Az autizmus 3 alig látható jele babakorban

Az autizmus latin eredetű szó, jelentése: önmagára irányult. Magát a problémát röviden úgy lehetne meghatározni, hogy az idegrendszer fejlődési zavara, változatos és összetett tünetegyüttessel kísérve.

Kiváltó okai a mai napig nem ismertek, kutatók szerint nagy valószínűséggel genetikai tényezők vagy káros környezeti hatások állnak a háttérben.

Különböző fokozatok

Az autizmus meghatározása viszonylag új keletű, magát a szót először Leo Kanner alkalmazta1943-ban. Az általa vizsgált gyermekek közül többnél is közel azonos tüneteket figyelt meg, mint például a kapcsolatteremtés és a verbális kommunikáció zavarait, a belső világ túlzott előtérbe helyezését vagy egyes tárgyakhoz való kényszeres ragaszkodást.

Emellett azt is felismerte, hogy a jeleket jó eséllyel már hároméves kor előtt észre lehet venni, az időben elkezdett terápiával pedig nagymértékben javítható az érintettek életminősége.

A Miami Egyetem pszichológusai egy adott spektrum mentén helyezték el az autizmus különböző fokozatait. Vannak súlyosan sérült, a külvilágtól teljesen elzárkózó autisták, de ugyanígy előfordul az autizmus enyhébb változata is, amikor a kicsi verbális kommunikációja és társas interakciója egészen jó - nem beszélve a kettő közötti számos átmenetről.

Megállapították továbbá, hogy nyolc hónapos csecsemőknél már észlelhetők a korai jelek, de teljes biztonsággal csak a harmadik életév körül állapítható meg az autizmus. Összeszedtünk három olyan tünetet, melyek esetén már gyanút foghatsz. Figyelj oda ezekre!

A társas interakció hiánya

Az autizmus egyik első jele lehet, ha a baba nem törődik a környezetével, nem reagál a játékokra. A kicsiket alapesetben minden érdekli, bármit képesek a szájukba venni, megérinteni - ez alól a piszkos, földről felszedett tárgy sem képeznek kivételt. Figyeld meg, mennyire akarja a lurkód megtapasztalni az őt körülvevő világot. Már egészen kicsi korban érdemes tesztelni, hogy ha nyújtasz felé valamit, akkor megnézi-e, el akarja-e venni azt. Ha nem kap utána, és ezt rendszeresen tapasztalod, érdemes szakember segítségét kérned.

Négy-hat hónapos korra tehető az úgynevezett szociális mosoly megjelenése, mely szintén fontos fejlődési pont a kicsi életében. Ha pedig csemetédnek nincs igénye a közös mókára, megintcsak okod van gyanakodni. Az autizmus egyik ismertetőjele ugyanis, hogy a gyerek visszavonul a saját belső világába, ahol biztonságban érzi magát, és abból nem tud kilépni - környezete túlontúl riasztó számára.

Mesék és színezők

A gyerek gyógyulását közvetetten a mesehallgatás és a színezés is elősegíti - mindezek persze az egészséges kicsiknek is csak jót tesznek.

Túlzott ragaszkodás

Minden gyerkőcnek van kedvenc plüssállata, ami nélkül képtelen elaludni - emiatt a legkevésbé sem kell aggódnod. Ám van egy másik fajta ragaszkodás is, amely már kóros lehet. Ha a kicsi rendszeresen ismétlődő dolgokat hajt végre ugyanabban az időpontban, akkor már lehet baj. Az autista gyermekeket ugyanis megnyugtatja, ha a belső világukban rend és kiszámíthatóság uralkodik, illetve akadnak olyan fix pontok, amelyekhez ragaszkodhatnak.

Ha ezt a rendet valami megzavarja, gyakran feszült, ideges lesz a csemete. Némelykor talán búskomorsággal, lehangoltsággal reagál csupán a változásra, de a legtöbb esetben inkább dühroham, agresszív kirohanás jelentkezhet, mégpedig egyik pillanatról a másikra. Az egyhangú, ismétlődő mozdulatsorok is árulkodóak lehetnek, szakemberek szerint a ringatózás, az oldalra fordított fej vagy a himbálózás gyakori kísérőjelenség.

Tényleg indigó?

Sok szülő, ha nem is az autizmus, de gyermeke átlagostól eltérő viselkedését hajlamos azzal magyarázni, hogy a csemete valószínűleg indigó. Tudj meg többet a témáról videónkból!

Kommunikációs zavarok

A gyermekek eleinte babanyelven közlik a mondandójukat, majd fokozatosan sajátítják el a beszédet, eleinte szavakban, majd tőmondatokban fejezik ki magukat. Az autista gyerekek viszont nem érdeklődnek a környezetük iránt, ezért a verbális és nonverbális kifejezési formáik szűk keresztmetszetben meghatározhatók - az érintettek jellemzően nem gesztikulálnak, nem kísérik mimikával a közlendőjüket, illetve gyakran elfelejtik a korábban már megtanult kifejezéseket. Mindez már a beszédtanulás kezdetén feltűnhet a figyelmes szülőnek.

• gyereknevelés
• gyerekbetegség
• első év
• magatartászavarok
• a gyerek fejlődése
• beteg gyerek
• Gyerek