5 lelki ok a túlsúly hátterében: gyakoribb a probléma, mint sokan gondolják

A nyugati világ lakosságának csaknem fele érintett a túlsúly, illetve az elhízás kialakulásának problémakörében. Ezt a tényt nem lehet félvállról venni, mint ahogy azt sem, hogy a tünetek hátterében sokszor nem testi adottságok, sokkal inkább lelki problémák állnak.

Ha felfedezed lelked mélyén a túlsúlyhoz és elhízáshoz vezető valódi problémát, nem kell többé kilátástalan harcot folytatnod a kilók ellen. Ehhez azonban ismerned kell azokat az okokat is, melyekre talán soha nem is gondoltál volna. Hogy melyek ezek? Többek közt a következő öt.

Félelem

Sok embert félelemmel tölt el, hogy olyan társadalomban él, amely egyre szűkebbé válik. Az állatvilágból is ismerni azt a jelenséget, hogy, ha az adott területen megnövekszik az állatok száma, akkor egyre idegesebbek, agresszívabbak lesznek. Egyértelmű tehát, hogy minden élőlénynek bizonyos térre van szüksége, hogy lelkileg jól érezhesse magát. Az embernek azonban végig kell néznie, ahogy az amúgy is kevés tér napról napra folyamatosan csökken. Ha egy fárasztó, idegölő és nehéz nap után hazaérsz a lakásba, mindezek miatt szükséged van a lazításra, a félelem és feszültség feloldására.

Ezt sokan evés formájában teszik meg. Ennek hatására az emésztés aktiválódik, a túlterhelt fejből a hasba száll le a vér, ami gyors megkönnyebbülést okoz. Az evés ebben az esetben az egész napi feszültség, hajtás, idegesség, félelem és stressz ellensúlyozásaként, egyfajta vigaszdíjként funkcionál. Az ilyen vigaszdíjak azonban hosszútávon nyomást és teltségérzetet okoznak, leterhelik az emésztést, kitágítják a gyomrot, melynek egyenes következménye lehet előbb a mértéktelenség, később pedig az ebből adódó túlsúly és elhízás.

Lázadás

Sok ember választja azt az utat, hogy haragjában, dühében, egyfajta ellenállásként, vagyis a valódi ellenállást helyettesítő pótcselekvésként eszik, így egyrészt nem kell kinyilvánítania véleményét, és nem kell végigvinnie akaratát, a valódi tiltakozás pedig láthatatlan marad.

Ily módon nem kell felvállalni a valódi érzéseket. Amit lelki síkon nem sikerül véghezvinni, azt a test magától véghezviszi: a belső nagyság elérése helyett testi nagyságra tesz szert.

Ezek az emberek azzal vetik meg korunk karcsú, dinamikus ideálját, hogy testükkel pontosan ennek az ellenkezőjét akarják kifejezni: a kényelmességet, az életörömök élvezetét, amiről lepereg a mindennapi stressz. Még akkor is, ha valójában nem erre vágynak, egyfajta tudatalatti dacból nem változtatnak életmódjukon. A tiltakozásban és lázadásban azonban mindig benne rejlik a veszély, hogy a lázadók túlzásba viszik, és saját mértéküket, arany középútjukat szem elől tévesztve szélsőségekbe vesznek.

Nevelés

Azok a gyerekek, akiket arra nevelnek, hogy mindent megegyenek, gyakran önmaguk ellen fordulnak. Mivel szeretethiányuk van, lesik szüleik minden kívánságát, így aztán a legrászorultabbak lesznek a család konyhamalacai, akik mindent és mindenki helyett eltakarítanak. Szüleik jutalma elég nekik ahhoz, hogy elviseljék a túlzott mértékű evésből származó problémákat. A szülők példája, a nevelés és a gyerek utánzó képessége természetesen a későbbi evési mintákra is nagy hatással lesz, és, ha a gyermekkorra az előbbi példa a jellemző, a felnőtt ember életében is legalább ilyen központi szerephez juthat az evés, ami könnyen vezethet elhízáshoz.

A másik gyermekkorban megjelenő téveszme, ha a gyerekre a szülők kis pufók angyalkaként tekintenek, és úgy vélik, ez egyet jelent az egészséggel és a boldog gyermekkorral. A pufók angyalkából azonban könnyen válhat túlsúlyos kisgyerek - a gyermekkorban kialakuló zsírsejtek pedig egész életében végigkísérhetik az embert.

Menekülés

Sok esetben a zsírpárnákba való menekülés elsődleges, és csak félig tudatos szándék. Ha ugyanis a karcsú élet idegölő és fáradságos, akkor a kövér kiút magától kínálkozik, és előnyöket ígér. A kövérkés típus mindemellett arról is híres, hogy kedélyes, megbízható, vidám, és szereti az élet örömeit. A súlyos embereket mindemellett környezetük is szereti. A túlsúlyba menekülés egyik legfőbb oka mindemellett annak a reakciónak a hiánya, amit a férfiak és a nőtársak a karcsú és vonzó nőkkel szemben tanúsítanak. A nők automatikusan versenytársként tekintenek rájuk, a férfiak pedig gyakran a szexualitás tárgyaként, a túlsúly azonban nagyobb valószínűséggel semmisíti meg ezeket az automatikus beidegződéseket.

Szórakozás

Ha unalmadban eszel, az evés szórakoztató jellege áll a háttérben. Amikor valamire várni kell, esetleg egész este, akkor előbb-utóbb letelepszel a tévé elé, és eszel, hogy eltereld a figyelmedet. Ez egyúttal levezeti azt a feszültséget is, melyet a műsorok, illetve az azokat megszakító reklámok jelenthetnek. Mindemellett nem szabad megfeledkezni azokról a szituációkról sem, amikor az evés egyfajta szociális, összekötő funkciót tölt be, legyen szó akár munkavacsoráról, akár céges rendezvényről, vagy épp baráti összejövetelről. Az evésnek ezek a funkciói idővel rögzülnek, a hangsúly pedig áthelyeződik, és maga az evés jelenti az eseményt, a szociális kapcsolatok, illetve ezen összejövetelek, vagyis a szórakozás elsődleges pótlékát.

Cikkünk Rüdiger Dahlke Súlyproblémák című könyve alapján készült.

• túlsúly lelki okai
• elhízás okai
• végleges fogyás
• Életmód