Megtanulhatna az ember delfinül? Közel 30 éves kutatását összegzi a kutató

Több évtizedes kutatómunkával a háta mögött Denise Herzig jól ismeri ezeket a csodás élőlényeket.

Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

A delfinek személyiségükkel, viselkedésükkel, játékosságukkal és kapcsolatteremtési képességüket tekintve is kiemelkednek a többi fantasztikus tengeri élőlény közül. Terence Hill tudott velük beszélni, de vajon lehetséges-e ez az életben?

Denise Herzing delfinekkel foglalkozó kutató mintegy harminc éve tanulmányozza őket. Kommunikációjukról, a delfin-ember kommunikációról és a kommunikációfejlesztés ígéretes eszközeiről a TED oktató és szórakoztató színpadán beszélt előadásában. A videó alatt magyar kivonatot olvashatsz előadásából.

Megtanulhatna az ember delfinül?

Nos, most ellátogatunk a Bahamákra, ahol az a delfincsoport él, mellyel 28 éve dolgozom. Engem több okból is érdekelnek a delfinek: egyfelől, hatalmas agyuk van. Vajon mit kezdenek ezzel az óriási agykapacitással vadon élő állatokként? Hogy mit tudunk eddig?

Tudunk már róluk ezt-azt. Agy- és testméretarányuk azonos az emberével, megértenek mesterséges nyelveket, felismerik magukat a tükörben, és némely vadon élő delfineknél előfordul eszközhasználat is: tengeri szivacsot használnak a halfogáshoz. A kérdés már csak az, van-e saját nyelvük, és, ha van, vajon miről beszélnek?

Évitizedekkel ezelőtt kerestem egy olyan helyet, ahol vadon élő delfineket figyelhetek meg, hogy víz alatt tanulmányozzam kommunikációs rendszerüket. Sajnos sok helyen zavaros a víz, ami nehezíti a munkát, de ezen a kelet-floridai parton, ahol én dolgozom, a víz kristálytiszta. Nappal itt pihennek közösen, békésen, éjszaka viszont vadászni indulnak.

Hát, nem rossz kutatónak lenni. Nyaranta kihajózunk egy 20 méteres katamaránnal, és azon dolgozunk, ott is alszunk körülbelül öt hónapig. Fő eszközeim a víz alatti kamera és víz alatti mikrofon, ezekkel rögzítem a delfinek víz alatti viselkedését.

A fiatal delfinek sokat tanulnak, mire felnőnek. A nőstények kilencéves koruk körül, a hímek 15 éves koruk körül válnak ivaréretté. Tinikoruk körül kezdik használni szociális készségeiket.

A delfinek akusztikája különleges. Tízszer magasabb hangot adnak ki, és tízszer magasabb hangokat képesek érzékelni, mint mi, emberek. Mindemellett a látásukat és a testbeszédüket is kiválóan kamatoztatják a kommunikációjukban.

A cikk az ajánló után folytatódik

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. Az első epizódban a konyhapszichológia kérdéskörével foglalkozunk. Vajon jót tesz az, ha saját magunkat analizáljuk önsegítő könyvek alapján? Van olyan, hogy túl sok terápia? Mikortól trauma a trauma? Tarts velünk, dilemmázzunk együtt!

Promóció

Echolokációjuk ugyancsak lenyűgöző kommunikációs és a vadászathoz szükséges tájékozódó eszköz, egyúttal az udvarlásé is. A delfinek beépített "hangdetektora" veszi ezeket a jeleket.

Más hangot bocsátanak ki konfliktusok esetén, és másokat harc közben. A hím delfinek a hangjukat és a testbeszédüket egyszerre használják, hogy nagyobbnak és erősebbnek tűnjenek egymás szemében. Sajnos egyes hangokat igen nehéz tanulmányozni, és ne feledjük, az ember nem is mindent képes érzékelni, amit a delfinek: ultrahang-kibocsátással is kommunikálnak.

A delfinek hangképzése igen közeli rokonságban van az emberi beszéddel. A spektagrammokon emberi szavak és delfinhangok láthatók: meg tudják tippelni, melyik melyik? Nos, ezek elképesztő hasonlóságot mutatnak. A delfinek hangjai az emberi fonémákra rendkívül hasonlítanak.

A Bahamákon víz alatti billentyűzetekkel próbáltuk a kommunikációs rést áthidalni emberek és delfinek között. Azt láttuk, a delfinek kíváncsiak erre a szerkezetre. Utánozni kezdték a hangokat, és játszani hívtak minket. Imádnak játszani. Elképzelésünk azonban, hogy a delfinek a hajónkról a vízbe lógatott billentyűzetet használva információt cserélnek velünk, kudarcba fulladt. Nem maradtak ott naphosszat, jobb dolguk is akadt.

Ekkor kitaláltuk, hogy egy mobil billentyűzetet fogunk használni, melynek segítségével egy négyeszközös játékra ösztönöztük a delfineket. Törekvéseinket siker koronázta: a delfin értette, mit kell tenni a kötéllel, amit a víz alá vittem. Próbáltam magamra vonni a figyelmét - olyanok, akár a kisgyerekek. Eldobtam a kötelet, a delfin pedig játszani kezdett vele. Ezután odamentem a szerkezetünkhöz, és a kötélnek megfelelő hangot választottam. A delfin visszahozta és elengedte a kötelet.

Természetesen nem biztos, hogy a delfin valóban értette a hangot, amit a szerkezetünk kibocsátott, de van rá esély. Összefogva egy vállalattal, egy fejlettebb technológia kidolgozásán fáradozunk, mely nem egy hordozható billentyűzet, hanem egy búvárra erősíthető kommunikációs eszköz lesz. Egyelőre a prototípust próbálgatjuk.

Hogy hová lyukadhatunk ki végül? Ezzel az említett, búvárra erősíthető szerkezettel a delfinnel kialakítunk majd egy különálló eszköztől mentes, kétszereplős kommunikációt. Nem egy különálló szerkezet bevonásával fogja érzékelni a jeleket, hanem valóban tőlünk kapja a jeleket. Vajon a delfin képes lesz arra, hogy funkcionálisan utánozza a kibocsátott hangokat? Reméljük, sőt, gondoljuk, hogy igen.

Szerkezetünk ráadásul az az eszköz lehet, mellyel majdan más állatokkal is képesek lehetünk kommunikálni. Gondoljanak csak bele, milyen lenne megérteni, mit mond a Föld egy másik, igen intelligens faja.


Forrás: www.ted.com.

Ezt is szeretjük