5 különleges freskó Pompejiben, és még érdekesebb történetük: erotika a Lupanar bordélyház falán

Sokat látott régészek számára is zavarba ejtőek Pompeji erotikus freskói, melyek részletességükkel, naturalizmusukkal, de szépségükkel is kiemelkednek más leletek közül.

A művészetben az erotika, a nemi jellegzetességek és szexuális aktusok különféle ábrázolásai csaknem minden civilizációban jelen voltak. A legkorábbi fennmaradt, erotikus jellegű alkotások a barlangfestmények és kőből faragott szobrok voltak, mint a termékenységszobrok is, ám ezek az alkotások nem a szexualitás, inkább a reprodukció, az új életek, a fennmaradás reményében készített, vallási szertartásokban használatos eszközök voltak. Később, az ókori görögöknél megjelentek az erotikus díszítésű kerámiák, melyek azonban szintén nem pornográf jelleggel készültek, inkább a mindennapokban oly fontos szexualitás csapódott így le a művészetben.

Pompeji erotikus freskói

A vulkán sújtotta Pompejiben és Herculaneum területén számos erotikus szoborra és freskóra leltek a szemlélődő régészek, melyek szinte mindegyike szexuális célzatú. Kivételt képez például a Titkok Villájában talált, korbácsolást ábrázoló freskó, mely bár elsőre erotikusnak tűnhet, minden bizonnyal rituális jelenetet ábrázol. Ezzel szemben  Pompeji egyes lakóházaiban, fürdőjében és bordélyában számos célzottan erotikus tartalmú freskót találni.

Bár egyes szakértők szerint akár 35 bordélyház is működhetett ott, Pompejiben egyetlen olyan épület állt, amelyről biztosan tudjuk, hogy az volt, a Lupanar. A Lupanar pár esztendővel a végzetes, pusztító vulkánkitörés előtt nyílhatott. A nyilvánosház-üzemeltetés a legjobban jövedelmező tevékenységek egyike volt akkoriban.

A hely a lupa szóból kaphatta nevét, mely nőstény farkast jelent. A prostituáltakat Pompejiben így is nevezték.  A bordélyház falain látható 134 graffiti-szerű vésés a mai napig őrzi több prostituált valós nevét is, úgy mint Fabia, Myrtis, Rusatia, Nica vagy Felicia. A prostituáltak mindegyikének megvolt a maga szakterülete, amiben a legügyesebb volt.

A tízszobás, emeletes épületben, ahol még ma is fellelhetők több ezer éves ágyak, számos prostituált kínálhatta kegyeit, akik rendszerint görög, illetve keleti származású rabszolgák voltak. Az ajtók fölé festett erotikus jelenetek mutathatták, adott helyiségben milyen szolgáltatás vehető igénybe, de a képek egyúttal kedvcsinálóként is működhettek a bordélyban.

A freskókészítés virágkora az itáliai reneszánsz idejére tehető. A legkorábbi (i.e. 1500 körül) ismert freskók közé krétai és pompeji képek sorolhatók. A freskókészítés technikája, hogy a festéket a nedves vakolat anyagába keverik, és nedves, még meg nem szilárdult vakolatra viszik fel, ezáltal a festék együtt köt meg a fal vakolatával. Részint ebben rejlik a freskók tartóssága, igaz, egy esetleges falátnedvesedés a festmények végét is jelentheti a freskók esetében. Pompeji esetében viszont a városra zúduló vulkáni hamunak is köszönhető, hogy a képek jó állapotban fennmaradhattak. Igaz, a művészettörténészek számára rejtély, egyes esetekben miért feketedtek be a vörösre festett felületek. A pompeji freskók, bár korukhoz képest jó állapotban fennmaradtak, restaurálásra szorultak, amire 2006-ban került sor. 

Pompeji városát egyébként véletlenül fedezték fel a 16. században, a Sarno-folyó szabályozásakor. Domenico Fontana nápolyi mérnök és csapata találta az első leleteket. Az ókori római romváros hivatalos feltárása 1748. április 6-án kezdődött Rocque Joaquin de Alcubierre spanyol mérnök vezetésével. Ő fedezte fel a már említett Herculaneumot is. 

Pompeji napjainkra az egyik legérdekesebb olasz turistacélpont. Fontos azonban, hogy a turisták kellő tisztelettel érkezzenek, hisz ne feledjük, a Vezúv kitörésekor egy teljes város lakossága lelte halálát másodpercek alatt. Számos emberi test elő is került a helyszínen abban a pozícióban, ahogyan a kitöréskor az illető halálát lelte.

A Lupanar épülete a turisták számára igen vonzó látványosság a romvárosban, ahol háromnegyed órás sorbanállásra, nehéz bejutásra kell számítani. Az ókori bordélyba érdemes betérni, annál is inkább, mert volt idő, hogy a freskók túlfűtöttsége miatt erre nem is volt lehetőség. A freskók elfedezése után 15 évet kellett arra várni, hogy a nyilvánosság számára is  megtekinthetővé tegyék azokat. Az erotikus római művészeti alkotások kapcsán sokáig dúlt vita a katolikus egyház és a művészettörténészek között, az egyház ugyanis kísértést látott az erotikus képekben.

Képeken  Lupanar

Következő cikkünkben megnézheted, milyen a Lupanar épülete.

Képek: Getty Images.

• pompeji
• erotika
• freskó
• történelem
• régészet
• olaszország
• Terasz