Ki az a szőke kislány a világ egyik leghíresebb festményén? Magyar királyné is lett az infánsnőből

A madridi Prado egyik legféltettebb és legismertebb kincse Diego Velázquez talányos alkotása, Az udvarhölgyek. 

A spanyol festő rejtélyes, számos titkot rejtő festményéről sokféle elemzés született, a művet vizsgáló szem megannyi kisebb-nagyobb részleten megállapodhat. A kép központi alakja ugyanakkor, ami szinte kiragyog a kompozícióból, a spanyol infánsnő, IV. Fülöp spanyol király és Ausztriai Mária Anna királyné első gyermeke, a későbbi Ausztriai Margit Terézia, aki házasságkötése révén magyar királyné is lett. 

Velázquez infánsnője

A spanyol Margit Terézia infánsnőnek rövid élet jutott osztályrészül, ám az utókor számára a művészettörténet egyik legfontosabb, legtöbbet vitatott alkotása tette halhatatlanná, Velázquez mesterműve, Az udvarhölgyek (Las Meninas). A kép készítésekor ötéves, finom kis hercegnőből idővel erős akaratú német-római császárné lett. 

Margit Terézia 1651-ben született IV. Fülöp spanyol király és második felesége egyetlen leányaként. Gyermekkoráról nem sokat tudni, életének első ismert, egyben legmeghatározóbb epizódja, hogy 1666. december 12-én férjhez ment I. Lipót német-római császárhoz. A frigy révén nemcsak német-római császárné lett, hanem német, magyar és cseh királyné is. A házasságkötés a korszak egyik legnagyobb ünnepségének számított. A császár az infánsnő anyai nagybátyja volt, és ragaszkodott is hozzá, hogy 11 évvel fiatalabb felesége bácsinak szólítsa. Bár ez elég különösen hangzik, a pár jól kijött egymással, osztoztak a művészetek és a zene szeretetében is. Négy gyermekük született, de csak egy, Mária Antónia élte túl a kisgyermekkort. A császárné gyermekei halálát az Ausztriában lévő zsidók jelenlétével hozta összefüggésbe, úgy hitte, hogy Isten azért bünteti őt, mert megengedte nekik, hogy ott éljenek. Könyörgött a férjének, hogy űzze ki őket Bécsből.

Nem ő volt egyébként az egyetlen spanyol hercegnő, aki hasonlót kért, Aragóniai Izabella I. Manuel portugál királlyal kötött házasságának feltételévé tette, hogy az uralkodó előbb kiutasítsa országából a zsidó lakosokat. A spanyol királyság világképét a katolikus hit határozta meg, Margit Terézia számára is a legfőbb igazodási pontul szolgált rövid életében. Meg volt győződve róla, hogy az eretnekség, amelynek megtestesülését az ausztriai zsidókban látta, vezetett gyermekei halálához. Az 1670-es úrnapja ünnepéjen elrendelte a zsidó lakosok kiűzését Bécsből, valamint a zsinagógájuk lerombolását is. Nem sokkal később, 1673. március 12-én követte elhunyt gyermekeit a sírba.

Gyenge szervezete nem volt felkészülve az egymást követő terhességek jelentette traumára, ennek oka a kutatók szerint a Habsburgok generációkon átívelő rokoni házasságkötésében keresendő. Margit Terézia szülei is vér szerinti nagybáty és unokahúg voltak, a császárné öccse pedig a híresen beteges természete és megjelenése miatt gúnynevekkel illetett II. Károly, az utolsó spanyol Habsburg király volt. Margit Terézia mindössze 21 évesen hunyt el, amikor szervezete végleg legyengült egy sikertelen terhesség következtében. Ha Velázquez nem örökíti őt meg még kislányként, élettörténete valószínűleg csak egy kevéssé ismert lábjegyzet lenne Európa történelmében. 

Felismered egy kockából, melyik ismert festmény van a képen? 

Ha szereted a festészetet, és ismersz néhány alkotót, ez a kvíz, mely híres festményekről szól, jól mehet neked! Csak képrészleteket mutatunk, melyekhez három-három lehetséges megoldást adunk: bökj arra, amelyik szerinted helyes!

(Képek: Profimedia, Getty Images Hungary.)

• festészet
• velázquez
• művészet
• az udvarhölgyek
• infánsnő
• Terasz