Sokkal jobbak a gyógyulás esélyei, mint tíz éve: a tüdőrákos betegek száma is jelentősen csökkent

A tüdőrák világszerte vezető daganatos megbetegedés. A magas kockázatú csoportok szűrésével és a terápiás paletta bővülésével a cél az, hogy 2023-ra harminc százalékkal csökkentsék a tüdőrákos halálesetek számát - hangzott el azon a sajtótájékoztatón, amelyet a Magyar Tüdőgyógyász Társaság Onkopulmonológiai Szekciója és az MSD Pharma Hungary Kft. képviselőinek részvételével tartottak.

A tüdőrák gyakorisága Magyarországon

A tüdőrák vezető daganatos megbetegedés, azonban a prevenciónak, a diagnosztikai és a terápiás lehetőségek fejlődésének hála, a számok jelentősen javultak az elmúlt 10 évben. A friss adatok szerint évente közel 9 ezer új esetet diagnosztizálnak, és csaknem ugyanennyi, 8-9 ezer beteg hal meg tüdőrák következtében.

Az MSD HUN-CANCER-EPI programjának legfrissebb elemzése szerint 2011 és 2019 között a 40–59 éves magyar férfiak körében a tüdőrák előfordulása mintegy 50%-kal csökkent, miközben a halálozás is évi 10% körüli mérséklődést mutatott. A pozitív trend nemcsak itthon, hanem Európában, sőt, a világ adatait nézve is megmutatkozik. Annak érdekében, hogy ez fennmaradjon, a szakemberek az LDCT-szűrési program országos kiterjesztését, komplex tüdőrák-stratégia elfogadását, valamint az alternatív dohánytermékek elleni fokozott fellépést szorgalmazzák. 

A sajtótájékoztatón elhangzott adatok szerint hazánkban a tüdőrákban szenvedők 5 éves túlélési aránya jelenleg 18,4%, azaz a diagnózist követő öt év elteltével ötből csak egy beteg van életben. A magas halálozási arány egyik fő oka, hogy a betegséget az érintettek több, mint felénél előrehaladott stádiumban diagnosztizálják, amikor a daganat már nem műthető. Ahogy arról egy korábbi cikkünkben mi is írtunk már, a rák korai felismerésével jelentősen javul a terápia sikeressége és a beteg gyógyulásának az esélye. 

- A szűrésnek óriási jelentősége van, a tüdőrák esetében a szűrés akkor igazán hatékony, ha lehetőség van a betegség specifikus szűrésére, lehetőleg olyan stádiumban, amikor az még gyógyítható. A szakmai célok és ismeretek, az eszközök rendelkezésre állnak, reálissá válhat az a célkitűzés, hogy 20230-ra további 30%-kal csökkentsék a a betegek halálozási mutatóit - mondta dr. habil. Bogos Krisztina PhD, az Egészségügyi Szakmai Kollégium Tüdőgyógyászat Tagozat elnöke, a Magyar Tüdőgyógyász Társaság elnökségi tagja. 

A 30/30-as cél elérésében további segítség, hogy a tüdőrák – gyakori, rossz prognózisú daganatként – az innovatív gyógyszerkutatások fókuszában áll. Így például napirenden van az immuno-onkológiai terápiák alkalmazása a tüdőrák korai stádiumában, valamint az antitest-gyógyszer konjugátumok (ADC-k), illetve a már fázis III. vizsgálatokban szereplő mRNS-alapú vakcinák bekerülése a terápiás eszköztárba -tette hozzá a szakember.

- A tüdőrákos betegek túlélése az elmúlt évtizedben a leginkább javuló daganatstatisztikák közé tartozott, ami egyrészt a szűrőprogramoknak, másrészt a diagnosztika és a szakmai irányelvek fejlődésének, valamint az egyre korszerűbb terápiás palettának köszönhető. Az immunterápia és a célzott kezelések bevezetése új perspektívát nyitott a késői stádiumban lévő tüdőrákos betegek ellátásában is: esetükben a hároméves túlélés esélye megduplázódott 2011 és 2019 között – hangsúlyozta dr. habil. Gálffy Gabriella PhD, a Magyar Tüdőgyógyász Társaság Onkopulmonológiai Szekciójának elnöke, a Magyar Tüdőgyógyász Társaság elnökségi tagja.

Bár a tüdőrák továbbra is vezető helyet foglal el a hazai daganatos megbetegedési statisztikákban, az elmúlt évtizedben jelentős előrelépés látható mind a betegség előfordulásában, mind a halálozási mutatóiban.

