Szívszorító fotók! Csak így láthatták unokáikat a nagyszülők a berlini falnál

Az 1961-től 1989-ig álló Berlini fal a hidegháború jelképévé, Európa megosztottságának és elnyomásának szimbólumává vált. A határzárat 1961. augusztus 13-án 500 tonna szögesdrót felhasználásával hozták létre.

Két nappal később elkezdték a betonfal felhúzását, mely évtizedekre szakított el egymástól barátokat, családokat, unokákat, nagyszülőket.

Szétszakított berlini családok

A berlini fal a II. világháború utáni világ groteszk, erőszakos és hiábavaló - csaknem három évtizedig tartó - epizódja volt. A német fővárosban egyik napról a másikra megváltozott az élet. Az alábbi kép jól szimbolizálja mindezt: egy nyugat-berlini család integet kelet-berlini rokonoknak, és mutatja a pár hónapos unokát a nagyszülőknek. A kép 1961. október 1-jén készült.

Az egész várost megbénította a fal

A második világháború 1945-ös befejezését követően a béke nem állt helyre. Az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió között egyre feszültebbé vált a helyzet. A két győztes nagyhatalom ellentétes ideológiáinak és rivalizálásának köszönhetően hidegháborús helyzet alakult ki. A keleti kommunista és a nyugati kapitalista blokk közötti feszültség egyik eredménye a Berlini fal felhúzása, mely amellett, hogy kettéosztotta Európát, azon belül egy fővárost szakított két részre: Kelet és Nyugat-Berlin között egyik napról a másikra megszűnt az átjárás. A fal megépítését megelőző 12 évben körülbelül 3 millió Kelet-Német hagyta el az NDK-t, köszönhetően a sztálinista politikai berendezkedés nyomán romló életszínvonalnak.

Ez a szintű népességfogyás azonban munkaerőhiányhoz vezetett az NDK-ban - orvosok, tanárok, mérnökök, jogászok, szakmunkások hagyták el Kelet-Németországot -, melyet a szovjet vezetés orvosolni kívánt. A fal felhúzása Berlin nyugati és keleti felére egyaránt bénítólag hatott. Családokat, barátokat szakított szét, ezrek számára tette lehetetlenné a munkahelyükre való bejutást, megszakadtak közlekedési kapcsolatok, elvágták az elektromos hálózat összeköttetéseit, romlott a közszolgáltatások minősége.

Csaknem 30 évre megszűnt az átjárás

Nyugat- és Kelet-Berlin között a lakosság számára megszűnt az átjárás: 1961. augusztus 13. és 1963. december 17. között minden átkelőhelyet lezártak előttük. 1963-ban a Kelet és Nyugat közötti tárgyalások azt eredményezték, hogy Berlin lakói a karácsonyi időszakban már korlátozottan, de meglátogathatták a fal túloldalán élő rokonaikat. Arra, hogy külön vízummal bár, de átjuthassanak a nyugat-berliniek Kelet-Berlinbe, még 1971-ig kellett várni.

Természetesen 1961-től a Berlini fal 1989-es ledöntéséig rengetegen próbálkoztak Kelet-Berlinből Nyugat-Berlinbe szökni. A 268 feljegyzett menekülési kísérlet közül 125 végződött halállal, melyből 62 ember az NDK határőrök puskagolyói által veszítette életét. 

Olvass tovább: A kommunizmus utolsó évtizede a magyar iskolákban

A rendszerváltást megelőző évtizedből mutatunk sokak számára ismerős hangulatú iskolai fotókat.

(Képek: Getty Images Hungary)  

• berlini fal
• berlin
• család
• kommunizmus
• történelem
• Gyerek