Örökbe fogadták a bálnák a deformálódott delfint: nézd meg, hogy mennyire szeretik!
Lenyűgöző az állatok egymás felé tanúsított empátiája és szeretete.

delfin-1
Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

1600 kilométerre Portugáliától az élővilág viselkedésének kutatásával foglalkozó Alexander Wilson és Jens Krause különös dolgot fedeztek fel az óceán rejtekében: egy palackorrú delfint, aki szokatlan társaságban töltötte napjait.

Nyolc napon át követték a Lone névre keresztelt delfint, aki megfigyeléseik szerint egy bálnacsoporthoz csatlakozott.

A szárazföldi állatoknál gyakrabban előfordul, hogy más fajok egyedeivel építenek ki közvetlen kapcsolatot. Ebből általában valamilyen előnyük származik, mint például a ragadozóktól való védelem. A bálnákra azonban nem jellemző az ilyesfajta együttélés, ezért is volt különleges élmény a kutatók számára megfigyelni, hogy a delfint mégis maguk közé fogadták, sőt, láthatóan remekül érezték magukat vele: játszottak, és szeretetteljesen dörgölőztek egymáshoz.

Tengerbiológusok ilyet mindaddig nem láttak: Alexander Wilson felvételét a következőkben megtekintheted.

Lone magányos lehetett

A kutatók nem véletlenül adták a delfinnek a Lone nevet, mely az angol lonely, vagyis magányos jelentésű szó rövidített változata. A kutatók feltételezése szerint a delfin, mielőtt csatlakozott volna a bálnákhoz, egyedül róhatta az óceánt. Deformálódott gerince miatt valószínűleg nem tudta tartani a lépést a társaival, és leszakadhatott a többi, gyorsan úszó, ugrándozó delfintől.

Lone tempója sokkal inkább illett a bálnákéhoz. A kutatók elmélete szerint úgy kerülhetett a csapatba, hogy a felszín közelében tartózkodó bálnaborjak közé úszott. A bálnáknál nemcsak a szülésnek, de a kicsik felügyeletének is kialakult rendszere van. Egy felnőtt egyed mindig felszínközelben marad a borjakkal, hiszen ők sem túl mélyre, sem túl hosszú időre nem tudnak még lemerülni.

A cikk az ajánló után folytatódik

Lone nem védelem reményében csatlakozott a bálnákhoz, mivel az óceánnak azon a területén nem igazán fordul elő a delfinekre közvetlen veszélyt jelentő ragadozó. Talán csak játszani szeretett volna, vagy társaságra vágyott, a bálnák pedig egyszerűen befogadták őt, megadva neki ugyanazt az oltalmat, mint amit saját borjaiknak nyújtanak saját ellenségeikkel, a gyilkos bálnákkal szemben.

A kutatók voltaképpen egy különleges örökbefogadás szemtanúi voltak. A feltétel nélküli szeretet és ragaszkodás kibontakozásának vérségi rokonság nélkül. Lone, a magányos delfin szerető családra lelt, mi, emberek pedig újabb bizonyítékra, milyen csodálatos is az állatvilág, és, hogy bennük is valami sokkal erősebb, mélyebb, nagyszerűbb hajtóerő dolgozik, mint a puszta ösztön.

Ezt is szeretjük