Az MSD által feldolgozott NEAK-adatok alapján a középkorú férfiaknál különösen markáns javulást igazoltak az elmúlt évtizedben, mintegy 50%-kal csökkent a tüdőrák éves előfordulása a 40–59 éves férfiak körében. Ez a pozitív tendencia hasonló intenzitással folytatódott a 2020-as évek elején is.

A kutatók arra is rámutattak, hogy a vizsgált időszakban a tüdőrák és más, a dohányzással összefüggő daganatok (például hólyagrák, gégerák) előfordulása nagyobb mértékben csökkent a 40–59 éves középkorú, tehát főként az aktív munkavállalóknál, mint más, a dohányzással nem összefüggő daganatos megbetegedéseké. Ez a jelentős, előremutató változás is elsősorban a középkorúakat, közülük is a férfiakat érinti, szemben az idősebb, főleg női populációval, ahol a tüdőrák akár még emelkedést is mutatott.

- A két nem közötti különbség abból adódik, hogy a dohányzás mértéke a férfiak esetén az 1970-es évektől erőteljes növekedést követően csökkenő tendenciát mutatott. A dohányzási szokások következtében kialakult tüdőrákos esetek száma ezért volt a korábbi időszakokban kiemelkedő, majd

ahogy csökkent a dohányosok száma, a betegség előfordulása is csökkenni kezdett.

A nők között a dohányzás mértéke később kezdett növekedni, néhány évtizednyi eltolódással, ugyanolyan mértékben, mint korábban a férfiaknál. A mostani számok egyrészt ezt az eltolódást tükrözik. Főleg az idősebb hölgyeknél most jelenik meg a régi dohányzási szokások miatti tüdőrákos megbetegedés. 

Azonban az is látható, hogy a fiatal nők között ugyanolyan dinamikával csökken a tüdőrák. Ez nemcsak a dohányzásról szól, hogy kevesebben dohányoznak, hanem jórészt a passzív dohányzás hatásai miatti csökkenést jelenti.

Az, hogy kitiltották a közintézményekből, éttermekből, szórakozóhelyekről a dohányzást, így mutatkozik meg. 

Ez egyébként már 2011 előtt is látszott, az intézkedések meghozatala után, hogy a passzív dohányzásra utaló számok csökkentek - mondta dr. Kiss Zoltán, az MSD innovatív gyógyszervállalat adatkutatási vezetője, a Pécsi Tudományegyetem címzetes egyetemi docense.

- A valós hazai adatok egyértelművé teszik, hogy a betegség elleni küzdelem – beleértve a dohányzás visszaszorítására tett komplex intézkedéseket – az elmúlt évtized végére a fordulópontjához ért. A 40–59 éves generáció sikertörténete azt bizonyítja, hogy következetes népegészségügyi intézkedésekkel és társadalmi szemléletváltással a daganatok előfordulása csökkenthető, akár egy évtizeden belül is – mutatott rá a szakember.

A szakértők azt is hangsúlyozták, hogy a korai felismerést támogató szűrőprogramok, a korszerű diagnosztika és a bővülő terápiás paletta egyre több beteg számára biztosít hosszabb túlélést – megtartott életminőség mellett.

A Tüdőrák Koalíció létrehozása

A szakemberek a 30/30 Program megvalósítása, azaz a tüdőrákos halálozás további 30%-os csökkentése érdekében egy szakmai-ágazati és betegszervezeti együttműködésre épülő Tüdőrák Koalíció létrehozását is kezdeményezik, melynek jelentős mérföldköve, hogy november 20-án megjelent a nem-kissejtes tüdőrák diagnosztikájáról és komplex ellátásáról szóló egészségügyi szakmai irányelv.

A következő öt év kiemelt feladataiként a következőket határozták meg: 

• a primer prevenciós programok további erősítése – beleértve az alternatív dohánytermékek használatának visszaszorítását
• a korai felismerést segítő LDCT-szűrés országos bevezetése, és a magas kockázatú csoportok célzott elérését
• a korszerű diagnosztikai módszerek meghonosítása a mindennapi gyakorlatban
• a betegutak, a multidiszciplináris ellátás és a pszichoszociális támogatás egységes, országos szintű megerősítése
• fenntartható finanszírozási modell kialakítása a bizonyítottan hatékony innovatív terápiák mielőbbi hazai hozzáféréséhez
• a fenti intézkedéseket átfogó, holisztikus tüdőrák-stratégia véglegesítése megfelelő forrásallokációval és szakpolitikai támogatással.

