Lélegzetelállító képek készültek a NASA jóvoltából a csillagok születéséről

A hatalmas világűr sötétjében, ahol jelentéktelen porszem az egész emberiség, új csillagok keletkeznek - Ráadásul általában csoportosan!

Csillag keletkezése a NASA fotóin
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

A csillagok legtöbbször hidrogénből álló, csillagközi molekulafelhőkben keletkeznek.

Több fázisát ismerik a tudósok és kutatók a csillagok keletkezésének. Az első a sűrűmag-képződés, melynek részleteit jelenleg is vizsgálják, második lépéskor a saját gravitációjuk hatására összehúzódnak, így alakul ki a jellegzetes formájuk.

Ennek következtében a ritkásabb anyagú magból sűrűbb keletkezik, mely felszínére kevésbé sűrű anyag hullik. Így nem nehéz elképzelni, mint a Föld esetében az iszonyú hőmérséklettel rendelkező vasmag, hogyan képes tömörödni az anyag, míg végül egy égitest keletkezik.

földmag, csillag születése, bolygók
Fotó: Rost-9D / Getty Images Hungary

A csillagok születése

Nem véletlen, hogy annyi csillagképet meg lehet egymástól különböztetni, mivel a csillagok többnyire csoportosan keletkeznek. Ez azért van, mert miközben a molekulafelhő összehúzódik, több részre válik, és a különböző egységek önállóan fejlődnek tovább. Létrejöhetnek így laza és kötöttebb csoportok is, melyeknek eredményei az általunk ismert csillagképek. Most megmutatjuk, milyen hihetetlen látványt nyújt egy-egy ilyen csillagcsoport megszületése!

A Trantula-köd az Aranyhal (Doradus) csillagképben található, része a Nagy Magellán-felhőnek. A Lokális Csoport legaktívabb csillagkeletkezési helye, ide tartozik a Tejútrendszer is. A képet 1994 és 2000 között készült felvételek rétegzéséből kapták, melynek fényes részén jól látszik az új csillagok keletkezése.
Fotó: Nasa / Getty Images Hungary
A Hubble űrtávcső 2001-ben készített egy képet a galaxis NGC 6822-es régiójáról, ahol a legaktívabb a csillagkeletkezés. A galaxis 1,6 millió fényévre van a Földtől, a Nyilas csillagkép része. Hasonlóan termékeny része az ismert univerzumnak, mint a tejútrendszer vagy a Magellán-köd.
Fotó: Nasa / Getty Images Hungary
Ez a színpompás NGC 604 csillagköd a közeli galaxisok közül a legnagyobb "csillagbölcső". A csillagoázisnak pusztán egy felhőjében 200 billió kék csillag található, nagysága 1300 fényév hosszú, ami körülbelül százszor nagyobb az Orion-ködnél.
Fotó: Nasa / Getty Images Hungary
Az N159-es csillag születése látható a képen, melyről 1998-ban készített felvételt a NASA. 170 ezer fényévre található a galaxisunktól. Ritka fényképek egyike, amikor lepke alakú köd található az örvény közepén.
A középen látható Csáp-galaxis kettő spirálgalaxis összeütközéséből alakul ki. 1500 fényév hosszan terülnek el a részei a világűrben. Itt alakul a legtöbb kék csillag, melyek a legfiatalabb és legfényesebb csillagok az egész világűrben, az eddig ismert legidősebb ilyen jellegű égitest is pusztán pár millió éves.
Fotó: Getty Images / Getty Images Hungary
A fiatal csillagok átalakítják a felhőket ebben a szürreális világban az ultraibolya sugárzás segítségével. A köd alacsony sűrűségű részeit így erodálják, míg a sűrűbb részek ellenállnak nekik, és vastag oszlopokként maradnak. Ezen oszlopok sötét, hideg tereiben új csillagok születnek.
Fotó: NASA
Csillagközi hideg gáz- és poroszlopok, amelyek szintén mintegy inkubátorként funkcionálnak az új csillagok számára. Az oszlopok egy sötét molekuláris felhő belső falából nyúlnak ki, mint a sztalagmitok a barlang padlójáról. A Sas-köd részei, egy közeli csillagképző régió, amely 6500 fényévnyire van a Kígyó csillagképben.
Fotó: NASA
Az Örvény-galaxisról, vagy Messier 51 galaxisról készült képen a spiráliban jól látszanak a felhők, melyek elengedhetetlen részei a csillagok keletkezésének. Van egy mellette levő galaxis is, az NGC 5195, emiatt alakult ki ez az érdekes spirálforma.
Fotó: Nasa / Getty Images Hungary
A NASA Hubble űrteleszkópjával felfedezte a tejútrendszer legöregebb csillagát. Az ősrégi fehér törpe körülbelül 12-13 millió éves lehet. A fehér törpe a csillagfejlődés végső stádiuma.
Fotó: NASA / Getty Images Hungary

A cikk az ajánló után folytatódik

Lehet-e boldog, aki intelligens? - A tudás hatása a lelki egészségre

Kepes András író, újságíró a Femina Klub júniusi előadásán arra keresi a választ, hogyan találhatunk boldogságot egy folyamatosan változó, kihívásokkal teli világban. Hogyan formálhatjuk úgy az életünket, hogy az ne csak sikeres, de valóban örömteli is legyen?

További részletek: feminaklub.hu/

Jegyek kizárólag online érhetőek el, korlátozott számban.

Időpont: 2025. június 5. 18 óra

Helyszín: MOM Kulturális Központ

Promóció

Képek forrása: NASA, Getty Images Hungary

Ezt is szeretjük