Hiába a jó szándék, ne mondd a gyereknek, mert étkezési zavarai lesznek: észrevétlen elhangzik

Ha testképről van szó, saját maga megítélése egy felnőtt számára is kényes dolog, a gyermeki lélek vagy az érzékeny időszakot megélő tini számára pedig különösen. Egy ilyenkor hallott elhamarkodott mondat, egy jó szándékú, de bántó megjegyzés, egy ártatlannak vélt szokás örök nyomot hagyhat.

Szülőként erre nagyon fontos figyelni. A következőket érdemes kerülni azt megelőzendő, hogy később a gyerek negatív testképpel, étkezési zavarral küzdjön.

Kerülendő mondatok

Egy-egy mondattal úgy döntheti romokba az ember a gyerek önértékelését, vagy indíthatja el az étkezési zavar felé vezető úton, hogy közben nem is érzi a kimondott szavai súlyát. Husis lettél, kisfiam/kislányom! - akarja mondani viccesen, vagy jó szándékkal figyelmeztet: Már kétszer szedtél, kisfiam/kislányom, meghízol, mint a malac!  A ki fognak csúfolni, sosem lesz barátnőd, nem tetszel majd a fiúknak és hasonló mondatok is szigorúan kerülendők. Ezek nem segítik, hanem frusztrálttá teszik a gyereket. Magát rosszabbnak, csúnyának, értéktelenebbnek érezheti másoknál, feszültség támadhat benne az étkezés miatt.

Másokra tett megjegyzések

Elképzelhető olyan helyzet, amikor az ember másokat a külső tulajdonságaik alapján ír le a gyereknek. Ott áll apa a kövér néni mellett! - mondhatja bárki nagyobb tömegben, vagy a boltban: Álljunk a dagi pénztáros bácsihoz, az a sor rövidebb. A szülő minden ilyen másokra tett megjegyzése beépül a gyerekbe. A gyereknek nemcsak későbbi önértékelését, de természetét is rossz irányba viheti, ha mások túlsúlyán poénkodik a felnőtt: Nézd már, mekkora darab az a nő!

Megragad benne, hogy valakit a kövérsége alapján határoztak meg, ahogy az is, mit nevezünk kövérnek. Nagy baj, ha a jelző eltúlzott volt, és az említett személyen csak kis felesleg van. Érdemesebb a ruha színe vagy a hajszín alapján segíteni beazonosítani másokat, és nem a testalkata alapján meghatározni. Ugyanígy igaz ez a nagy orr, az elálló fül, a kancsal szemek, nagy fogak, egyebek esetén is.

Külsőségekre való túlzott figyelem

Fontos, hogy a gyereket magára való igényességre, ápolt, rendezett külső kialakítására kell nevelni. A rendszeres és alapos kézmosás, a fogmosás, a haj rendezettsége lehetnek olyanok, amikre hangsúlyosan figyelmezteti a szülő a gyereket. Az azonban, ha esetleges túlsúly felszedésével riogatja, testképproblémákhoz vezethet.

Az sem tesz jót, ha a szülő saját magán figyeli görcsösen a kilókat, és ennek hangot is ad. Nem szabad belenevelni a gyerekbe, hogy aggodalommal figyelje önmagát. Sportolásra kell ösztökélni, és okosan alakítani étrendjét, kívülről figyelni, rendben cseperedik-e, és nincs-e szükség a testmozgás mennyiségén vagy az étkezésén alakítani. Azért, hogy mi kerül a hűtőbe, a szülő a felelős.

Stresszevés

A szülő stresszkezelése modell a gyerek számára. Ha azt látja, idegességében eszik, neki is evidens lehet, hogy az étel nyugtatólag hat ilyen esetben. Előfordulhat persze, hogy egy-egy esetben jókedvre deríthet egy csoki vagy a frissen sütött sütemény, de fontos, hogy a vigasz és a beszélgetés legyen az elsődleges segítség.

• étkezés
• gyerekek
• Gyerek