- Tartós sikert csak széles összefogással érhetünk el. Az elmúlt évek eredményei azt mutatják, hogy

a következetes népegészségügyi intézkedések – a dohányzás visszaszorítása, a szűrési programok és a betegutak fejlesztése – valóban életeket mentenek.

Célunk, hogy 2030-ra a hosszú távú túlélés ne kivétel, hanem reális elvárás legyen az érintettek számára – emelte ki dr. Pápai-Székely Zsolt, a Magyar Tüdőgyógyász Társaság elnöke.

Erősebb a betegek hangja

2019 óta a tüdőrákos betegek hazai érdekképviselete is új szintre lépett: létrejött az első hazai betegszervezet, a LÉLEK-ZET Egyesület a Tüdőrákos Betegekért és Hozzátartozóikért, amely aktívan részt vesz a társadalmi szemléletformálásban és a betegek támogatásában. A szervezet új, nagy léptékű projektként hiánypótló, átfogó online betegúttérképet készít, amely a betegek könnyebb tájékozódását teszi lehetővé.

- A betegek szempontjából a korai felismerés, az onkopszichológiai támogatás, valamint a terápia melletti életminőség megőrzése a legfontosabb. Fontos a megelőzésre felhívni a figyelmet, mert egyéni szinten is sokat tehetünk, akár a dohányzás elhagyásával, akár a légszennyezés visszaszorításával; de a szűréseken való részvétel is személyes tudatosságra vall.

A civil szervezetek szerepe az is, hogy a betegek hangját eljuttassa a döntéshozókhoz és a szakmához, valamint segítse a tájékozódást a teljes betegút során. Ez az együttműködés látható eredményeket hoz a túlélésben és a mindennapi életminőségben egyaránt, így örömmel csatlakozunk a 30/30-as erőfeszítéshez, amellyel 2030-ra tovább javíthatjuk a betegek életkilátásait  – mondta Pataki Erika, a LÉLEK-ZET Egyesület képviselője. 

Prevenció, innováció – és egy új generáció

A kutatók szerint az elmúlt évtized kedvező epidemiológiai trendje három, egymást erősítő tényezőnek köszönhető: a következetes dohányzásellenes intézkedéseknek, a diagnosztikai és a terápiás innovációk térnyerésének, a hozzáférés bővülésének, valamint az egészségtudatosságot érintő generációs fordulatnak. 1999 óta számos, egymásra épülő intézkedés  befolyásolta a dohányzási szokásokat, különösen a fiatalabb generációk körében.

A népegészségügyi intézkedések további kézzelfogható eredménye, hogy a mai 40–59 éves populáció nagyobb arányban nem dohányzó, illetve később kezdett el dohányozni, valamint ugyancsak alacsonyabb volt mind az otthoni, mind pedig a közterületi passzív dohányzásnak való kitettsége.

- A HUN-CANCER-EPI adatai azt mutatják, hogy

Magyarországon a dohányzással összefüggő daganatok visszaszorítása már nem jövőbeli cél, hanem kézzelfogható eredmény

– hangsúlyozta dr. Kiss Zoltán.

Az alacsony dózisú CT-vizsgálaton (LDCT) alapuló szűrőprogramok (pl. HUNCHEST, SOLACE), a célzott, illetve immuno-onkológiai kezelések megjelenése, valamint a hozzáférés fokozatos bővülése ugyancsak hozzájárulhatott a mortalitás csökkenéséhez. Az LDCT-szűrés nemzetközi adatok szerint akár 20%-kal is mérsékelheti a tüdőrák-halálozást a magas kockázatú csoportban, míg a korszerű terápiák – így például az immunterápia – egyes tüdőráktípusokban a hároméves túlélést a 2011-es 14,5%-ról 2021-re a duplájára, 28,6%-ra emelték. A modern terápiák ma már első vonalban is elérhetők, amelyekhez a magyar betegek teljeskörűen hozzáférhetnek -tette hozzá a szakember.

A hazai trendek összhangban vannak a régiós és a nyugat-európai mintázatokkal: Csehországban a 45–54 éves férfiak, Lengyelországban az 50–59 éves férfiak körében 2011–2022 között egyaránt markáns incidenciacsökkenés volt megfigyelhető, és hasonló javulást dokumentáltak az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban is. 

Fotó: Getty Images Hungary

• daganat
• betegség
• rák
• megelőzés
• terápia
• adatok
• trend
• szűrés
• egészségügy
• Életmód