Az ételallergia jelei gyerekkorban: nem csak az arcon megjelenő vörös kiütéseket kell figyelni
Miért kell minél korábban bevezetni az allergén ételeket a babáknál, és milyen jelei vannak az ételallergiának?
Az ételallergia kialakulása valószínűleg számos genetikai és környezeti tényezőhöz köthető. A betegség súlyossága változó, a kialakulás időpontja minden gyermeknél eltérő lehet, és az is, mely ételek okoznak problémát. Ha egy család meg akarja előzni az allergia kialakulását, akkor számukra tökéletes a korai fogyasztás stratégiája, azaz az allergén ételek korai bevezetése.
Dr. Kari Nadeau és Sloan Barnett Az ételallergia legyőzhető című könyve áttekint minden fontos szempontot, ami az ételallergiával kapcsolatos, többek között azt, miként lehet minél korábban bevezetni az allergén ételeket a babáknál, milyen jelekből ismerhető fel az allergiás reakció, és hogy az immunterápia az, ami megoldást jelenthet erre a globális egészségügyi problémára.
Az ételek bevezetése
Mindenekelőtt, ha a szülők aggódnak amiatt, hogy a gyereküknek esetleg ételallergiája van, feltétlenül konzultáljanak gyermekorvossal vagy gyermekallergológussal, mielőtt bevezetnék a szilárd táplálékot az étrendbe. Az azonnali, naprakész és élő orvosi kapcsolat létfontosságú lehet a gyerek egészsége szempontjából. Ez azért is hasznos, mert a szülő biztos lehet benne, hogy gyermekét számontartja az orvos mint potenciális allergiás beteget, tehát fokozottan odafigyel rá.
Az allergiás reakciókat majdnem mindig könnyű felismerni. Ez persze ijesztő lehet, különösen a hírekben terjedő félelmetes történetek ismeretében. A szülők kezdeti félelmeit el tudja oszlatni annak tudása, hogy a korai fogyasztás jótékony hatásait alátámasztó bizonyítékok szilárdak és megalapozottak.
Az allergia jelei
Mindig segít, ha tudjuk, mit keresünk. Először is tisztában kell lennünk azzal, hogy mikor mit kell keresni: a tünetek az allergén étel fogyasztása után két órán belül jelentkezhetnek. Enyhe allergiát jelezhetnek a száj körül vagy az arcon megjelenő kiütések vagy csalánkiütések. Bár rendkívül ritkán, de jelentkezhetnek súlyos tünetek is, így folyamatos hányás, légzési problémák, például ismétlődő köhögés, nehézlégzés vagy hirtelen letargia. Az életveszélyes allergiás reakció rendkívül ritka. Ha a gyermeknél e tünetek bármelyike jelentkezik új étel megkóstolása után, azonnal orvoshoz kell fordulni.
A változókorról tabuk nélkül - Hogyan küzdj meg az életközepi válsággal nőként?
Iványi Orsolya, a menopauzaedukáció egyik legnagyobb hazai szószólója, tabuk nélkül beszél a változókor testi-lelki kihívásairól, és arról, hogyan élhetjük meg ezt az időszakot, mint új kezdetet. A Femina Klub novemberi előadásán hasznos tanácsokat kaphatsz az életközepi krízisek kezelésére, és megtudhatod, hogyan értelmezhetjük újra önmagunkat, karrierünket és kapcsolatrendszerünket.
További részletek: feminaklub.hu/
Jegyek kizárólag online érhetőek el, korlátozott számban.
Időpont: 2024. november 27. 18 óra
Helyszín: MOM Kulturális Központ
Promóció
Mikor kezdjük az allergének bevezetését?
- A kutatások szerint a babát négy hónapos koráig kizárólag szoptatni kell, ha megoldható. Lehet még tápszerrel vagy anyatej és tápszer kombinációjával táplálni. Csak ezután adható szilárd étel. Rengeteg helyről tájékozódhatunk arról, ha a baba készen áll a szilárd ételek fogyasztására. Ilyen jel például, ha a gyermek már segítség nélkül tud ülni, és kezét nyújtja az ételért. Tudja már önállóan tartani a csecsemő a fejét? Érdeklődik az ételek iránt? Nyitja a száját, amikor kanállal ételt kínálunk neki? Ha ezekre a kérdésekre a válasz igen, akkor készen áll a szilárd ételek nyújtotta érzéki kalandra. (…) Hat hónaposnál fiatalabb gyerekeknek összetörve vagy pépesítve kell kínálni az ételt, nyolc vagy kilenc hónapos korukban viszont már képesek darabos ételt enni. Egyéves korára a gyermeknek fogyasztania kell gabonaféléket, különböző zöldségeket és gyümölcsöket, tejtermékeket, valamint húst vagy húst helyettesítő készítményeket - írják.
