A síremlékművészet a társadalom fejlődésével párhuzamosan indulhatott virágzásnak, hiszen a polgárosodás és a temetkezés elterjedésével a felekezeti hovatartozás kifejezése is egyre erősebb lett. Így a tehetősebbek változatos síremlékkel állítottak emléket elhunyt szeretteiknek.
Egyre több érzelmet, gondolatokat megtestesítő szobor és sírkő került a temetőkbe, a szobrászok megbízatásaival pedig gyakorlatuk is nőtt, így szebbnél szebb, művészi kivitelezésű darabok készültek. Persze akadtak félelmetes és egészen lehangoló darabok is, melyek bármelyik horrorfilmben megállták volna a helyüket.
Ijesztő temetői szobrok
Az exkluzív síremlékek és szobrok napjainkban is egyedi megrendelés alapján készülnek, sokszor meglehetősen formabontó stílusban. Időnként viszont nehéz választ találni arra, vajon miért állíttat bárki egy angyalt megcsókolni készülő csontvázat vagy egy másik fejet tartó férfialakot a temetkezési helyre. A következő szobrok közt akadnak ijesztő és elszomorító alkotások is, és, bár kívülről félelmetesek, többségükhöz érdekes történet kapcsolódik.

Georges Rodenbach belga költő halála után Charlotte Dubray, francia szobrásznő készítette ezt a furcsa és kissé ijesztő szobrot. Az még a műértők előtt sem világos, hogy Rodenbach felemelkedik koporsójából, vagy éppen lefelé tart a sírba.

A halál csókja szobor Barcelonában, a Poblenou temetőben található, készítője azonban ismeretlen. Ahogy azt sem tudja senki, miért épp egy szárnyas csontváz alakjában ábrázolta a halált.

Charles Pigeon francia kereskedő és feltaláló temetői szobra: az emlékmű a férfit és feleségét elegáns ruhában, pihenés közben ábrázolja. A jegyzetfüzet és a toll Pigeon munkamániáját szimbolizálja. A férfi 1915-ben, hat évvel felesége után távozott az élők sorából.

Fernand Arbelot az 1880-as évek híres francia színésze volt. Adolphe Wansart, belga szobrász a párizsi Père-Lachaise temetőbe készítette szobrát, mert állítólag a művészt egész életében vonzotta a halál gondolata. Halálának körülményei máig ismeretlenek, az egyik elmélet szerint megölte feleségét, majd magával is végzett.

A chicagói Graceland temető leghátborzongatóbb szobra egy hatéves kislányt ábrázol, akibe belecsapott a villám, és meghalt. Szülei üvegfalat rakattak köré, ám a temetői dolgozók szerint viharos időben a szobor rejtélyes módon eltűnik, majd a vihar múlásával visszakerül a helyére.

Victor Noir-t, újságírót 1870-ben Pierre Napoleon Bonaparte herceg dulakodás közben lelőtte, a férfi pedig mártírrá vált. Aimé-Jules Dalou valósághű szobráról elterjedt, hogy ha a száját megcsókolják, az ágyékát megsimítják és a cilinderébe virágot tesznek, akkor termékenységet és szerelmet hoz.

Caroline Walter 1867 nyarán, mielőtt betöltötte volna 17. születésnapját, tuberkulózisban meghalt. Nővére, Selma állíttatott szobrot neki a németországi Alter Friedhof temetőben. Halála után évtizedekig valaki rendszeresen friss virágot helyezett a szoborra, de a rejtélyes idegen kilétére sosem derült fény.

Ez az ijesztő szobor egy washingtoni gyermektemetőben található. Elkészítése alapvetően szép gesztus volt a szobrásztól, de a gyerekek arca meghatottság helyett inkább rémületet kelt az emberben.

Peter Schipperheyn munkája az Alvó hölgy, mely egyszerre félelmetes és szomorú. Érdekes módon az emlékmű nem egy hölgy, hanem egy Laurence nevű férfi tiszteletére készült, aki segített Schipperheynnek karrierje elindításában.
Lehet-e boldog, aki intelligens? - A tudás hatása a lelki egészségre
Kepes András író, újságíró a Femina Klub júniusi előadásán arra keresi a választ, hogyan találhatunk boldogságot egy folyamatosan változó, kihívásokkal teli világban. Hogyan formálhatjuk úgy az életünket, hogy az ne csak sikeres, de valóban örömteli is legyen?
További részletek: feminaklub.hu/
Jegyek kizárólag online érhetőek el, korlátozott számban.
Időpont: 2025. június 5. 18 óra
Helyszín: MOM Kulturális Központ
Promóció