Károsítja a gyerek agyát, de sokan nem tudnak róla - Könnyen kiküszöbölhető lenne

Mindenki tudja, hogy a televízió nem éppen ideális oktató- vagy nevelőeszköz, mégis sok baba és kisgyerek nap mint nap, hosszú órákon keresztül - ha nem is direkt módon, de - tévézik.

Nem is feltétlenül csak a szüleivel, akik valamilyen műsor nézése közben maguk közé veszik, mondván, hogy úgysem ért semmit abból, ami a képernyőn történik - van, hogy egyszerűen a háttérben megy a készülék. Mindez nagyobb mértékben hathat a gyerkőc agyműködésére, mint gondolnánk, és a legkevésbé sem pozitívan. Cikkünkből megtudhatod, mi mindenért tehető felelőssé a varázsdoboz.

Túlterhelt idegrendszer

A szülőnek talán úgy tűnik, hogy a kicsi tudomást sem vesz a tévéről, illetve arról, amit az közvetít. Ám ha passzívan is, de érzékeli a belőle érkező, meglehetősen intenzív fény- és hanghatásokat, amelyek pedig aránytalan terhelést jelentenek az idegrendszerének. Ez nemcsak azért baj, mert a gyerek fáradt, nyűgös lesz, elaludni viszont nehezebben tud.

Ahhoz ugyanis, hogy az agyában veleszületetten meglévő, a különböző területeket összekötő kapcsolatok aktiválódni tudjanak, szükség lenne más, a környezetében egyébként természetesen jelen is lévő ingerekre. Ezeket azonban ebben az egyszerre kimerült és túlpörgött állapotában már nem képes befogadni, így a kognitív funkciói - úgymint figyelem, megfigyelőképesség; érzékelés-észlelés; emlékezet; gondolkodási funkciók - nem fejlődnek kellőképpen.

7 fejlesztő játék a háztartásból

A leghétköznapibb felszerelési tárgyak alkalmazása is pozitívan hathat a kicsi mozgáskoordinációjára és gondolkodására. Kattintsd végig a galériát, és ismerj meg közülük hetet!

A testérzet hiánya

A kognitív funkciók fejlődéséhez szükség van a testérzetre is - amihez azonban valamiféle aktivitást kellene tenni, legyen az kúszás, mászás, totyogás, vagy csak matatás a játékokkal. Hogy ez mennyire így van, azt többek között azok a megfigyelések is igazolják, miszerint a jó matematikus alsó tagozatosok gyerekeknek az egyensúlyérzéke is átlagon felüli. A folyamatos ülés, illetve fekvés tehát nemcsak a testi, hanem az értelmi fejlődése ellen is dolgozik.

Azt tanulja meg, hogy nincs ráhatása a dolgokra

Míg a mesehallgatás igencsak megmozgatja a fantáziát, ráadásul a szülő és a gyerkőc tovább is szőheti, illetve "felülírhatja" az eredeti sztorit, a képernyőn látottakba nemigen lehet beleszólni.

A kicsik eleinte még gyakran igyekeznek valamiféle interakcióba keveredni például egy rajzfilm figuráival: beszélnek hozzájuk, mutogatnak nekik, ám mivel minden ilyesféle kezdeményezésük kudarcot vall, hamarosan felhagynak a próbálkozással. Mindeközben pedig azt tanulják meg, hogy bizonyos dolgokra nincs ráhatásuk - ami értelemszerűen nem motiválja őket például a világgal való ismerkedésre sem.

Van rá bizonyíték

A Montreali Egyetem és a CHU Szent Jusztin gyerekkórház szakértői közösen vizsgálták meg, milyen hatást gyakorol az óvodáskorba érő gyerekekre a tévénézés. Azok, akik az átlagosnak tekintett napi 105 percnél lényegesen többet tévéztek, rosszabb képességűek voltak, kevésbé voltak óvodaérettek társaiknál: motoros képességeik gyengébbek voltak, szókincsük szegényebb, hátrányt szenvedtek a matematika területén, mindemellett nehezebben illeszkedtek be társaságba is, mint más, kevesebbet tévéző kicsik. A kutatásról ide kattintva olvashatsz bővebben »

Így támogasd az értelmi fejlődését!

Már az apróság is sok mindent képes felfogni, értelme pedig meglepő gyorsasággal fejlődik - feltéve, hogy kellő mennyiségű és minőségű információt kap, hiszen ezek által fedezi fel a világot, alakítja ki a fogalmakat, ismeri fel az ok-okozati összefüggéseket. Ezt a folyamatot, amellett, hogy lehetőség szerint nem kapcsolod be a televíziót, számos - nagyon egyszerű - módon támogathatod - ilyen például az éneklés, a mondókázás, a mesélés. Ha többet szeretnél megtudni a témáról, kattints korábbi cikkünkre!

• kisgyerek
• baba
• televízió
• a gyerek fejlődése
• agy
• idegrendszer
• Gyerek