Ezt a képet még nem láttad így Petőfiről: érdekes másolat a híres dagerrotípiáról
Az eredetiről készített képet még az olvasókönyvből ismerjük, de a dagerrotípiát, amelyről az készült, sokan nem látták.

regi-fenykepezpogep
Ez is érdekelhet
    • 29
    • 30
    • 1
    • 2
    • 3
    • 4
    • 5
    • 6
    • 7
    • 8
    • 9
    • 10
    • 11
    • 12
    • 13
    • 14
    • 15
    • 16
    • 17
    • 18
    • 19
    • 20
    • 21
    • 22
    • 23
    • 24
    • 25
    • 26
beauty and style
Top olvasott cikkek

Petőfi Sándor nemcsak irodalmi és történelmi nagysága miatt emelkedik ki más költők közül, hanem halálának misztikuma miatt is: bár azt tudjuk, hogy Segesvárnál eshetett el, pontos nyughelye ismeretlen.

A róla készült festményekről jó kiállású, barna hajú és szemű férfi néz vissza, ám egy festett portré aligha vehető ugyanolyan hitelesnek, mint egy fotó. Szerencsénkre, fénykép is készült Petőfiről, egy 1844-45 körüli dagerrotípia.

Az egyetlen hiteles Petőfi-portré

A szóban forgó képet Egressy Gábor színész, amatőr fényképész készítette. Petőfi az ő masinájával szemben tölthetett mozdulatlanul 10-60 másodpercet. Ennyi volt a kamera expozíciós ideje, mellyel készítették, három-négy évvel a forradalom előtt. Az eredeti dagerrotípiát 1955-ben restaurálták.

Az egyetlen hiteles portré Petőfiről.
Az egyetlen hiteles portré Petőfiről.

A fotó eredetijére is érdemes vetni egy pillantást, erről készült a fenti verzió. A karcok és elszíneződés, valamint a homályosabb Petőfi-alak különlegessé és misztikussá teszik a képet.

Az eredeti dagerrotípia.
Az eredeti dagerrotípia.
Fotó: Wikimedia Commons

Petőfi alakja, bár kissé homályos, kivehető a felvételen. Sötét színű, magas nyakú attilát - zsinóros dolmány, a reformkori öltözék - viselt zsinóros szegélyű nyakkendővel a nyaka körül. Tartása büszke, tekintetében tűz ég, és mély gondolatok tükröződnek. Haját magasra fésülte. Egy biedermeier széken ült, így fényképezték le.

A forradalmár költő halála után a felvétel Szendrey Júlia birtokában maradt, majd Petőfi Zoltánhoz, később Beliczay Imre katonaorvoshoz került. Ő restauráltatta, és ebben az időben készült a képről Klösz György reprodukciója is.

A cikk az ajánló után folytatódik

A dagerrotípia egyébként Louis Daguerre és Nivéphore Niépce nevéhez fűződik. Ők fejlesztették ki a camera obscura alapján fényképezőgépüket, majd tíz év múlva Daguerre jóval rövidebb záridővel rendelkezőt alkotott. Működése szerint ezüstréteggel bevont rézlemezre készített képeket. A szerkezetet 1839-ben jelentette be, majd ajánlotta a világnak hivatalosan a Francia Akadémián. Ezt a napot, 1839. augusztus 19-et tekintik a fotográfia megszületésének.

Ezt is szeretjük