Meglepő, honnan származik valójában a görögdinnye: Tutanhamon sírjában is találtak dinnyemagokat
A görögdinnye valójában nem görög, és már Tutanhamon is kóstolhatta.

GettyImages-157405770
Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

Javában zajlik a magyar dinnyeszezon, és amikor az édes, finom szeleteket majszolgatjuk, talán el sem gondolkodunk rajta, honnan származhat a gyümölcs - azaz zöldség, mivel tökféléről van szó. A legtöbben valószínűleg Görögországra tippelnének, de a válasz sokak szerint helytelen!

Kezdetnek érdemes leszögezni, hogy a görög szó csak a magyar nyelvben szerepel e dinnyefajta nevében. Más nyelvekben, például az angolban és a németben is, vízdinnyének hívják, lédússágára utalva. A nyelvészek két táborra oszlanak a tekintetben, miért szerepel a görög szó a hazai elnevezésben. Az egyik tábor szerint valószínűleg a formájára utalhat, miután a dinnye gömbölyű, és gördül, vagyis görög. A másik tábor azt mondja, hogy a görög szó a népre utal, és arra, hogy a dinnye a Bizánci Birodalom felől érkezett.

Honnan származik a görögdinnye?

Európában a görögdinnye az 1200-as évektől van jelen, hazánkban pedig már a honfoglalás idején jelen volt. A török megszállás idején mind több és több fajtája honosodott meg, így a sárga belsejű után megérkezett a rózsaszín is. Első ismert hazai írásos említése A besztercei szószedetben található, mely 1380 és 1410 között íródott. Abban gereg dyene néven írnak róla. De vajon honnan göröghetett idáig a görögdinnye?

Noha volt egy olyan elmélet, miszerint az úgynevezett termékeny félhold, azaz Fönícia, Mezopotámia, Asszíria, Egyiptom és Elám területéről származik, újabb kutatások azonban arra szereztek bizonyítékot, hogy Szudán területéről eredeztethető. Susan Renner, a müncheni Ludwig Maximilian Egyetem botanikusa folytatott vizsgálatot a csapatával, hogy feltérképezze a pontos származást. Az általunk ismert verziót 6 másik, vadon termő fajtával együtt vette górcső alá.

- Azt találtuk, hogy a modern görögdinnye genomja sokkal közelebb áll a szudáni, vad fajtához, mint bármelyik másikhoz - mondta a Live Science-nek.

Az ottani, említett fajta egyébként fehér húsú, savanykásabb, és legfőképpen állatok etetésére használják. A dinnye háziasítása során a gazdák feltehetőleg ebből a fajtából nevelték ki az édesebb, piros belű verziót.

A cikk az ajánló után folytatódik

A görögdinnye Egyiptomban

Érdekes, hogy amikor Tutanhamon sírját feltárták, és megvizsgálták a bent talált tárgyakat, görögdinnyemagokra is leltek odabent. Az azonban sokáig bizonytalan maradt, hogy vajon édes dinnyét fogyaszthatott-e, vagy csak a vad változat magját.

Renner azonban különleges felfedezést tett, amikor görögdinnyét azonosított be egy 4300 éves egyiptomi sír falára festett gyümölcstálon. Ez arra enged következtetni, hogy a gyümölcs, illetve zöldség háziasítása akkorra már lezajlott.

Görögdinnye-ábrázolások egy egyiptomi papiruszon és falfestésen.
Görögdinnye-ábrázolások egy egyiptomi papiruszon és falfestésen.

- Az akkori núbiaiak, akik a mai Szudán területén éltek, szem előtt tarthatták az egyiptomiak igényeit, és kereskedelmi céllal Egyiptomba szállíthatták háziasított dinnyéjüket - magyarázta Renner.

Úgy tűnik tehát, hogy a nyári melegben hűsítő csemegeként szolgáló görögdinnyét az ókori núbiaiaknak köszönhetjük. Érdemes egy pillanatra megemlékezni róluk két szelet között.

Miért rajzolták furcsa pózban az egyiptomi alakokat?

A falfestésekre érdemes még egy cikk erejéig kitérni: a jellemző alakábrázolás mögött ugyanis érdekes ok állt.

Ezt is szeretjük