7 jel, hogy a baba idegrendszeri sérüléssel született - Vedd észre időben

- Magyarországon sajnos igen magas a koraszülötti arány, az igen éretlen, kis súlyú koraszülöttek pedig még veszélyeztetettebbek az agyfejlődési ártalmakra. Ha a fejlődés kezdeti időszakában észleljük valamelyik működés kóros állapotát, lehetőségünk nyílik a beavatkozásra, a fejlődési helyes útra terelésére.

Ezt az elemi lehetőséget veszítjük el, ha csak akkor vesszük komolyan a jelzéseket, amikor a gyermek például nem fordul meg, nem áll fel időben vagy közösségbe kerülve derül ki, hogy nem képes figyelmét koncentrálni.

Ilyenkor is van persze segítség, különféle rehabilitációs eljárások javíthatnak az állapoton, de az agy korai átprogramozásának esélyétől egyszer s mindenkorra elesünk - mondta dr. Berényi Marianne, a János Kórház Fejlődésneurológiai osztályának vezető főorvosa.

Így vedd észre a bajt!

- A tapasztalatok azt mutatják, hogy az újszülötteknél az elszenvedett oxigénhiány következményei, az idegrendszeri problémák gyakran nem azonnal jelentkeznek. Idegrendszeri szabályozási zavar gyanúja esetén a koraszülött-újszülött osztályok orvosai irányítják közvetlenül fejlődésneurológiai kivizsgálásra a veszélyeztetett babákat. Más esetben a szülészetről hazaérkezve már az első hetekben előfordulhatnak olyan tünetek, amelyek a későbbi figyelem, kontaktus- és mozgásfejlődés zavarait előrevetítik.

A felmerülő gyanús jeleket - amelyekből korán következtetni lehet a veszélyekre - a védőnővel vagy gyermekorvossal érdemes először megbeszélni.

A tünetek tényleges fennállása esetén a gyermekorvos bármikor beutalhatja a csecsemőt fejlődésneurológiai vizsgálatra, ahol a szülő egyértelmű választ kaphat arra, vajon a gyermek egészséges és csak lassabb tempóban fejlődik, vagy az eltérés hátterében valóban kóros agyi szabályozás áll, és kezelés szükséges - fogalmazott dr. Berényi Marianne.

Hét tipikus tünet

• Etetési nehézség, bizonytalan vagy hiányos nyelés - szopás -, légzés koordináció.
• Fokozott aluszékonyság, nehéz ébreszthetőség, nagyfokú, nehezen befolyásolható nyugtalanság.
• A figyelem vagy a kontaktuskeresés zavara.
• Hirtelen eszméletvesztésre utaló teljes kontaktuskiesés, szemfennakadás, reakcióképtelenséggel együtt.
• Hiányos vagy szegényes mozgás.
• Elmaradó gőgicsélés, a baba három-öt hónapos korban is csupán torokhangokat ejt.
• Szülészeti, neonatológiai zárójelentésben szerepelő rizikófaktorra utaló adat.

Szükséges vizsgálatok

A születés utáni hetekben, első hónapokban felállított szakszerű diagnózis teszi lehetővé a korai orvosi kezelést.

A vizsgálat objektív, azaz a kis beteg részéről aktív közreműködést nem igénylő módon történik. Ez természetesen az alig néhány hetes, egy-két hónapos csecsemők esetében, akik beszélni nem tudnak, tehát visszajelzésre sem képesek, kiemelten fontos.

Ezek a vizsgálatok azonban csak igen fejlett, korszerű berendezések segítségével lehetségesek. A legújabb agyvizsgáló készülékek a görcsös állapotok diagnosztikáját elektromos agyvizsgálattal és agytérképezéssel teszik lehetővé, valamint a korai figyelmi, éberségi állapotok vizsgálatát és az agyfejlődési károsodások helyének meghatározásában is segítenek.

Kezelés

A Fejlődésneurológiai osztály az agyi károsodások korai kivizsgálásával és terápiájával foglalkozik, országos ellátási kötelezettséggel. Az osztály különböző szakterületek felelőseit - fejlődésneurológiában jártas gyermekideggyógyászokat, gyógytornászokat, fizikoterapeutákat, fejlődéspszichológusokat és gyógypedagógusokat - magában foglaló csapata végzi a korai, teljes körű, mindenre kiterjedő vizsgálatot.

Mindez biztosítja a korai, objektív diagnózis felállítását, és ők állítják össze, tanítják meg a szülőknek a korai speciális kezelést, a neuroterápiát. Az időben megállapított diagnózis és az ennek alapján végzett neuroterápia az agyfejlődés ezen időszakában nagymértékű javulást vagy akár teljes gyógyulást tehet lehetővé.

Forrás: K&H gyógyvarázs

• agy
• tünet
• baba
• idegrendszer
• csecsemő
• gyerekbetegség
• első év
• beteg gyerek
• Gyerek