3 szülői magatartás, amivel azt hiszed, jót teszel a gyereknek

Pedig rámehet az élete

Ijesztő, amikor a kicsi a maga útját keresi, de gondold meg, mit mondasz.

Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

A szülő szemében bizony ijesztő lehet, amikor a gyerkőc a maga útját kezdené járni. Hiszen korából adódóan valójában még csak csetlik-botlik, az édesapa vagy édesanya pedig attól tart, az önállóságra törekvő kiskorú hibás lépései miatt eleve hátránnyal kezdi majd meg felnőtt életét.

Ezt megelőzendő igyekszik neki valamiféle példát mutatni, és közben észre sem veszi, hogy lépten-nyomon megalkuvásra kényszeríti, hasonlítgatja vagy beskatulyázza a gyereket, netán általánosságokat fogalmaz meg vele kapcsolatban. Valójában ezekkel a megnyilvánulásokkal többet árt, mint ha - legalábbis az ésszerűség határain belül - hagyná, hogy a lurkó megtapasztalja a korlátait.

Megalkuvásra kényszerítés

A maga útját járó, erős személyiségű gyerek, aki nem hajlandó alkalmazkodni azokhoz a művi mintákhoz, amiket szülei a társadalom nevében nyújtanak át neki, már-már rémisztő lehet.

Az édesapa vagy édesanya nem tud mit kezdeni csemetéje túláradó önkifejezésével és kreativitásával, és önkéntelenül is megalkuvásra kényszeríti a kis nonkonformistát.

Valójában a szülőnek - és lényegében mindenki másnak is - teljesen mindegy, hogy a gyerek sárga zokniban, piros nadrágban és lila ingben jár iskolába, ráadásul még a sörényét is kékre festi. Mégis gyakorta hangzanak el ilyen és hasonló mondatok: "Nem mehetsz így ki az utcára, nevetségessé teszed magad!"

Ez persze csak egy példa, ám égetően fontos, hogy tudd, milyen kijelentésekkel kényszeríted megalkuvásra csemetédet. Fogadd el, hogy képes a hétköznapi gyakorlattól eltérően kifejezni magát! Máskülönben egyszerűen te gondolkodsz és cselekszel helyette. Ha eltiprod az egyéniségét, végérvényesen és visszavonhatatlanul megalkuvóvá válik, és kénytelen lesz külső ingerek hatására meghozni minden eljövendő döntését.

15 tipikus nevelési baki

Nézegess képeket!

Elolvasom

Egyébként pedig még az sem kizárt, hogy valódi igazgyöngyöt tartasz a kezedben. Sok elragadó, felettébb kreatív és kissé különc ember található azon személyiségek között, akik a legtöbbet tették az emberiségért.

Hasonlítgatás

Egyes szülők hasonlítgatással ösztökélik csemetéjüket arra, hogy felülmúlja önmagát - ez a fajta eszköz azonban valójában a feltételhez kötött elfogadás újabb cselfogása. Az alábbi - gyakorta elhangzó - szülői kifakadás jól példázza a helyzetet: "Miért nem tudsz olyan lenni, mint a többi gyerek?"

Ha valamitől, hát ettől aztán tényleg pocsékul érzik magát a lurkó. Gondolj csak bele: lényegében azt közlöd vele, hogy nem váltotta valóra a vele kapcsolatos reményeidet. Mindez odáig fajulhat, hogy végül már nem is mer önálló ítéletet alkotni magáról, és külső mércékre, például mások véleményére hagyatkozva vizsgálja önmagát.

Üdvösebb, ha nem másokhoz, hanem saját korábbi teljesítményéhez méred a gyereket. Ily módon rájöhet, miben kellene megváltoznia, ha szükség van rá egyáltalán. Ha magában keresi a mércét, idővel az önértékelés mesterévé válhat, ami a belülről vezérelt emberek sarkalatos tulajdonsága.

Kicsik lelki bajai

Az apróságok életében is adódhatnak olyan helyzetek, melyeket a maguk erejéből még nem képesek megoldani. Tudj meg többet a témáról videónkból!

Beskatulyázás és általánosítás

A beskatulyázás és az általánosítás ragadósabb, mint a légypapír. Mindkét irányítási stratégia arra kényszeríti a gyereket, hogy azoknak a fogalmaknak az alapján gondoljon magára, amelyek szerint a szülő ítélkezik róla - függetlenül attól, hogy a megállapítások helyesek-e, vagy sem: "Te rontópál, minden tönkremegy a kezedben!"

Az efféle megjegyzések szülik a jövő ürügyeit és kifogásait. Az ilyen gyereknek zavaros képe van a valódi identitásáról - egyedül próbálja megtalálni magát, jellemzően vitatható hatásfokkal.

A széles körű általánosításban rendszerint olyan szavak fordulnak elő, mint soha vagy mindig. Így a gyereknek reménye sem marad, hogy megszabaduljon attól a képtől, amit édesapja vagy édesanyja alkotott róla. Az képzeli, hogy ezek a tulajdonságai nagyon mélyen gyökereznek, áthatják minden gondolatát és cselekedetét. Mindez pedig még attól az erőfeszítéstől is elrettenti, hogy magába nézzen, és így fedezze fel az egyéniségét.

Ugyanakkor a belülről vezérelt gyerekek - akik nincsenek rendre kitéve a beskatulyázásnak és az általánosításnak - kizárólag az önértékelés eszközével határozzák meg magukat. Erre az énképre az a jellemző, hogy nem ítélkezik, múltbeli tapasztalataikból táplálkozik, céltudatosságukon, adottságaikon és képességeiken, vágyaikon és kíváncsiságukon alapul, továbbá attól az általuk meghatározott egyedi módtól függ, amellyel környezetük életéhez hozzájárulnak.

Cikkünk dr. Elisa Medhus A jó szülő kézikönyve című műve segítségével készült.

Gyermekeink szabad lelkű, belülről vezérelt, önállóan gondolkodó lénynek születnek. Nekünk, szülőknek mindössze annyit kell tennünk, hogy tiszteletre tanítjuk őket mások és a környezetük iránt ahelyett, hogy erőszakos irányítással a társadalomnak tetsző életmódra kényszerítenénk őket. Ehelyett azonban általában azt tanítjuk nekik, hogy mások helyeslése és elismerése szerint alakítsák a döntéseiket.

Egy belülről vezérelt gyermek belső viszonyítási pontjával, az ész erejével vizsgálja meg döntése minden lehetséges következményét. Körültekintően mérlegeli a kérdést, és nem azért dönt, hogy megnőjön mások szemében, hanem mert meggyőződése, hogy neki úgy a jó.

Dr. Elisa Medhus írása átfogó kézikönyv, mellyel becsületes, intuitív és önálló gondolkodóvá nevelhetjük gyermekeinket, akik nemcsak az eszükre, hanem a szívükre is hallgatnak.

Kiadja az Édesvíz Kiadó.
A könyv ára 2468 forint.
A könyvet itt rendelheted meg.
Ezt is szeretjük