Ezt a képet még nem láttad így Petőfiről: érdekes másolat a híres dagerrotípiáról
Az eredetiről készített képet még az olvasókönyvből ismerjük, de a dagerrotípiát, amelyről az készült, sokan nem látták.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek
-
01 -
02 -
03 -
04 -
05
Petőfi Sándor nemcsak irodalmi és történelmi nagysága miatt emelkedik ki más költők közül, hanem halálának misztikuma miatt is: bár azt tudjuk, hogy Segesvárnál eshetett el, pontos nyughelye ismeretlen.
A róla készült festményekről jó kiállású, barna hajú és szemű férfi néz vissza, ám egy festett portré aligha vehető ugyanolyan hitelesnek, mint egy fotó. Szerencsénkre, fénykép is készült Petőfiről, egy 1844-45 körüli dagerrotípia.
Az egyetlen hiteles Petőfi-portré
A szóban forgó képet Egressy Gábor színész, amatőr fényképész készítette. Petőfi az ő masinájával szemben tölthetett mozdulatlanul 10-60 másodpercet. Ennyi volt a kamera expozíciós ideje, mellyel készítették, három-négy évvel a forradalom előtt. Az eredeti dagerrotípiát 1955-ben restaurálták.
Az egyetlen hiteles portré Petőfiről.
A fotó eredetijére is érdemes vetni egy pillantást, erről készült a fenti verzió. A karcok és elszíneződés, valamint a homályosabb Petőfi-alak különlegessé és misztikussá teszik a képet.
Az eredeti dagerrotípia.
Fotó: Wikimedia Commons
Petőfi alakja, bár kissé homályos, kivehető a felvételen. Sötét színű, magas nyakú attilát - zsinóros dolmány, a reformkori öltözék - viselt zsinóros szegélyű nyakkendővel a nyaka körül. Tartása büszke, tekintetében tűz ég, és mély gondolatok tükröződnek. Haját magasra fésülte. Egy biedermeier széken ült, így fényképezték le.
A forradalmár költő halála után a felvétel Szendrey Júlia birtokában maradt, majd Petőfi Zoltánhoz, később Beliczay Imre katonaorvoshoz került. Ő restauráltatta, és ebben az időben készült a képről Klösz György reprodukciója is.
Dilemma podcast
A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban az AI, vagyis a mesterséges intelligencia előretöréséről, jövőjéről és esetleges veszélyeiről dilemmázzunk. Valóban elveheti a munkánkat az AI? Kell-e félnünk a mesterséges intelligenciától? Hogyan hasznosítható az oktatásban? Teremthet munkahelyeket? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ Szertics Gergely AI szakértő, Kazár Zalán Kristóf, a Femina vezető szerkesztő-újságírója és Pintér Ada műsorvezető.
Promóció
A dagerrotípia egyébként Louis Daguerre és Nivéphore Niépce nevéhez fűződik. Ők fejlesztették ki a camera obscura alapján fényképezőgépüket, majd tíz év múlva Daguerre jóval rövidebb záridővel rendelkezőt alkotott. Működése szerint ezüstréteggel bevont rézlemezre készített képeket. A szerkezetet 1839-ben jelentette be, majd ajánlotta a világnak hivatalosan a Francia Akadémián. Ezt a napot, 1839. augusztus 19-et tekintik a fotográfia megszületésének.
Leonardo Da Vinci több találmánya sem illik a képbe: elképesztő, miket tervezett
Nézegess képeket!
ElolvasomOLVASD EL EZT IS!
- történelem
- oroszország
Munkája a gyilkolás volt, és igen jól végezte: Sztálin hóhéra rengeteg embert megölt
- érdekesség
- régészet
