Így néz ki most a vasfüggöny maradványa: ma 32 éve vágták át Sopronnál

Amikor Churchill 1946. március 5-én először említette fultoni beszédében a vasfüggöny kifejezést, nem tudhatta, hogy a politikai metafora hamarosan testet ölt. A brit miniszterelnök a második világháborút követően fennálló erős orosz befolyást kívánta érzékeltetni Közép- és Kelet-Európa országaiban ezzel a kifejezéssel.

A szovjet érdekszférához tartozó keleti blokk országai - Szovjetunió, Bulgária, Csehszlovákia, Kelet-Németország, Magyarország, Lengyelország, Románia - és a nyugati blokk országainak határain azonban az 1940-es évek második felében valóban felhúzták - az aknazárral és elektronikus jelzőrendszerrel ellátott - betonoszlopokra rögzített szögesdrót kerítést.

Vasfüggöny a magyar-osztrák határon

A magyar-osztrák határ mintegy 260 km-es szakaszán húzódott vasfüggöny - kezdetben aknazárakkal - 1949-től negyven éven át. Az aknákat 1956 szeptemberére felszedték, mely lehetővé tette, a forradalom idején százezrek meneküljenek az osztrák-magyar határon keresztül Nyugatra. A szabadságharc leverését követően újból megerősítették a határzárat, szinte hermetikusan elzárta hazánkat Európa nyugati részétől. Az 1980-as évekre azonban a rendszer elavulni látszott, ezzel párhuzamosan pedig eljött a politikai enyhülés is. 1989. május 2-án bejelentették, hogy felszámolják az elektromos és műszaki határzárat az osztrák-magyar határon. A vasfüggöny - Horn Gyula magyar és Alois Mock osztrák külügyminiszter általi - hivatalos és szimbolikus átvágására 1989. június 27-én került sor.

• határátkelő
• történelem
• kommunizmus
• vasfüggöny
• Terasz