- Mi a Stanfordon általában azt javasoljuk, hogy a fán termő csonthéjas magvakat, a hüvelyeseket, szóját, földimogyorót, a tejet, a búzát és a tojást minél hamarabb vezessék be az étrendbe, amint a kicsi készen áll a szilárd táplálék befogadására. Nem kell egyszerre sokat adni. Sőt, azt tapasztaltuk, hogy a kisebb adagok könnyebben tolerálhatók, alacsonyabb biztonsági kockázattal járnak, és ugyanúgy alkalmasak arra, hogy bővítsük az étrendet, mint a nagyobb adagok, ám anélkül, hogy allergiás reakciót váltanának ki. (…) Ideje elvetni az elavult gyakorlatot, miszerint egyszerre csak egy új ételt adunk a gyereknek, hogy napok telnek el két új étel kóstoltatása között, illetve hogy távol tartjuk a kicsit bizonyos ételektől, csak mert úgy tudjuk, gyakran okoznak allergiát.
A 2000-es évek közepén Lack George du Toit-val, Yitzhak Katzcal és másokkal közösen kutatást tervezett, és elhatározták, hogy összehasonlítják a földimogyoróallergia-kialakulások arányát angliai és izraeli gyerekek körében.
A kutatás kérdőívekkel zajlott. Az egyik kérdőív 13 brit és 11 izraeli iskola 8826 diákjánál kérdezett rá az allergiás betegségekre (tej, tojás, szezámmag, földimogyoró, fán termő csonthéjas magvak esetén). A másik kérdőívvel 99 izraeli és 77 angliai anyukát kérdeztek arról, hogy mikor adtak először földimogyorót 24 hónaposnál fiatalabb kisbabájuknak, milyen gyakran és milyen mennyiségben etették őket mogyoróval. Eredményeiket 2008-ban publikálták. A földimogyoró-allergia sokkal gyakoribb volt az Egyesült Királyságban, mint Izraelben: 1,85% szemben a 0,17%-kal. A kérdőívek fontos különbségre világítottak rá azzal kapcsolatban, mikor kaptak először mogyorót a gyerekek. Míg Izraelben a kisbabák 69%-a még kilenc hónapos kora előtt megismerkedik a mogyoróval, az Egyesült Királyságban ez az arány csak 10% - állítják a szerzők. Az izraeli gyerekek átlagosan 7,1 gramm mogyorófehérjét fogyasztanak el egyéves korukig, a brit gyerekek gyakorlatilag semmit. Az adatok alapján a kutatók levonták az egyértelmű következtetést: azért alacsonyabb a földimogyoró-allergia az izraeli gyerekek körében, mert már életük nagyon korai szakaszában esznek mogyorót.
Úttörő próbálkozások az ételallergia megszüntetésében
A korai fogyasztás mozgalmának erősödésével párhuzamosan világszerte úttörő kutatások forradalmasítják az ételallergia kezelését, mégpedig azáltal, hogy szépen, lassan, de biztosan átprogramozzák az immunrendszert. Az orális immunterápiaként ismert megközelítés megváltoztatja az ételallergiában szenvedők életét, és pár hónap alatt lehetővé teszi a gyógyulást.
Cikkünk Dr. Kari Nadeau, PhD és Sloan Barnett Az ételallergia legyőzhető című kötete alapján készült.
Dr. Kari Nadeau az USA-beli Stanford Egyetemen végzett úttörő kutatásai során több ezer allergiás gyereket kezelt, és bizonyította, hogy az ételallergia nem életfogytig terjedő büntetés, ugyanis az immunrendszer edzhető. Enyhébb és súlyosabb formái egyaránt kezelhetők, enyhíthetők, megszüntethetők. Az immunterápia során ellenőrzött formában, fokozatosan szoktatjuk hozzá a szervezetet az allergénhez. Az immunrendszer átprogramozását célzó, világszínvonalú terápiás módszerek révén dr. Nadeau csapata növelni tudja a kezelés hatékonyságát, és pár hónap alatt elérhetővé teszi a gyógyulást.
Kiadja a 21. Század Kiadó.
Ára 3217 forint.
Ha nem eszik a gyerek: nem biztos, hogy válogatós, más oka is lehet
Ambrus Éva Válogatós gyerekek című könyve gyakorlati tanácsokkal és gyerekbarát receptekkel szolgál válogatós apróságok számára. A nem evés hátterében többféle ok állhat, most ezeket vesszük sorra a könyv segítségével.
Ha nem eszik a gyerek: nem biztos, hogy válogatós, más oka is lehet
A nem evés hátterében többféle ok állhat, most ezeket vesszük sorra.
Elolvasom(Képek: Getty Images Hungary.)