Nem beszéd közben figyel rád legtovább a baba a kutatók szerint: teljesen más szórakoztatja őket

A kisbabák intelligenciáját nem érdemes alábecsülni, hiszen az évek során több kísérletben bebizonyították, hogy már egészen kis korukban felismernek és megkülönböztetnek bizonyos dolgokat.

Az egyik, újszülöttek intelligenciáját vizsgáló kutatásból például az derült ki, hogy már pár hónapos csecsemők is képesek megkülönböztetni az ásítást az arc más mozgásaitól. Ezenkívül érdekesebbnek találják a mozdulatot a klasszikus beszédnél.

Így reagálnak a babák az ásításra

Korábbi kísérletek során már megfigyelték, hogy az ásítás ragadós, ám ez csak körülbelül négyéves kor után alakul ki. Ennek ellenére a legkisebbek is reagálnak az ásításra, öt hónapos korukban pedig már meg tudják különböztetni az ásítást más arcmozgásoktól. Legalábbis a Neuroscience News portálon publikált beszámoló szerint.

Japán tudósok fedezték fel azt a specifikus agyi aktivitást, ami az 5-8 hónapos kor közötti babáknál jelentkezik, valahányszor ásítani látnak valakit. A tudósok mindenekelőtt azt vizsgálták, hogy mit tartanak érdekesebbnek a babák: a száj és a nyelv mozgását vagy az ásítást? Eredményeik alapján az ásítás hosszabb ideig lekötötte figyelmüket, mint a mimika.

4D-s ultrahanggal vizsgálták a babákat

A fenti kísérlet után a kutatók úgynevezett közeli infravörös spektroszkópia képalkotó eljárással, azaz 4D-s ultrahanggal vizsgálták, hogy milyen agyi aktivitást mutatnak a csecsemők, miközben az ásítást és a szájmozgást figyelik. 

Merthogy korábban ezzel a módszerrel már végeztek megfigyeléseket, melyekből aztán kiderült, hogy arcmozgás hatására erősödik az agyi aktivitás az arcfelismerésért felelős területen. A szakértők arra számítottak, hogy a babák agyi aktivitása erősebb lesz, amikor ásítást látnak, és ez be is bizonyosodott. 

Miért ásítanak a babák az anyaméhben?

A brit Durham Egyetem munkatársai a ScienceDaily tudományos szaklapban írnak arról, hogy a magzatok valóban ásítanak a méhen belül, ám ez nem álmosságra, hanem agyi fejlődésre utal. Az ásítás, akárcsak a többi hasonló izommozgás ugyanis idegi impulzusokat küld az agyba, hogy aztán, úgymond, normális működésre 'programozza'.

A megfigyelés vitát váltott ki a kutatók körében, mert sokan úgy gondolják, hogy a babák ilyenkor csak tátognak. 15 egészséges magzat vizsgálata után azonban már biztosak abban, hogy nem csak erről van szó.

A felvételek elemzésekor a kutatók azt figyelték, hogy mennyi ideig tartják a magzatok nyitva a szájukat, illetve mennyi ideig tart a becsukása. Az adatok mást mutattak tátogás, és mást ásítás közben. 

Nadja Reissland, a kutatás vezetője szerint az ásítás és az egyszerű szájnyitás egyaránt szerepet játszik a magzat korai fejlődésében. Míg ásítással felnőttkorban az agy a fáradtság üzenetét közvetíti, magzatoknál pont, hogy működésre ösztönzi. Reissland szeretné, ha a jövőben még több magzatot vizsgálhatnának ásítás közben, hiszen ezáltal rendellenességekre is fényt deríthetnek. 

Így élnek az ikrek a pocakban

Az ikrek anyaméhen belüli világa azonban még különlegesebb, hiszen a modern technika segítségével az ember bepillantást nyerhet titokzatos, gyengédséggel teli világukba. A "Mit csinálnak az ikrek az anyaméhben?" kérdésre a következő, imádni való képek megadják a választ. 

Képek forrása: Getty Images Hungary

• ásítás hatása babákra
• ásítás
• kutatások
• kisbabák intelligenciája
• Gyerek