Magyarok vagyunk, nem halloweenezünk! Biztos van értelme a kemény ellenállásnak?

A keresztény hagyomány szerint, melyet hazánkban is követünk, a november 1-i mindenszentek az üdvözült lelkek emléknapja, a halottak napja, vagyis november 2. pedig az elhunytakról való megemlékezés napja. Jogosan merül fel a kérdés, hogy jön mindehhez a tökfaragás, a mókás ijesztgetés és a szörnyecskés aprósütemény - de vajon tényleg van értelme a makacs ellenállásnak?

Sokan rosszallóan nézik, ahogy a kelta hagyományra visszanyúló, elsősorban angolszász országokban honos Halloween begyűrűzött a hazánkba is, mert ahogy mondják, nem a mi ünnepünk, és megszentségteleníti a magyar hagyomány szerint ünnepelt mindenszenteket és halottak napját.

A Halloween valóban pogány gyökerekre nyúlik vissza. Őse a démonok és boszorkányok ünnepe, a samhain volt, a druidák istenének, Crom Cruach kultuszának részeként. Fontos azonban figyelembe venni, hogy a mai ember számára a Halloween ünnepe már megszelídült formájában él, és alapvetően a mókázásról szól. Ilyenkor az azt ünneplő országokban amerre a szem ellát, az ünnep tematikájának megfelelő díszítést látni, a kertekben töklámpások pislákolnak, a gyerekek pedig rémisztő, de legalábbis kreatív jelmezekbe öltözve gyűjtögetik a cukorkákat házról házra járva.

Nem is kérdés, miért lett a Halloween mára világszerte számos országban elterjedt ünnep. Tulajdonképpen egy pozitív dologról van szó: színt visz az őszbe, vicces, apropót ad a készülődésre, várakozásra, és alkalmat teremt a családnak még több időt együtt tölteni.

Halloween vagy mindenszentek?

Mindeközben Magyarországon kettős a Halloween megítélése. Mivel hazánkban a mindenszentek és a halottak napja alapvetően komoly és meghitt ünnep, az elhunyt szeretteinkről való megemlékezésé, a legtöbb ember ezt tiszteletben tartandó tiltakozik a Halloween ellen. Mások könnyebb szívvel gondolnak rá, és bár valóban nem csekély extra bevételt hoz a szemfüles eladóknak, nem kereskedelmi fogásként, hanem vicces őszi mulatságként tartják számon.

A Halloween és a mindenszentek, illetve a halottak napja ünnepei közül azonban talán nem feltétlenül kellene választani. A jó megoldás nem a vagy-vagy, hanem az és lehet, azaz teljes mértékben különválasztani a meghitt megemlékezést a halloweenezéstől. Ha a családnak van kedve hozzá, mindkettőt be lehet csempészni a három napba.

Különösen a gyerekek számára mókás és csalogató a Halloween töklámpásokkal és szörnyecskékkel tarkított világa, és mivel a médiából, az üzletekben és még az iskolatársaik révén is megismerik az ünnepet, gyakorlatilag lehetetlen a Magyarországon honos hagyományok tiszteletére való nevelés szándékával kizárni mindezt a gyerek életéből. Miért is kellene? Hiszen a gyereknek a halloweenezés öröm és játék. A tematikus sütemények és díszek készítése, a tökfaragás, és esetleg a beöltözés mind nagyon izgalmas és kreatív elfoglaltság számukra, és ettől kár lenne őket megfosztani.

A Halloween jelentette játék ráadásul még oldhatja is a nyomasztó érzelmeket, melyek a gyerekben ébredhetnek mindenszentek és halottak napja idején, arról nem is beszélve, hogy a rémekből és szörnyekből viccet csináló angolszász ünnep félelmeik eloszlatásában is nagyszerű segítség.

Az arany középút

A szülő részéről a helyes lépés az lehet, ha a gyerek számára világossá teszi, hogy a Halloween külföldi gyökerekre visszanyúló ünnep, melyet vidámságáért szeretünk, a mindenszentek, illetve a halottak napja pedig keresztény hagyomány szerinti, melyet a magyarok évről évre tisztelettel ünnepelnek. Míg a halloweenezés alkalom a mókára és játékra, a mindenszentek és a halottak napja a meghitt emlékezésről szól. Kényelmesen megférhet a három egymás mellett, ha ennek tudatában, intelligens módon, kellő tisztelettel, illetve megfelelő rugalmassággal kezeljük őket.

• halloween
• mindenszentek
• halottak napja
• ünnep
• vita
• kisgyerek
• hagyomány
• Gyerek