Iskolákat zártak be a súlyos nevetőjárvány miatt a '60-as években: máig nem tudják, mi okozhatta a furcsa jelenséget

A tudósok sem igazán tudják, miért söpört végig több száz diákon a szórakoztatónak tűnő, ám mégis kellemetlen nevetőjárvány.

Nevetőjárvány a '60-as években
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

A járvány szó hallatán mindenkinek valamilyen kellemetlen, fertőző, vagy akár halálos betegség jut eszébe, az emberek érthető módon ezt semmilyen formában nem kapcsolják össze a nevetéssel. 1962-ig sem nagyon társították a két dolgot, ám egy különös jelenség után minden megváltozott.

A mai Tanzánia területén lévő egykori Tanganyika kashasai lányiskolájában kezdődött a furcsa járvány: a tanárok és diákok arra lettek figyelmesek, hogy egyre többen minden ok nélkül akár órákon át kacagtak, és csak nagyon nehezen tudtak leállni. A tudósok a mai napig találgatják, mi okozhatta a különös betegséget.

Három lány kezdte a nevetést

Január 30. egy átlagos napnak indult a tanganyikai leányiskolában, ám a furcsa és megmagyarázhatatlan események miatt emlékezetes maradt. Három lányon mutatkoztak először a nevetőgörcs jelei, látszólag minden ok nélkül kezdtek végtelen kacagásba. A roham szélsebesen terjedni kezdett, és szinte azonnal megbénította a tanítást, legfeljebb 159 diák nem tudott másra koncentrálni, csak arra, hogy nem bírják abbahagyni a nevetést.

nevetőjárvány2
Fotó: Smith Collection/Gado / Getty Images Hungary

A legtöbb esetben pár órán belül elmúlt a kényszeres kacagás, ám volt, aki tizenhat napon keresztül egyfolytában a hatása alatt volt. Bár akár szórakoztatónak is tűnhet a folyamatos nevetés, egy idő után már nagyon kellemetlen tüneteket éreztek az érintettek. Voltak, akik sírógörcsöket, izzadást, fájdalmakat és légzési problémákat is tapasztaltak magukon, nem beszélve arról, hogy mennyire megerőltető és fárasztó volt a szervezetük számára a szűnni nem akaró hahotázás.

A cikk az ajánló után folytatódik

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban az AI, vagyis a mesterséges intelligencia előretöréséről, jövőjéről és esetleges veszélyeiről dilemmázzunk. Valóban elveheti a munkánkat az AI? Kell-e félnünk a mesterséges intelligenciától? Hogyan hasznosítható az oktatásban? Teremthet munkahelyeket? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ Szertics Gergely AI szakértő, Kazár Zalán Kristóf, a Femina vezető szerkesztő-újságírója és Pintér Ada műsorvezető.

Promóció

Akárcsak egy nátha vagy influenza, a nevetőgörcs is járványszerűen kezdett terjedni a környékbeli falvakban és településeken, és 1962 tavaszára már több ezer ember elkapta. A legijesztőbb az egészben az volt, hogy senki sem tudta, mi történik az emberekkel, és hogy vajon miért csak a fiatalabb korosztályt érinti - hiszen a szülőknél vagy tanároknál nem igazán mutatkoztak a tünetek. A nevetőjárvány miatt abban az évben 14 iskolát zártak be ideiglenesen Tanganyikában, és bár próbálták kideríteni az okát, máig nem tudni, mi is okozhatta a szűnni nem akaró kacagást.

Halálos betegség is szóba került

A tanganyikai járvány szinte eltörpül a kuru betegség, vagyis a nevető halál mellett, ami egy gyógyíthatatlan, agyi degeneratív betegség. Ezt korábban kizárólag Új-Guineában, a fore törzsnél tapasztalták, de 1962-ben felmerült, hogy valahogy köze lehet a diákok körében terjedő vírushoz is. Ennek a legfőbb tünete nem is a nevetés, sokkal inkább a remegés volt, valamint később kapcsolatba hozták a népcsoport körében elterjedt kannibalizmussal is, ezért a tudósok kizárták, hogy a kuru okozta volna a kacagójárványt. 

Hipnózis a '60-as években.
Hipnózis a '60-as években.
Fotó: Bill Bridges / Getty Images Hungary

Egy másik népszerű feltételezés szerint tömeghipnózis áldozatává váltak a tanulók, ami nehezen abbahagyható nevetés formájában mutatkozott meg. Ez is elég vitatott teória, hiszen ilyen nagy, többezres embertömegekre ható szuggesztió, valamint ilyen intenzíven és sokáig tartó tudatalatti állapot elérésére még a legprofibb hipnotizőrök sem képesek. A tanganyikai nevetőjárvány azóta is megoldatlan rejtélynek számít, amire talán soha senki nem tud majd egyértelmű és biztos választ adni.

Mitől van, és miért jó az agynak a röhögőgörcs? Mutatjuk, mi történik közben

Jó érzés, de érdekes a folyamat mögé is bepillantani.

Mitől van, és miért jó az agynak a röhögőgörcs? Mutatjuk, mi történik közben

Elolvasom

(Képek forrása: Getty Images Hungary)

Ezt is szeretjük