A sziget, ahol életveszélyesen bungee jumpingolnak az őslakosok: a naghol rituálét II. Erzsébet is látni akarta
A naghol mindennemű biztonsági felszerelés nélkül történik - leszámítva a kötélként szolgáló két indát.

naghol kész
Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

A pünkösd-szigeteki őslakók nagholként, vagy helyi nyelven golként ismerik a kötélugrás fogalmát. Ez egy ősi rituálé, amit a sziget déli részén található Vanuatu országában a mai napig űznek.

A naghol rituáléját a bungee jumping őseként tartják számon. Helyi férfiak 20-30 méter magas fatornyokról ugranak le úgy, hogy csak két indát tekernek bokájuk köré. 

Az ősi bungee jumping legendája

A legenda szerint egy törzsbeli nő kétségbeesésében hajtotta végre az első ugrást. Férje, Tamalie kielégíthetetlen szexuális igényekkel fordult felesége felé. Odáig fajult a helyzet, hogy a nő elmenekült előle az erdőbe, és felmászott egy banyanfára, vagy más néven indiai fügefára.

Így néz ki a banyánfa.
Így néz ki a banyánfa.
Fotó: John S Lander / Getty Images Hungary

A férfi utánaeredt, ezért a menekülő nő liánokat tekert a bokája köré, majd leugrott, és sikeresen landolt a földön. Férje is követte példáját, de nem kötött liánokat a lábára, úgyhogy a földbe csapódva azonnal szörnyethalt.

Ennek hatására a törzsbeli nők, mintegy tiszteletadásként, rituálészerűen végeztek kötélugrásokat, azonban férjeik nem bírták elviselni a látványt, így átvették feladatukat. A fákat is lecserélték speciális fatornyokra. Végül, a módosított és elfogadottá vált új hagyomány szerint a kötélugrás a férfiak feladata, amivel nem mellékesen meg tudják előzni, hogy a nők becsapják őket. Ezen felül több szerepe is van az ugrásnak.

A sikeres szüretelés hagyománya

A kötélugrás rituáléja egybeesik a jamgyökerek szüretelésével is. Általában áprilistól júniusig tart az időszak, hitük szerint a sikeres ugrás megtermékenyíti a földet.

naghol 2
Fotó: pinterest

Úgy tartják, a bungee jumping őse erősíti az ugrók egészségét, sőt akár meggyógyulhatnak különböző betegségekből is. Egyúttal férfipróbának is számít, a harcosok vakmerőségét hivatott mutatni. Fontos, hogy nem alázzák meg vagy titulálják gyávának azokat, akik nem szeretnék vállalni az ugrást. 

A fatorony szimbolikája

2-5 hét alatt építik fel a tornyot, ami a testet szimbolizálja, fejjel, vállakkal, mellkassal, hassal, nemi szervekkel és térdekkel, maga az ugrószerkezet a péniszt, a hátsó támasztógerendák a vaginát jelképezik.

A szerkezetet száraz időszakban a legjobb felépíteni, mivel az indák rugalmassága ebben az időszakban a legjobb. Az ugrás előtti felkészülési időszakban a férjeket elszeparálják feleségeiktől, a szexuális aktust is tiltják. Sőt a házastársnak még a torony közelébe sem szabad mennie, mivel az az ugró halálához vezethet. A férfiak nem viselhetnek semmilyen szerencsehozó amulettet. 

naghol 1
Fotó: pinterest

A torony körül a köveket kiemelik a földből, és a talajt felpuhítják. A többszintes platformot úgy alakítják ki, hogy az esés erejét némileg felfogja. A torony legalacsonyabb szintje is 10 méter magasan van. A túl hosszú kötéltől a férfi belecsapódhat a földbe, a túl rövidtől pedig a toronynak ütközhet, így a rituálé előtt a tapasztalattal rendelkező, helyi idősek válogatják ki a tökéletes indákat.

A naghol

A szertartás előtt kókuszolajban fürdenek meg, és feldíszítik a testüket. 10-20 férfi ugrik egy nap, közben a nők tánccal biztatják őket. Akkor számít tökéletesnek a kötélugrás, ha a vállakkal érintik a talajt. Ez ugyan megnöveli a nyaktörés vagy a gerincsérülés kockázatát, de védelem gyanánt összekulcsolják maguk előtt a karjaikat, miközben nagyjából 70 km/órás sebességgel zuhannak a föld felé. Az esést követően a törzs tagjai rögtön odafutnak, és segítenek nekik.

naghol3
Fotó: pinterest

7-8 éves gyerekek is részt vehetnek a szertartáson a férfivá válás részeként. Édesanyjuk figyelheti őket, közben kedvenc tárgyaikat fogják, ami lehet játék vagy bármilyen ruhanemű. Miután sikeresen talajt ért gyerekük, szimbolikusan eldobják a játékot, mivel ez a gyerekkor végét jelenti.

A 19. század közepén misszionáriusok szerették volna leállítani a veszélyes tradíciót. Mivel ez a Pünkösd-szigeteken az ősi kultúra részét képezte, ellenállásba ütköztek. A kolonizáció elleni lázadás olyannyira sikeresnek bizonyult, hogy 1980-ra már a környező területeket élő keresztényeknél is felbukkant a kötélugrás.

A naghol napjainkban

A törzs szerint ellopták hagyományukat, és ezt olyannyira komolyan gondolták, hogy 1995-ben a bungee jumping vállalatoktól részesedést kértek. Arról nem tudni, hogy kérésüket meghallgatták volna.

Kal Müller újságíró volt az első fehér ember, aki kötélugrást hajtott végre. Két évig várt arra, hogy meghívják az eseményre, utána még hét hónapot töltött az őslakosokkal. A sikeres ugrás végén, 1970-ben megjelent az élménybeszámolója a National Geographic cikkében.

A cikk az ajánló után folytatódik

Ennek hatására 1974-ben II. Erzsébet királynő is ellátogatott a szigetre, hogy megnézze a rituálét. Az indák azonban nem voltak elég rugalmasak, mert nem a megfelelő időszakban kérték fel a bennszülötteket. Az egyik ugrónak elszakadt az indája, a királynő szeme láttára eltörte a hátát, majd később életét vesztette a kórházban.

A hagyományos rituáléból mára már turista attrakció lett, amit áprilistól egészen júniusig hetente előadnak, pedig korábban csak egyszer zajlott le, de mára már az őslakosok fő bevételi forrásukká vált. 100-120 dollárnak megfelelő helyi valutával fizetnek fejenként a turisták a látványosságért. Egyszer 35 ezren kísérték figyelemmel a rituálét. 2006-ban betiltották, hogy videófelvételeket készítsenek róla, és a látogatók sem próbálhatják ki a bungee jumping eme ősi formájában.

Szédületes, mire képes az emberi test: nem tudunk betelni a fotókkal

Vannak, akik a legmagasabb hegyeket vagy legmélyebb vizeket is túlélik, szembenéznek a lehetetlennel - és vannak, akik erről fotót készítenek.

(Képek forrása: pinterest)

Ezt is szeretjük