5 érv a császármetszés mellett: amikor biztonságosabb, mint a természetes szülés

Sok édesanya retteg attól, hogy császármetszésre kerül majd sor, mások a lehetőséget látják a beavatkozásban, mely által megszabadulhatnak a szülés fájdalmaitól.

Egy jó orvos kezei között nincs mitől félni, ugyanakkor a felépülés nem egy diadalmenet. Vannak azonban esetek, amikor a műtét a baba és a mama érdekében egyaránt indokolt, mi több, egyenes életmentő.

A császármetszésről

Vannak országok - leginkább tőlünk nyugatra -, ahol az anya választhatja meg, hogy milyen módon kívánja világra hozni gyermekét, és sokan - pusztán kényelmi szempontból - a műtét mellett teszik le a voksot. Itthon ez teljes mértékben az orvos döntése - ahogy a kórházi zsargon mondja: a császármetszés nem kívánságműsor -, eltekintve néhány helyzettől.

Ha például az anyuka már túl van egy császáros szülésen, melynek spontán oka volt, a második terhesség alatt azonban minden rendben megy, az orvos kilátásba helyezheti a választást. Ugyanez két császár után nem lehetséges.

Napjainkban egyre növekszik a császárral születő babák száma, kivált a jól felszerelt kórházakban. A beavatkozásnak mindig egyetlen oka van: minimalizálni a lehetséges kockázatot mind a babára, mind a mamára nézve, illetve a legnagyobb biztonságban levezetni a szülést.

Ugyanakkor a császármetszés nagy hasi műtétnek számít, mely önmagában is tartalmaz rizikófaktorokat, így kellő megalapozottság nélkül nem folyamodnak ehhez a megoldáshoz.

Téraránytalanság

Téraránytalanságnak nevezzük, amikor a csontos medencebemenet és a baba koponyája között olyan méretbeli különbség figyelhető meg, mely eleve kizárja a természetes szülés lehetőségét. Valójában arról van szó, hogy a pici koponyája nagyobb, mint medence megfelelő területének nyílása, melyen nyilvánvalóan nem fér át a csöppség. Ilyenkor magától értetődő a műtét szükségessége, mivel ez az egyetlen lehetőség a baba világrahozatalára. A közszájon forgó vélekedéssel szemben a téraránytalanság előfordulására egyedül a genetika van hatással, a kismama csípő- és popsiméretéből pedig nem következtethetünk könnyű vagy nehéz szülésre.

Harántfekvés

Harántfekvésről beszélünk, amikor baba pozíciója oly módon tér el a normálistól, hogy gerince a mama gerincével derékszöget zár be, azaz a koponya csúcsa a pocak bal vagy jobb oldala felé néz. A testhelyzet olykor magától normalizálódik, de előfordul az is, hogy tartóssá válik. Ilyen esetekben az orvosok automatikusan beavatkoznak a természetes folyamatba, mivel ebben a testtartásban a kicsi a medence nyílásán sem férne át.

Mi vár rád a szülőszobában?

Első látásra ridegnek tűnhet, ám itt minden a te és gyermeked biztonságát szolgálja. Ismerd meg jobban videónkból!

Korábbi császármetszések

Két császármetszést követően nem kockáztatják meg a természetes szülést, mivel annak során a műtét miatt meggyengült szövetek felszakadhatnak, az ilyen természetű sebek pedig jelentős károkat, illetve szövődményeket okozhatnak.

Extragenitális okok

Indokolt a császármetszés akkor is, ha az édesanya testi adottságai, illetve veleszületett vagy szerzett betegségei veszélyessé teszik a hosszú vajúdást. Ezek közé tartozik például a nem megfelelő látás. Egy bizonyos dioptriaszám fölött rutineljárásnak számít a műtét, mivel a szüléssel járó erőfeszítés retinaleválást okozhat, tehát magas a kockázata annak, hogy az édesanya teljesen elveszíti látását.

A nem megfelelően fejlődött női szervek, például a fejletlen vagy túlzottan hátrahajló, esetleg előreeső méh is szükségessé teheti a beavatkozást a további komplikációk elkerülése végett. Bizonyos szívbetegségek esetén szintén nincs választás, mivel a szokatlan terhelés beláthatatlan következményeket vonhat maga után.

Spontán döntés

Előfordul, hogy a császármetszés szükségessége csak a szülés megindulása után derül ki. Gyakori eset például, hogy egészen előrehaladott fájások ellenére sem történik meg a szükséges tágulás - ilyenkor az anatómiai helyzetre és a baba állapotára alapozzák a döntést. Klasszikus probléma, hogy a pici nyaka köré tekeredett köldökzsinór akadályozza az oxigén felvételét. Ebben az esetben indokolt az azonnali operáció.

Hasonló a helyzet az úgynevezett előreeső köldökzsinórral, amikor a köldökzsinór - általában többször szülőknél és burokrepesztést követően - előreesik, és a pici feje és a medencecsont közé ékelődik, akadályozva a vér áramlását. Ekkor szintén az oxigénhiányos állapot kialakulását elkerülendő avatkoznak be, de szerencsére az ilyen komplikáció előfordulása igen ritka, nagyjából egy ezrelék.

• terhesség
• szülés
• baba
• kismama
• műtét
• Gyerek