„Úgy szeretlek, majd megeszlek” – Miért mondjuk ezt, ha valami aranyos? A válasz garantáltan meglep

Van olyan pillanat amikor meglátsz egy babát, és az első mondat ami kiszalad a szádon az: „Úristen, megzabállak!” Vagy egy kölyökkutya annyira cuki, hogy legszívesebben addig ölelgetnénk, amíg tiltakozni nem kezd. Furcsán hangzik, de ezek a túlzó, játékos reakciók egyáltalán nem ritkák. A pszichológia még nevet is adott nekik: ezt hívják cukisági agressziónak. 

Mi az a cukisági agresszió?

A cukisági agresszió olyan érzelmi reakció, amikor valami rendkívül aranyos látványa látszólag agresszív megnyilvánulásokat vált ki. Ilyenkor persze senki sem akar valódi fájdalmat okozni. Épp ellenkezőleg: a szeretet és a gyengédség olyan intenzívvé válik, hogy szinte nehéz kordában tartani.

Cukisági agresszió: ezért mondjuk egy babára, hogy „majd megeszlek”

Talán ismerős az érzés, amikor egy alvó kiskutyát nézve legszívesebben egész nap szorosan ölelgetnéd, vagy egy mosolygó kisbaba láttán önkéntelenül is összeszorítod a kezed. Ezek a reakciók nem a bántásról szólnak, hanem arról, hogy az agyunk próbál megbirkózni a hirtelen ránk zúduló erős pozitív érzelmekkel.

Kutatás bizonyítja: az aranyos képek különös hatással vannak ránk

A Yale Egyetem kutatói több vizsgálatban is megfigyelték ezt a különös jelenséget. Az egyik kísérletben önkénteseknek aranyos, vicces és semleges állatokról készült képeket mutattak. A résztvevőknek azt is értékelniük kellett, mennyire érzik úgy, hogy nehéz uralkodniuk magukon. Az eredmények egyértelmű mintát mutattak: minél aranyosabbnak találtak egy képet, annál gyakrabban számoltak be arról, hogy ellenállhatatlan késztetést éreznek olyan kijelentésekre, mint a „megzabállak” vagy „agyonölelgetlek”.

Egy másik vizsgálat még érdekesebb volt. A résztvevők kezébe buborékfóliát adtak, miközben különböző képeket néztek. Akik a legcukibb állatfotókat látták, jóval több buborékot pattintottak ki, mint azok, akik vicces vagy semleges képeket nézegettek. Ez nem valódi agressziót jelentett, inkább azt mutatta meg, hogy az erős érzelmek valamilyen fizikai levezetést keresnek.

Mi történik ilyenkor az agyban?

A kutatók szerint a pontos magyarázatot még mindig keresik, de több elképzelés is létezik. Az egyik szerint egyszerűen túl sok pozitív érzelem éri egyszerre az embert. Az agy pedig, hogy fenntartsa az érzelmi egyensúlyt, egy látszólag ellentétes reakcióval próbálja szabályozni ezt az intenzitást.

Mások úgy vélik, frusztráció is állhat a háttérben. Ha például meglátunk egy elképesztően aranyos kölyökkutyát a telefonunk kijelzőjén, nem tudjuk megsimogatni vagy ölbe venni. Ez az apró hiányérzet különös módon ilyen játékos "agresszív" megnyilvánulásokban jelenhet meg.

A szakemberek hangsúlyozzák, hogy ez a jelenség egészséges embereknél semmilyen valódi veszélyt nem jelent. A cukisági agresszió nem az agresszív személyiség jele, és nincs köze ahhoz, hogy valaki bántani szeretné az állatokat vagy a gyerekeket.

Honnan tudhatod, hogy nálad is erről van szó?

Ha az alábbiak közül több is ismerős, valószínűleg te is átélted már a cukisági agressziót:

• egy cuki baba láttán azt mondod: „megzabállak”;
• ellenállhatatlan késztetést érzel arra, hogy megszorongasd vagy agyonpuszilgasd a kedvenced;
• mosolyogsz, miközben ökölbe szorul a kezed vagy összeszorítod az állkapcsod;
• az érzés néhány másodperc alatt elmúlik, és végig tudod, hogy eszed ágában sincs bántani senkit.

Érdekes belegondolni, hogy néha éppen a legerősebb szeretetünk ölthet furcsa formát. Az emberi érzelmek ritkán működnek egyszerűen: ami kívülről meghökkentőnek tűnik, az sokszor csak annak a jele, hogy az agyunk próbál lépést tartani a szívünkkel. A következő alkalommal, amikor egy pihe-puha kiscica láttán kicsúszik a szádon, hogy „mindjárt megeszlek”, már tudni fogod, hogy ez valójában egészen hétköznapi reakció.

Forrás: Getty Images

Állítsd be a Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Femina!

• cuki állatok
• baba
• pszichológia
• szeretet
• Gyerek