hátrányos lehet a vezetékes víz ólom- vagy nitráttartalma, de a kipufogógázok, a gyomirtó szerek és más vegyszerek is gyanúsíthatók.

Amerikai és brit tanulmányok szerint a hiperaktív gyerekek szervezetéből hiányoznak az esszenciális zsírsavak: ennek tünete lehet az erős szomjúság, a száraz bőr és haj, a gyakori vizelés, illetve olyan allergiák előfordulása, mint például az asztma és az ekcéma. A legtöbb csemeténél azonban alacsony a cink, a magnézium vagy a B-vitamin mennyisége is.

Hogyan kezeld?

Ha gyermekeden a hiperaktivitás több jelét is felismered, a szakmai segítség mellett érdemes a mindennapokban is mindent megtenned azért, hogy viszonylag elfogadható keretek között tartsd magatartási problémáit. Mindenekelőtt legyél vele határozott, de ne durva, az állandó büntetés ugyanis csak rontana a helyzeten.

A gyereknek szigorú napirendre van szüksége, illetve legalább annyi szeretetre, mint minden más porontynak, még, ha nem is ölelnéd magadhoz szívesen, amikor a kicsi épp szétszedi a házat. Az pedig elengedhetetlen, hogy a lakás a lehető legbiztonságosabb legyen a gyerek számára, hiszen problémái miatt fokozottan veszélyes önmagára is.

Ha nem tudsz megbirkózni viselkedésével, keress fel egy orvost. Amennyiben diagnosztizálja a hiperaktivitást, viselkedésmódosító terápiára és gyógyszerekre is szükség lehet. A nehéz helyzetben azonban magadra is gondolj: segítségedre lehet, ha olyan szülőkkel találkozol, akik hasonló problémákkal küzdenek otthon, és megosztjátok tapasztalataitokat.

Cikkünk June Thompson A kisgyermek gondozása című könyvének segítségével készült.

• kezelés
• gyereknevelés
• kisgyerek
• magatartászavarok
• Gyerek