6 csecsemőkori primitív reflex, aminek idővel le kell épülnie: visszamaradva hátráltathatják a fejlődést

Egy kisbaba születése fenekestül forgatja fel a házaspárok életét, hirtelen minden az új jövevény körül forog, minden mozdulatát lesik, ha sír, próbálják kitalálni, hogy mi lehet a gond, ha nevet, vele együtt örülnek. Közhely, de a kicsi érkezésével szülők is születnek, akiknek bele kell rázódniuk a szép, ám kihívásokkal, bizonytalanságokkal teli szerepbe. 

A felnőttek gyakran aggódnak, hogy vajon minden úgy és olyan sorrendben történik-e a gyermek fejlődése során, ahogyan az a nagykönyvben meg van írva. A mozgásfejlődés központi kérdés: a rokonok, barátok is érdeklődnek, hogy mikor fordul át, emeli a fejét, kúszik vagy épp mászik, áll fel a gyerkőc. Már az anyaméhben kialakulnak bizonyos automatikus mozgásminták, amelyek a születést követő első hetekben, hónapokban jelen vannak, és ekkor kifejezetten fontosak, ám egy idő után fokozatosan le kell épülniük, különben problémát okozhatnak.

Primitív reflexek 

Minden szülő tudja, milyen csodás érzés, amikor a kisbabája erőteljesen rámarkol a tenyerébe csúsztatott ujjra - ezen az sem változtat, hogy valójában egy primitív reflexről van szó. A csecsemőkori primitív reflexek elengedhetetlenek a babák korai fejlődéséhez, az alapvető, életben maradáshoz szükséges cselekvések, mozgásminták alakulásához. Van is belőlük jó pár, ám az agy érésével különböző időpontokban eltűnnek, az önkéntelen mozgásokat felváltják az akaratlagosak. A következő reflexeket te is megfigyelheted kisbabádnál, ám ezek vizsgálata orvosi kompetencia!

Fogóreflex

A fogó- vagy keresőreflex az egyik első, amit a szülők megtapasztalhatnak anélkül, hogy feltétlenül tisztában lennének vele, hogy egy önkéntelen mozdulatról van szó. Ahogy a felnőtt az ujját vagy egy tárgyat a baba tenyeréhez érinti, ő erősen rászorít, annyira, hogy akár fekvésből ülő helyzetbe is húzható. Hasonló, bár gyengébb reflex a talp ingerlésével is kiváltható. Az eltűnés időpontja nincs kőbe vésve, de körülbelül 2-6 hónapos korban történik. Fennmaradva a kézügyesség, a manipulációs készségek fejlődését akadályozhatja többek között a reflex.

Szopó-kereső reflex

A szopó-kereső reflex, ahogyan a nevében is szerepel, a babák táplálkozásának elősegítését szolgálja, a születés után közvetlenül a legerősebb, egyebek mellett ezért is nagyon jó, ha korán mellre tudják tenni a kicsit. A csecsemő a száj környékének finom érintésére az inger felé fordul, a száját kinyitva szopó mozdulatokat végez. A reflex körülbelül 3-4 hónapos korig aktív. Amennyiben nem épül le, nehezíti a rágás megtanulását és a hangképzést is. 

Moro-reflex

A Moro-reflexet a vizsgálatok során úgy aktiválják, hogy a vízszintesen tartott baba fejét hirtelen lejjebb engedik. Ekkor a baba széttárja karjait, szétterpeszti az ujjait, nagy levegőt vesz, és gyakran sírni is kezd az ijedtség miatt. Majd hajlítja a könyökeit és visszahúzza a karjait. A születéskor a légvételben, később a veszélyhelyzet jelzésében lehet szerepe a mozdulatnak.

 Általában 2-4 hónapos korban leépül, de egyes esetekben még 6 hónapos korban is megmarad. A reflexnél a mozgások szimmetriája is fontos, így ezt is megfigyelik. Azok a csecsemők, akiknél tovább aktív a Moro-reflex, félénkebbek, visszahúzódóbbak lehetnek. 

Babinski-reflex

Ha a vizsgálatot végző a baba talpának oldalsó élén finoman végighúzza az ujját, a gyerkőc a lábujjait széttárja, hátrafeszíti, főleg a nagylábujjat. Ez a reflex akár 12-24 hónapos korig is jelen lehet, ha nem múlik el, nehezítheti a járást, és egyensúlyproblémákhoz vezethet. Olykor felnőtteknél is jelentkezik neurológiai problémák kísérőtüneteként. 

Aszimmetrikus tónusos nyaki reflex

Ez a reflex már a méhben is aktív. Ha a baba feje oldalra fordul, az arca felőli végtagjait kinyújtja, a tarkója felőlieket pedig enyhén hajlítja. Ez a reflex segíti hason fekve a nyakfordítást, illetve a mozgás és a látás fejlődését, a háton fekvésből induló forgást, a szem-kéz koordinációt. Körülbelül 5-6 hónapos korig váltható ki. A mozgásfejlődés során a kúszás elmaradása hátráltathatja a reflex leépülését, ami a mozgás több formáját is nehezítheti, kényszerfejtartás kialakulásához is vezethet. 

Szimmetrikus tónusos nyaki reflex

A szimmetrikus tónusos nyaki reflex ingere a fej előre- vagy hátrahajtása. A fej előrehajtásakor a karok hajlítása és az alsó végtagok nyújtása jelentkezik, hátrahajtásakor pedig fordított a reakció. Mászni tanuló babáknál megfigyelhető, hogy felfele nézve ráülnek a behajlított lábukra, miközben a kinyújtott karjaikon támaszkodnak. Ha lehajtják a fejüket, kinyújtják a lábaikat, kitolják a popsijukat, a karjaikat hajlítják. Ez sok mindenben segíti a babát, például a fókuszálásban és a szem-kéz koordináció alakulásában is, viszont a mászását hátráltatja, így annak fejlődésével, 6-12 hónapos kor körül le kell épülnie. Fennmaradva a mászás kimaradásához és tartásproblémákhoz vezethet. 

A primitív reflexek visszamaradása később az élet számos területén nehézségeket okozhat a gyerekeknek. Szerencsére ma már többféle terápia létezik a leépítésükre. A fentieken kívül a gyerekorvos és a védőnő még számos reflexet vizsgál. A primitív reflexek nem minden csecsemőnél ugyanakkor múlnak el, kisebb egyéni különbségek, akárcsak a mozgásfejlődés ritmusában, itt is előfordulhatnak. 

4 érdekesség a babák agyáról

A baba már az első életévében hihetetlen változáson megy keresztül, hiszen ennyi idő leforgása elég ahhoz, hogy járni kezdjen, hangzókat formázzon a kis szájával, és felfedezze a körülötte levő világot, például különbséget tudjon tenni a tárgyak és személyek között. Olyan ütemben tanul, amely egyetlen későbbi életszakasszal sem vethető össze, ehhez pedig az agy dinamikus fejlődése is hozzájárul.

(Képek forrása: Getty Images Hungary.)

• csecsemő
• újszülött
• fejlődés
• fejlődési rendellenesség
• primitív reflex
• mozgásfejlődés
• Gyerek