Elképesztő bűz terjengett VIII. Henrik háza táján: a király szélmalomharcot vívott a higiéniáért
A királyi vár igen koszos és bűzös hely volt, ezért utazott VIII. Henrik olyan sokat.

GettyImages-118382806
Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

1535 júliusában VIII. Henrik király több mint hétszáz fős udvarával hatalmas körútra indult. A következő négy hónap során körülbelül harminc különböző királyi palotát, arisztokratarezidenciát és vallási intézményt látogattak meg. Nem ez volt az egyetlen ilyen útja.

A nagyszabású utak nem csupán fontos királyi teendőket foglaltak magukban, céljuk nem kizárólag az alattvalók hűségének elnyerése volt. Egy másik jó ok is volt az utazgatásra. Egy meglehetősen szagos ok.

VIII. Henrik bűzös palotái

A király és udvara ugyanis az utak során a szenny és bűz elől menekült, ami a palotákat, például a Hampton Courtot is jellemezte. A palotákat időről időre ki kellett üríteni, hogy megtisztíthassák a felhalmozódott emberi ürüléktől és hulladéktól. Miután a király és udvara továbbállt a következő királyi rezidenciára, elkezdhették a palota súrolását és kiszellőztetését, és a palota ürülékgyűjtő gödreinek tisztítását, kilapátolását. Természetesen az állatállománynak és a termőföldeknek is időre volt szüksége, hogy újra feltöltődjön, miután annyi embert láttak élelemmel hónapokon át. 

VIII. Henrik és udvara végigjárta az uralkodói rezidenciákat, és mindenhol eltöltöttek valamennyi időt. Gyakori lakhelyváltoztatásuk fő oka az volt, hogy miután megtelepedtek egy palotában, a rossz higiénia, a fürdés mellőzése - akkoriban ez normális volt - miatti testszag, az ürülék és a kártevők, amiket mindez bevonzott, élhetetlenné tette a rezidenciákat. Az emberi tényezőkön túl a mindennapi élet is nyomot hagyott. A világítás és melegítés eszközeként használt tűzből származó füst ellepte a folyosókat, falaikat belepte, megfeketítette a korom. A földbe süllyesztett gödrökben halmozódó élelmiszer-maradék, az állattartásból- és feldolgozásból származó állati hulladék szintén fokozta a palotát eluraló szagokat.

A középkori és a reneszánsz korszakban az emberek nem voltak különösebben érzékenyek a tisztaságra, de a királyi udvarok jellemzően még piszkosabbak voltak, mint egy átlagos otthon. Jogosan merül fel a kérdés, miért nem tartottak fenn jobb higiéniát legalább azon a helyen, ahol egy uralkodó lakott. Az királyok zöme viszont maga sem törődött a higiéniával. A paloták legtöbb zugát ürülék és vizelettócsák borították. Nagy Katalin bűzös udvarában minden bútort tetvek borítottak, II. Károly angol király bolhás kutyáival aludt, és a festményein büszkén pózoló XIV. Lajos díszes ruhái soha nem voltak kimosva. A sok tekintetben különc VIII. Henrik király igényei ugyanakkor kezdtek a többi uralkodó és kora emberei igényei fölé emelkedni.

Alison Weir történész szerint VIII. Henrik folyamatos szélmalomharcot vívott a szanaszét heverő ürülék, a szagok, hulladék és piszok ellen. Szélmalomharcot, az udvarban ugyanis olyan kezelhetetlen méreteket öltő tömeg élt, ami lehetetlenné tette, hogy az egészet ellenőrzése alatt tartsa.

Ő maga irtózott a szennytől. Egy szőrmével körülvett ágyon aludt, hogy távol tartsa az apró kártevőket. Sok szabályt hozott. A látogatókat arra figyelmeztették, hogy ne töröljék meg vagy dörzsöljék meg a kezüket a király egyetlen gobelinjén sem. A királyt felháborította, hogy az udvar emberei ott vizelnek, ahol éppen elkapja őket a szükség, ezért valahányszor észrevette, hogy valaki ilyet tett, piros X-et festett a problémás helyekre. Ez azonban nem tántorította el férfi beosztottjait attól, hogy újra ilyet tegyenek, csak egy célpontot adott nekik, amire legközelebb is lehetett célozni. VIII. Henrik a konyhában is reformokat hozott. Bármilyen melege is volt a szakácsoknak, nem vetkőzhettek meztelenre, sőt egyenruhát kellett viselniük. Azt is megtiltotta nekik, hogy szabad perceikben elfeküdjenek a kemencék padkáin. 

A cikk az ajánló után folytatódik

Azért ez a király sem gondolt át mindent elég alaposan. Bár neki magának volt egy kialakított, gödrös gyűjtővel rendelkező mosdója, a szolgáknak kádakba kellett vizelniük, majd a vizeletüket takarításhoz kellett felhasználniuk. A tényleges tisztaság így abszolút elérhetetlen volt, a szörnyű szagok pedig egyre elviselhetetlenebbé váltak. A szagokat édes illatú növényekkel fedték el. Ezekkel borították be a palota padlóját, és a kiváltságosabbak virággal töltött illattasakokat is nyomtak az orrukhoz. Utóbbi azonban csak a szerencsésebbeknek, kiváltságosabbaknak adatott meg. A többieknek jobb híján maradt a szagos valóság.

VIII. Henrik kedvenc fogásai

A király étkeit jókora személyzet készítette el: kétszáz ember sürgött-forgott a konyhában, hogy elkészítsék neki ínyenc falatjait.

Ezt is szeretjük