Ezt a dolgot szinte mindenki rosszul tudja a Bibliából: mi volt valójában a tiltott gyümölcs?

Akár vallásos, akár nem, mindenki egyaránt ismerheti a bibliai történetet, mely Ádám és Éva bűnbeesését írja le, mely az édenkertből való kiűzetésükhöz vezetett.

Ádám és Éva az édenkert bármelyik fájának gyümölcséből bátran ehetett, de Isten azt parancsolta nekik, hogy egyetlen fáéból, a jó és rossz tudásának fájáéból soha ne fogyasszanak. Éva mégis elcsábult, és a kígyó csalogatására leszakított egy termést, majd Ádámnak is odanyújtotta, aki ugyancsak megkóstolta azt. Isten tettük miatt haragra gerjedt, és kiűzte őket a paradicsomból.

Mi volt a tiltott gyümölcs?

Erre a kérdésre a legtöbb ember azt feleli, hogy alma volt, hiszen a történetet mindenki így ismerte meg. Mindeközben az, hogy a tiltott gyümölcs valóban alma lett volna, egyáltalán nem szerepel a történetben. A gyümölcsöt voltaképpen nem is nevezik meg, és ennek is köszönhető a zavar, ami körülötte kerekedett.

Már a korai időktől foglalkoztatta az embereket, mi is lehetett voltaképpen a tiltott gyümölcs. A 2. századi rabbi, Yehuda bar Ma'arava búzaként, a 16-17. századi Nehemiah Hiyya fügeként azonosította. Mások szőlőnek, grépfrútnak és olívának vélték. A gránátalma ötlete is felmerült, amennyiben az édenkert a Közel-Kelet területén helyezkedett el. Ezt a lehetőséget később az ókori görög legendával, Persephoné történetével is összekötötték, melyben a gránátalma az alvilág ismeretének szimbóluma volt.

Ari Zivotofsky rabbi, a Bar-Ilan Egyetem professzora szerint az elgondolás, hogy a tiltott gyümölcs füge is lehetett, abból eredeztethető, hogy amikor Ádám és Éva a bűnbeesés után felfedezi, hogy meztelen, fügefalevelekkel takarták el magukat, melyeket logikusan arról a fáról téphettek le, ami mellett álltak - azaz a jó és rossz tudásának fája valószínűsíthetően fügefa volt.

Európában leginkább az alma az elterjedt értelmezés. Nemhiába, hogy a legtöbb festő, így Dürer vagy Tintoretto, különböző versek és művészeti alkotások szerzői is többnyire erre a verzióra támaszkodtak. Persze, nem mindenki: Michelangelo a Sixtus-kápolna óriási freskójára fügefát készített. Valószínűleg abból a megfontolásból tett így, mert a füge sokáig a női szexualitás szimbóluma volt, ami felvetődhetett, amikor az itáliai reneszánsz idején próbálták megfejteni, végtére is mi lehetett a tiltott gyümölcs.

Miért éppen alma?

Az alma ötlete a 12. századi Európából származik, és a szövegfordítás során fogalmazódhatott meg először. Latinul ugyanis a malus szó gonoszt és almafát is jelent, a malum pedig bűnt. Robert Appelbaum, az Uppsala Egyerem professzora úgy magyarázza, hogy fordítás során felfedezhették a hasonlatosságot az egyes szavak között, és erre a játékra építették a képet, miszerint a gyümölcs alma volt. Persze az is előfordulhat, hogy egyszerű fordítási hiba történt.

A fentieknél jóval furcsább elmélet is született: mind Terence McKenna etnobotanikus, mind John M. Allegro archeológus úgy gondolta, hogy a tiltott gyümölcs valójában nem a szó szoros értelmében vett gyümölcs volt, hanem valamilyen pszichedelikus gomba, mely ismeretesen hallucinációkat okoz az agyban. Elméletüket a Plaincourault-kápolna 13. századi freskójára alapozzák, melyen felismerni vélték a növényt.

Robert Appelbaum, dacára a rengeteg felvetésnek, továbbra is nyitva hagyja az almakérdést: felhívja a figyelmet, hogy bár a malum latinul valóban almát jelent, a szó önmagában a gyümölcs szót is fedi, azaz bármely ehető termést, melynek magja és húsa van. Ergo, a gyümölcs valóban bármi lehetett.

Mindennek fényében nehéz lenne pontot tenni a kérdés végére, mi is volt valójában a tiltott gyümölcs, ám talán ez nem is akkora baj: a bibliai történetben szereplő fa különlegességével ugyanis egy ilyen homályos, kiismerhetetlen misztikum tökéletes szinkront mutat.

A mesteri freskó üzenete

Michelangelo csodálatos freskója a Sixtus-kápolna mennyezetén titokzatos üzenetet foglal magában: következő cikkünk erről mesél.

Borítókép: Getty Images / Tintoretto: Ádám és Éva (1552 körül).

Belső képek: Getty Images / Lucas Cranach: Ádám és Éva, 1510-1520;  Anna Lea Merritt: Éva az Édenkertben.

• biblia
• gyümölcs
• alma
• bűn
• érdekesség
• Terasz