64 ezer éve valami fontosat üzentek a barlangrajzokkal: a Neander-völgyiek hagyták ránk

Több mint 60 ezer éves rajzokra bukkantak spanyolországi barlangokban.

Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Négy spanyolországi barlangban barlangrajzokra bukkant egy nemzetközi kutatócsoport. Mi, akik még nem láttuk élőben több tízezer éve élt emberek kezeinek nyomát, el sem tudjuk képzelni, milyen fantasztikus élmény lehetett ez számukra.

Hiszen ott álltak ők is, a készítők, akárcsak ma az archeológusok, ujjaikkal, tenyerükkel érintették a sziklákat. Felfestették azokat a dolgokat, melyekre ott és akkor épp gondoltak, amit szerettek volna, hogy teljesüljön, amit isteneiknek üzenni akartak. Nem tudták, de a ma emberének is üzentek a képekkel valami fontosat, ami újraír néhány fejezetet a régészeti szakirodalomban.

Mit üzennek a rajzok?

A készítők vörös és fekete színeket használtak, állatokat, pöttyöket és geometriai jeleket rajzoltak. Csináltak kézkörvonalakat is, illetve véséseket. Bár a rajzok nyilvánvalóan nem azért készültek, hogy mi 64 ezer év múltán vegyük azok üzenetét, az akkori emberek akaratlanul is tudtunkra adtak velük valamit.

Már mi is alkottunk - írhatták volna a sziklákra a 64 ezer évvel ezelőtti emberek. A rajzokról ugyanis urán-tórium vizsgálatok kiderítették, hogy húszezer évvel korábbiak, mint ahogy a modern ember - Homo sapiens sapiens -, akinek a szimbolikus gondolkodást, a rajzolás alapfeltételét mindeddig tulajdonították, Európába érkezett volna. De ki készíthette a rajzokat, ha nem ők? Csakis a modern ember előtt a területen élők, a Neander-völgyiek.

A spanyol barlangrajzok felfedezői voltaképpen a jelenkori Európa területén lévő legkorábbi ismert művészeti alkotásokra bukkantak. Annak ékes bizonyítékára, hogy a modern ember előtt is létezett Európában a szimbólumokban való gondolkodás, és létezett a művészet.

A Neander-völgyiekről több korábbi tévképzetet felülírt ez a néhány rajz. Mint azt Alastair Pike, a Southamptoni Egyetem professzora elmondta a rajzok kapcsán, sokáig az a téves elképzelés élt a Neander-völgyiekről, hogy egyszerűbbek voltak, kulturálatlanok. Most azonban kiderült, hogy a Neander-völgyiek gondolkodása valójában jóval kifinomultabb volt. Szimbólumokban gondolkodtak, sőt, ügyesen választották meg a rajzok helyszínéül szolgáló barlangot, a fényforrásokat, és jól bántak a festékanyagokkal is.

A cikk az ajánló után folytatódik

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban az AI, vagyis a mesterséges intelligencia előretöréséről, jövőjéről és esetleges veszélyeiről dilemmázzunk. Valóban elveheti a munkánkat az AI? Kell-e félnünk a mesterséges intelligenciától? Hogyan hasznosítható az oktatásban? Teremthet munkahelyeket? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ Szertics Gergely AI szakértő, Kazár Zalán Kristóf, a Femina vezető szerkesztő-újságírója és Pintér Ada műsorvezető.

Promóció

Joaho Zilhao, katalán kutató, a Barcelonai Egyetem archeológusa szerint a Neander-völgyiek és a modern emberek kognitív képességeikben valószínűleg egy szinten voltak. Azt is hozzátette, ha egy embercsoportnak művészete van, nyelve is van: a beszéd és az alkotás párhuzamosan megjelenő cselekvések.

Nemcsak értelmükben osztoztak: genetikai vizsgálatok bizonyították, hogy évezredeken át a Neander-völgyiek - Homo sapiens neanderthalensis - és a modern emberek - Homo sapiens sapiens - egymás mellett éltek, és egymással keveredtek. Feltételezhető, hogy a 250 ezer éve megjelent Neander-völgyiek 28 ezer évvel ezelőtt összeolvadtak a modern emberrel, nem pedig kihaltak. Génállományuk 1-4%-a a mai európaiak génállományában is megtalálható.

187 ezer éve szorult a cseppkőbarlang járatába, rekonstruálták a férfi arcát

Nézegess képeket!

Elolvasom
Ezt is szeretjük